Monte (Madeira)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monte
Tobogan Monte.jpg
Indulni kész tobogánok a Miasszonyunk temploma alatti utcában
Közigazgatás
Ország  Portugália
Régió Madeira
Kerület Funchal (kerület)
Népesség
Teljes népesség 7444 fő (2001) +/-
Népsűrűség 399,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,65 km²
Időzóna WET, UTC+0
Elhelyezkedése
Monte (Madeira-szigetek)
Monte
Monte
Pozíció a Madeira-szigetek térképén
é. sz. 32° 40′, ny. h. 16° 54′Koordináták: é. sz. 32° 40′, ny. h. 16° 54′
Azulejo Montéban, a Trópusi Kert bejáratánál
A Trópusi Kert csempeképei
Az ugróköteles kislány szobra a Trópusi Kertben

Monte egy Funchallal gyakorlatilag egybeépült falu Madeira szigetének Funchal járásában, a főváros fölötti hegyoldalon.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fővárosból közúton autóval vagy a 20-as, illetve 21-es városi busszal vagy a tengerpartról induló kabinos felvonóval juthatunk fel a faluba. Lefelé van egy harmadik megoldás is: a sziget egyik fő nevezetességének hirdetett kosárszán (tobogán).

A szánok útvonala mintegy két kilométer hosszú; a szánok alsó végállomása Funchal Livramento külvárosában van. Innen még jó három kilométernyi séta lefelé a belváros (vagy mehetünk taxival).

A felvonó fölső végállomásáról mintegy 150 fokos panoráma nyílik Funchalra és az óceánra. Innen rövid sétaút vezet egy másik, kisebb felvonó felső végállomásához: ezzel a felvonóval a funchali botanikus kerthez juthatunk el. A sétaútból könnyen, jól járható turistaút ágazik ki, és vezet a sziget talán legkönnyebben járható levadájához, amely mintegy hat kilométeres és helyenként igen látványos úton Funchal északkeleti, Palheiro Ferreiro nevű külvárosáig vezet.

A második világháború előtt a fővárosból kisvasút vitt föl a hegyre (Funchalból Montén át Terreiro da Lutába), de a háborús fémigények kielégítésére a szigetet megszálló angolok fölszedték és beolvasztották a síneket. Az egykori kisvasút fölső végállomása máig megtekinthető; egy megmaradt mozdonyt Funchalban, a Szent Katalin parkban állítottak ki.

Trópusi kert[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felvonó végállomása és a Miasszonyunk temploma között található a Trópusi kert néven is ismert botanikus kert (Jardim de Monte Palace).

Nyitva: H–Sz: 9:00–18:00; belépő 10 euró (ezért jár egy pohárka Madeira is).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Charles Murrey madeirai angol konzul valamikor az 1700-as években vásárolta meg az ingatlant, amit takaros villává alakíttatott át. Később ezt Quinta do Prazer néven kezdték emlegetni.

A 19. század második felében a quinta többször is gazdát cserélt; a sziget leggazdagabb családai nagyra értékelték a város központjától kellőképp távol álló úrilakot. 1897-ben Alfredo Guilherme Rodrigues vette meg a birtokot, és a Rajna partján látott paloták mintájára jelentősen kibővíttette az épületet, amit idővel szállodává alakítottak: ez lett a Monte Palace Hotel. A szálloda fő vonzereje a panoráma volt: a lakók pillantása előtt feltárult a teljes Édeskömény-öböl, benne Funchallal. vendégei többnyire a szigetre látogató portugál és külföldi előkelőségek voltak. Amikor a tulajdonos 1943-ban meghalt, örökösei nem akarták tovább üzemeltetni a szállót, és azt eladták a Caixa Económica do Funchal banknak. A bank 1987-ben adta el az ingatlant José Manuel Rodriguez Berardónak, aki bevitte a vagyont az általa létrehozott José Berardo Alapítványba. Az alapítvány nemcsak a kert növényzetét bővítette, de a főépületet is felújította.

Növényzete, állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A park különlegességei a fokföldi és ázsiai cikászok (páfránypálmák), amiknek számos faját összegyűjtötték itt.
  • A kert büszkeségei közé tartoznak az ezeréves olajfák.
  • A két tóban (a főépülettől keletre, illetve délre) aranyhalak élnek.
  • A nagy tó mintegy féltucat hattyúnak is otthont ad.

Díszítményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fák alatt és a mesterséges barlangokban furcsa díszeket, régi kőfaragványokat, azulejokat és kínai vázákat helyeztek el. A kert bejáratát márványból faragott oroszlánok vigyázzák.

A japánkertet kerámiavázák és szamurájszobrok ékítik: a központi tó déli partján áll a világ legmagasabb kerámiavázája, ami a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel.

A japánkertben négy nagy, egyenként 7 m magas és 6 m széles tabló a négy őselemet mutatja be.

Egy 166 terrakotta képecskéből álló tabló Japán és a portugál felfedezők kapcsolatát mutatja be.

Történelmi bemutató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északkeleti bejárat alatt kezdődő tanösvény negyven nagy azulejója a portugál történelmet mutatja be uralkodónként, illetve köztársaságonként egy-egy, kisebb képekre tagolt tablóval.

Tematikus gyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kert délnyugati részén Madeira endemikus növényeit mutatják be.
  • Az északkeleti részt japánkertté alakították.
  • A cikászokat az északi negyedben találjuk.
  • A főépülettől délre orchideákat, még délebbre egy kis tavacskában vízinövényeket gyűjtöttek össze.

Kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A park két állandó kiállítása:

  • féldrágakövek és díszítőkövek;
  • modern zimbabwei szobrászművészet.

Keleti kert[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monte másik botanikus kertje a szurdokvölgyben följebb kiépített Keleti kert. Nevét onnan kapta, hogy a központi épület csempeképei a portugál-japán kapcsolatok történetét mutatják be a 16. századtól napjainkig.

Miasszonyunk temploma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A funchali kikötőből is jól látható Miasszonyunk templomának egyik oldalkápolnájában temették el IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt és osztrák császárt, akit azóta boldoggá avattak – Károly családostól itt, a Quinta do Monte villában töltötte élete utolsó fél évét.

A helybéli legenda szerint még a 16. században történt, hogy a Monte fölötti Terreiro da Lutában a Szűzanya megjelent egy kis pásztorlánykának, aki be is számolt erről szüleinek, ám ők nem hittek neki. Mivel a jelenés többször is megismétlődött, az apa elhatározta, hogy utánajár a dolognak, és titkon követte lányát, amikor az fölterelte a jószágot a hegyre. A jelenést nem látta ugyan, de talált egy Madonna-szobrot. A templom azon a helyen áll, ahol az apa a szobrot találta.

A templom építését a 18. században kezdték el. A Montei Szűz kis szobra a főoltáron, ezüst tartóban látható.

Minden augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján a madeiraiak a sziget patrónáját ünneplik. Ilyenkor gazdagon feldíszítik a templomot, ahová messze földről érkeznek a zarándokok.

A templom bejárata mellett kétoldalt azulejók díszítik a falat; a bejárat előtti teraszon áll IV. Károly szobra. A templom alatti utcából indulnak a tobogánok.

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szeplőtelen fogantatás kápolnája
A Ribeira das Cales patak völgye Monte fölött
A Levada dos Tornos turistaútja
  • A templom alatti mély szurdokvölgyön borostyánnal benőtt híd vezet át – a 2. világháború előtt ezen járt a fogaskerekű vasút. Nem messze a hídtól még áll a régi vasútállomás sárga épülete.

Ettől nem messze a Fonte do Largo márvány díszkút egyúttal a Montei Szűzanya szentélye is; a hívők virágokkal díszítik és gyertyákat gyújtanak Szűz Mária tiszteletére.

  • A két felvonó közti sétaút mellett áll a Szeplőtelen fogantatás kápolnája. IX. Piusz pápa 1854. december 8-án fogalmazta meg a szeplőtelen fogantatás hittételét. Ennek ötvenedik évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg Madeirán 1904. december 9-én. Ekkor határozták el, hogy kápolnát emelnek a kereszténység kialakulását lehetővé tevő esemény tiszteletére. Az építkezéshez szükséges anyagiak jó részét közadakozásból teremtették elő. Orleáns-i Amélia hercegnő, Diplomata Károly király felesége, aki 1901-ben ellátogatott a szigetre, egy értékes ezüst imazsámollyal járult a gyűjtés sikeréhez. A kápolna alapkövét 1906 elején helyezték el, és az építkezést még abban az évben be is fejezték.

A romantikus stílusú építményhez öt lépcsőn juthatunk föl. A kápolna előtti teraszról jó kilátás nyílik a Ribeira de João Gomes patak völgyére. Az épületben áll egy szép márvány szenteltvíztartó. A négy festett üvegablak Ricardo Leone munkája.

  • A botanikus kerthez vezető kis felvonó kötélpályája a Ribeira das Cales völgyén (a Ribeira de João Gomes bal oldali oldalvölgyén) kel át. Ebben a völgyben indul a sziget egyik legkönnyebben megközelíthető és legkönnyebben bajárható turistaútja, amely a völgytalp elérése után a Levada dos Tornos, majd a Levada da Serra levada mentén, Funchal Curral dos Romeiros és Quinta do Pomar negyedeit érintve, a botanikus kert fölött vezet Camachába.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]