Házi len

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Len (Linum usitatissimum)
Common Flax
Common Flax
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Malpighiales
Család: Lenfélék (Linaceae)
Nemzetség: Len (Linum)
Faj: L. usitatissimum
Tudományos név
Linum usitatissimum
L..
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Len (Linum usitatissimum) témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Len (Linum usitatissimum) témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Len (Linum usitatissimum) témájú kategóriát.

A len (Linum usitatissimum) egynyári, kb. 1 méter magasra megnövő rost-, olaj-, és gyógynövény. A lenfélék (Linaceae) családjához tartozik.

A növény leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szár legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el, levelei keskenyek, világoszöldek, virágja halványkék vagy fehér. 40–80, ritkábban 100 centiméter magasra nő. A toktermésben (lengubó), legfeljebb tíz fényes, sárgásbarna olajos mag fejlődik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rostját a legrégibb idők óta használják szövet előállítására. Európában eleinte az Alpoktól délre, a Linum angustifolium Huds. többnyári és többszárú faj rostjait szőtték, amint a Felső-Olaszország kőkorszakbeli és Svájc cölöpházaiban talált maradványok tanúsítják. Ez a faj Európa déli részén, a Kanári-szigetektől Palesztináig és a Kaukázusig terem. A jelenlegi házi len valószínűleg a Perzsa-öbölből származik, ahol Egyiptomban, Asszíriában és Mezopotámiában 4-5000 éve termesztik. Az egyiptomi múmiák takarója is a mikroszkopikus vizsgálat szerint lenszövet volt, a régi sírokban lengubót és a lenmagokat is találtak. Az antik görögök és arabok is ismerték már a len gyógyhatását.

Len.jpg

Nem ismert, hogy mikor foglalta el az egynyári len, a Linum angustifolium helyét, de nagy a valószínűsége annak, hogy már a keresztény időszámítás előtt, mert Plinius azt írja, hogy „a lent tavaszkor vetik, őszkor pedig nyűvik”. Valószínű, hogy az egynyári házi lent az Alpesektől északra termesztették, mert itt a klíma megfelelőbb volt, mint a Linum angustifoliumnak. Egyiptom, Fönícia és Júdea népe ruhát, sátort, vitorlát stb. készített a len rostjából. Hérodotosz szerint a babilóniaiak lenből való felső ruhát viseltek, Strabo szerint Borsippa városa nevezetes len-ipari székhely volt. Ázsiából a len termelését Görögországban is meghonosították, Homérosz a len-t többször említi. Hérodotosz szerint pedig a len-ruha bujálkodó női és fényűző viselet volt. A római birodalomban Livius szerint Kr. e. már az V. században készült ruhanemű belőle, a IV. században a samniták fehér len-tunikát viseltek. Cicero szerint a korabeli fényűző len-ruházkodás Keletről ered. Ezután nemsokára a germánok, kelták, szlávok és litvánok is kezdték a lent termeszteni, így elterjedt és általánossá vált Európában is.

Termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lent az egész Földön termesztik, az utóbbi évtizedekben ismét megnövekedett az érdeklődés a lentermesztés irányába. Egyike a legrégebben termesztett növényeknek.

Betegségei, kártevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lenben nagyobb károkat csak a lenfojtó aranka (cuscuta epilinum) és a lenrozsda (Melampsora lini) tesz. Ez utóbbi betegséget, amely miatt a megtámadott növények rostjai törékenyek lesznek, a Melampsora Lini Tulen nevű gomba okozza, mely különösen Belgiumban, (ahol a betegséget le feu vagy la brulure du lin név alatt ismerik), és Oroszországban tesz nagy károkat. A lenrozsda csakis uredo és teleuto alakban ismeretes. Gyakori a lenen, anélkül hogy jelentékenyebb kárt okozna, a Phoma herbarum Westd. nevű gomba is, mely a növényeken apró feketés foltokban jelenik meg.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A len szárából kiváló, tartós textilszövetet készítenek, mely kivételes antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik, ez a tulajdonság a különleges kórházi textilek gyártásánál hasznosítható.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]