Magnézium-peroxid
| Magnézium-peroxid | |
|---|---|
| IUPAC név | Magnézium-peroxid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1335-26-8] |
| EINECS-szám | 238-438-1 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | MgO2 |
| Moláris tömeg | 56,30 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen por |
| Olvadáspont |
350 °C (bomlik) |
| Forráspont |
bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | Alig oldódik |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Oxidáló (O)[1] |
| NFPA 704 |
0
2
1
|
| R mondatok | R8[1] |
| S mondatok | S17, S36[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A magnézium-peroxid egy szervetlen vegyület, amelynek összegképlete MgO2. A peroxidok közé tartozik. Színtelen, vízben gyakorlatilag oldhatatlan por. Erős oxidálószer. A kereskedelmi forgalomba kerülő magnézium-peroxid általában nem tiszta, hanem magnézium-oxidot (MgO) is tartalmaz.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
A többi fém-peroxidhoz hasonlóan savakban oldódik, és hidrogén-peroxid keletkezik. A sósavban való oldásának a reakcióegyenlete:
Már közönséges hőmérsékleten is bomlik, de melegítés hatására a bomlása még gyorsabb. Ekkor oxigén fejlődik, emiatt erélyes oxidálószer.
Előállítása[szerkesztés]
A magnézium-peroxidot magnézium-hidroxid (vagy magnézium-oxid) vizes szuszpenziójából állítják elő, hidrogén-peroxiddal.
Felhasználása[szerkesztés]
A magnézium-peroxidot oxidáló- és fehérítőszerként alkalmazzák. Felhasználják a kozmetikában, a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban. Gyomorsavmegkötőként is alkalmazzák.
Forrás[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b c A magnézium-peroxid (sigma-aldrich) (angolul)
