Lenmag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lenmag
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 530 kcal   2230 kJ
Szénhidrátok     28,88 g
- Cukrok  1,55 g
- Rost  27,3 g  
Zsír 42,16 g
Fehérje 18,29 g
Riboflavin (B2-vitamin)  0,161 mg   11%
Niacin (B3-vitamin)  3,08 mg   21%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0,985 mg  20%
B6-vitamin  0,473 mg 36%
Folsav (B9-vitamin)  0 μg  0%
C-vitamin  0,6 mg 1%
Kalcium  255 mg 26%
Vas  5,73 mg 46%
Magnézium  392 mg 106% 
Foszfor  642 mg 92%
Kálium  813 mg   17%
Cink  4,34 mg 43%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Ez a szócikk a lenmagról szól. A len haszonnövény biológia leírása itt található: len.

A lenmagot (Lini semen) már a Kr. e. 14. században is termelték és használták gyógyszerként. Erre jó bizonyíték, hogy az egyiptomi sírkamrákban a halottak mellett találtak lenmagokat, melyeket valószínűleg útravalónak szánták a túlvilági útra. Hippokratész már Kr. e. 500 körül említi a lenmagot testi fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyszerként. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben házi lenmag (Lini semen) néven hivatalos drog.

A len (Linum usitatissimum L.) Népies nevei: kultúrlen, termesztett len, házi len. A lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. A növény rostjáért és olajos magjáért termesztett, 30–80 cm magas növő, egyéves, kékvirágú, haszon-, és gyógynövény. Csak Közép-Európában termesztik. A növény szára legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el, sárgásbarna olajos magjai, toktermésben (lengubó) fejlődnek. A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5–6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek. A len magját a jelen korban egyaránt használják ipari és gyógyászati célokra.

Gazdasági haszna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lenolajkence[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A len magjából hideg és meleg sajtolással (extrahációval) is nyernek ki zsíros, száradó olajat. Ez a festékgyártásban leggyakrabban használt és legismertebb növényi olaj. A festékek értékes kötőanyag alkotórésze, a felhasználásával készült festéknek nemcsak rugalmasságot, hanem jó terülő képességet biztosít. A lenolaj önmagában nagyon lassan szárad (3-8 nap), és erősen besárgul. Ennek javítására a préselés után víztelenítési, nyálkátlanítási, fehérítési és savtalanítási eljárásokat használnak. Szárító adalék hozzáadásával pedig a száradási idő 1/5–1/8-ára csökkentik. Az ilyen javított, finomított minőségű anyagot lenolajkencének, vagy firnisznek nevezik.

Lenolaj-standolaj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A standolaj lenolaj sűrűre főzésével előállított, értékes kötőanyag a lakkokhoz, lazúrokhoz és falfestékekhez – a lenolaj hő hatására polimerizálódott változata. A főzést levegőtől elzárva, 290–300 °C-on végzik. A standolajos bevonatok időjárás- és vízállósága lényegesen jobb, mint a lenolajé. Az előállított lakkfilmek kevésbé sárgulnak, rugalmasabbak és ellenálló-képesebbek, fényesebbek és jobb terülési tulajdonságokkal rendelkeznek. A kezeletlen lenolajjal készített bevonatokkal szemben, vízben gyakorlatilag nem duzzadnak. A lenolaj-zsírsav lenolajból glicerin lehasításával nyert természetes zsírsav. Adagolása a földfestékek, ásványi pigmentek használhatóságát javítja.

Káliszappan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszta lenolajból kálilúggal, vagy hamuzsírral való elszappanosítással állítanak elő, vízben gyengén oldódó, könnyen lebomló, ápoló hatású tisztítószert, ezt lenolaj-káliszappan, vagy csak egyszerűen káliszappan néven ismerjük.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A len magját (Lini semen). használják gyógyászati célokra. A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5–6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek. A lenmag nyálkaanyagot, zsíros olajat (linol-, linolénsav, olajsav gliceridjeit), fehérjét, cianogén glikozid keveréket tartalmaz. A lenmag 35% zsiradékot tartalmaz, aminek 72%-a esszenciális, a szervezet számára nélkülözhetetlen. Ebből 58% nélkülözhetetlen zsírsav, amiből a szójababban 9% van, a tökmagban 15%, és a dióban 5%. Más táplálékunkban nem fordul elő, vagy csupán jelentéktelen mennyiségben. Gazdag A-, B-, C-, D- és E-vitaminban.

Gyógyhatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agyműködést serkentő és koleszterinszint csökkentő hatása miatt ér- és szívbetegségben szenvedőknek ajánlott a fogyasztása. A lenmagot bélrenyheség, bélmegbetegedések és székrekedés esetén az emésztés szabályozására használják. Székrekedés esetén a lenmag hatását úgy fejti ki, hogy a bélben megduzzad, ezáltal tágulási inger lép fel, mely serkenti a vastagbélben a perisztaltikát. Az a feltevés, miszerint kéksav-tartalma (hidrogén-cianid) miatt nagy mennyiségben történő fogyasztása mérgezést okozhat, nem bizonyított. A lenmagpogácsát és a porított magot meleg borogatásként alkalmazva kelések és furunkulusok kezelésére használják. Nyákkészítmények formájában gyomor- és bélmegbetegedések, ízületi és egyéb gyulladások kezelésére is sikerrel alkalmazzák. Omega-3 (linolénsav) tartalmának szerepe van az érelmeszesedés kialakulásának megelőzésében.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem csak a lenmag, hanem a belőle nyert lenolaj (Oleum lini) is, mind több teret hódít táplálkozásunkban. Napról napra újabb és újabb felfedezések bizonyítják gyógyhatását, serkenti az agyműködést, megakadályozza koleszterin lerakódását, így csökkenti a koleszterinszintet, segít az ízületi gyulladásokon, a légutak gyulladásos megbetegedésein, a májjal kapcsolatos betegségekben, bőrbetegségeken, ekcémán, kedvezően befolyásolja a bőr életműködéseit. Hatásos még a a gyomorsav termelésére, gyomorfekély, cukorbetegség esetén is jótékonyan hat. Kozmetikumokban használva, például puhává, selymessé teszi a hajat.

A lenmag használata a modern táplálkozásban kiemelkedő. Az egyre több túlfinomított élelmiszer között a feldolgozatlan lenmag szinte egyedülálló. A legtisztább és legtöbb esszenciális olajat tartalmazza, amire a szervezetnek szüksége lehet. Ezzel a tulajdonságával ez egyik legértékesebb táplálékunká válhat. Az emberi szervezet sejtjei, amelyek lenolajat tartalmaznak, sokkal ellenállóbbak, mindenféle szempontból kevésbé sebezhetők, mint a közönséges zsírokkal ellátott test.

Fogyasztási módjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aprítatlan lenmagokat sok folyadékkal, legalább tízszeres hígításban alkalmazva használják, a hatás 12 óra elteltével jelentkezik. Felhasználják még sütőipari termékek díszítésére, mellyel a termék beltartalmi értékét is növelik.

Őrölve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egészségesek számára ajánlatos, ha frissen őrölt lenmagot fogyasztanak reggelire, szójával, napraforgóval, szezámmal egy kis lekvárral, vagy gyümölccsel esetleg sóval vagy fahéjjal is ízesítve.

Sajtolva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel nehezebb megemészteni a ledarált magot, így a súlyos betegek diétájában, a nyersen préselt olajat fogyasszák salátára, illetve túróval. A hidegen sajtolt lenolaj bioélelmiszer boltokban beszerezhető. Hideg ételek, saláták ízesítésére fűszerolajként használható. Ajánlott mennyiség: 1-2 evőkanál.

Lenmagtea[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha teát főzünk a lenmagból, előtte megőrölhetjük, a magot egészben is megfőzhetjük. Mivel kemény, zárt magról van szó, sokáig kell főzni, legalább fél órán át.

Két evőkanál frissen összetört lenmagot tegyünk 3 dl hideg vízbe, majd hagyjuk 20-25 percig duzzadni. Ezt követően kissé melegítsük fel, majd szűrjük le. Székrekedés esetén kortyonként fogyasszuk.

Borogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

3-6 evőkanál frissen összetört lenmagot tegyünk mullzsákocskába, forrázzuk le, és tegyük a beteg testrészre bőrfekélyek, furunkulusok esetén.

Ellenjavallt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kéksav-tartalma (hidrogén-cianid) miatt csecsemőknek, kisgyerekeknek nem adható! A gyógyszerek felszívódását befolyásolhatja, ezért a lenmag és valamely másik szer alkalmazása között legalább 2 óra teljen el!

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]