Hattyúk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hattyúk
Bütykös hattyúk
Bütykös hattyúk
Kitárt szárnyú hattyú
Kitárt szárnyú hattyú
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Lúdformák (Anserinae)
Nemzetség: Hattyúk (Cygnini)
Nemek
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúk témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúk témájú kategóriát.

A hattyúk (Cygnini) a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége.

A név etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hattyú szónak az ótörök kotan lehet az eredete. A csagatáj török nyelvben a kotan szó ma is „hattyút” jelent. A hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan. A szó a magyar „gödény” szóval is rokon, a mai török nyelvben a kotan jelentése: borzas gödény.[1]

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

  • Afrocygnus (Louchart, Vignaud, Likius, Mackaye & Brunet, 2005) – 1 fosszilis faj
    • Afrocygnus chauvireae – kihalt, a miocén korban élt

A hattyú a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Léda és a hattyú (16. századi festmény)

Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet.

Egy másik mítosz szerint egy Küknosz nevű ifjú szerelmes volt Phaetónba, a Nap fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az Eridanosz folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a folyó vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. A Küknosz név a görög mitológiában még legalább háromszor felbukkan a fentin kívül is, Arész egyik fia, Poszeidón egyik fia és nem meglepő módon Apollón egyik fia is a Küknosz nevet viselte. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú latin Cygnus elnevezését is.

A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az ókori görögök hiedelméről van szó.

Csajkovszkij híres balettjében, A hattyúk tavában is szerepelnek hattyúk.

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúk témájú médiaállományokat.