Fenolftalein

Fenolftalein

IUPAC név	3,3-Bisz(4-hidroxifenil)-1(3H)-izobenzofuranon
Azonosítók
CAS-szám	[77-09-8]
SMILES	Oc1ccc(cc1)C3(OC(=O)c2ccccc23)c4ccc(O)cc4
Tulajdonságok
Kémiai képlet	C₂₀H₁₄O₄
Moláris tömeg	318,323 g mol⁻¹
Sűrűség	1,277 g cm⁻³, 32 °C-on
Olvadáspont	262,5 °C
Forráspont	N/A
Oldhatóság (vízben)	Oldhatatlan
Oldhatóság (más oldószerekben)	Benzolban oldhatatlan, jól oldódik etanolban és éterben, alig oldódik dimetil-szulfoxidben
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T)^[1]
R mondatok	R45, R62, R68^[1]
S mondatok	S53, S45^[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

fenolftalein (sav-bázis indikátor)
pH 8,2 alatt		pH 10,0 fölött
színtelen	⇌	lila

A fenolftalein egy C₂₀H₁₄O₄ összegképletű szerves vegyület. Gyakran alkalmazzák sav-bázis indikátorként sav-bázis titrálásoknál. A fenolftalein vízben oldhatatlan, kísérleteknél az alkoholos oldatát használják. Maga a fenolftalein gyenge sav, ami vizes oldatban képes protonokat leadni. A fenolftaleint ftálsavanhidrid és fenol kondenzációjával állítják elő, savas közegben.

Tartalomjegyzék

1 Felhasználás
2 A fenolftalein szerkezetének és színének függése a pH-tól
3 Források
4 Külső hivatkozások
5 Lásd még

Felhasználás [szerkesztés]

A fenolftaleint korábban hashajtónak használták, de ma már nem használják, mivel rákkeltő. A kísérleteknél használt kis mennyiségű fenolftalein azonban ártalmatlan. A fenolftaleint sav-bázis indikátornak használják. A fenolftalein sav jelenlétében színtelenre, bázis jelenlétében lilára/rózsaszínre változik. Az univerzális indikátor egyik összetevője (az univerzális indikátor különböző indikátorok oldatainak keveréke, általában fenolftalein, brómtimolkék, timolkék, metilvörös, és timolftalein indikátorokat tartalmaz).