Fertőrákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Fertőrákos
Fertorakos with the lake.jpg
Fertőrákos címere
Fertőrákos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Baltigh Márta Gyöngyi (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 9421
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 2247 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 97,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőrákos (Magyarország)
Fertőrákos
Fertőrákos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 16° 39′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 16° 39′ 07″
Fertőrákos (Győr-Moson-Sopron megye)
Fertőrákos
Fertőrákos
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
A községháza
Hosszúházas beépítés
A püspöki kastély
A volt városfal részlete

Fertőrákos (németül Kroisbach, horvátul Rakuš[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet városfal övezett, és püspöki palotája is volt. Szép természeti környezetben fekszik, és csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Soprontól 10 kilométerre ÉK-re, a Fertő partján, az Ausztriához tartozó Fertőmeggyes közvetlen közelében található. Fertőrákos nyugatról, a kőfejtő lajtamészkövétől a Fertő nádasáig húzódik a Rák-patak szakadékos völgye mentén. A helységtől délre a Kecske-hegyet és a Szárhalmi erdőt találjuk, északra pedig az országhatárig főleg szőlőket.Vasútja nincsen, de a Volán menetrend szerinti járataival elérhető. A községet átszeli a Fertő-parti országút. A Fertő-tó körül épülő kerékpárúton a Fertőmeggyes felől érkezők első állomása Fertőrákos. A gyalogos, kerékpáros és lovas határátkelőhely a Mithrász-szentély mellett található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a rómaiak előtt lakott hely volt; a római uralom alatt valószínűleg népes település lehetett. Rengeteg római pénz került elő a fertőrákosi szőlőkből. Ebből a korból való egy ritka emlék, a hajdani borostyánút mellett található Mithrász-szentély is, amit a napistennek hódoló katonák részére építettek a 3. században.

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1002 után a terület a győri püspökség birtoka volt. A helység nevével (Racus formában) először egy 1199-ből származó ajándékozó oklevél szövegében találkozunk – nevét valószínűleg a patakban élő sok rák miatt kapta. Ez az állat, valamint a kezében pásztorbotot tartó püspök látható a helység címerében is. Említik még 1241-ben, amikor a falu templomát a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték fel. Következő adatunk 1254-ből való, amikor a győri püspök és Sopron városa is magának követelte a fertői vám jogát. Sopron környékén Fertőrákos volt az egyetlen olyan település, amely nem a város birtoka volt, hanem a győri püspökséghez tartozott. 1311-ben a város és a győri püspök újabb viszálykodásának részeként a soproniak lerombolták a püspöki kastélyt.

Valószínűleg már a 14. század közepén lehetett Racusnak vára, hiszen egy 1371-ből származó oklevél említi. Volt a falu határában egy másik vár is, amely a Macskakő nevet viselte. Ezt először 1443-ban említették, amikor a husziták elfoglalták a területet, kiűzésük után Hunyadi Mátyás 1464-ben leromboltatta a várat. Ezután fél évszázados béke következett, aminek az 1526-os mohácsi csata vetett véget: a csatában elesett a falu birtokosának számító Paksi Balázs győri püspök is. Hivatalát egészen 1535-ig nem töltötték be; a terület birtoklásáért, elsősorban a kilenced és a tized szedésének jogáért harc indult.

A helység 1582-ben kapott vásártartó jogot és mezőváros címet. Ehhez fallal kellett körülvenni. A több helyütt még ma is látható városfalak építési technikájuk, falazási megoldásuk és lőréseik alapján a 16. századnál korábbiak, és nem vették teljesen körbe Fertőrákost: nyugatról a meredek domboldal és a Rák patak biztosította a természetes védelmet, keletről pedig a mocsár. Draskovich György győri püspök által 1587-ben, a helységnek kibocsátott urbáriumából tudjuk, hogy akkoriban huszonnyolc családnak volt itt saját telke, huszonkettő pedig bérlő volt. Rajtuk kívül még három nemes és öt másik háztulajdonos élt az erődített falak közelében. Az okmány arról is tanúskodik, hogy 1587-ben volt itt községház, községi csapszék és mészárszék.

A 16. század második felétől erősödő török veszély miatt megnőtt a rákosi birtok jelentősége, és miután Győrt elfoglalta a török, központi szerepbe került: ide menekült a püspök. A település további kiváltságokat szerzett . 1683 nyarán a vidék történetének legnagyobb válsága következett be: a Bécs felé tartó török sereg portyázó segédcsapatai a települést kirabolták, felgyújtották, lakóit pedig lemészárolták vagy rabszíjra fűzték.

A 18. század elejétől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szinte a semmiből kellett újrateremteni mindent. Ekkor változott meg a helység lakóinak nemzetiségi összetétele. Az addigi, nagyobbrészt magyar lakosság helyére túlnyomóan németek települtek ide a mai Ausztria területéről. Ezt ösztönzendő hat évre adómentességet kaptak. 1712-ben III. Károly király megerősítette előjogaikat. A kuruc harcok (Bocskai két hadjárata és a Rákóczi-szabadságharc) után az egyenletes, nyugodt fejlődés kora következett, amit csak egy-egy járvány (1712-ben pestis, 1832-ben kolera) vagy tűzvész tört meg. 1743-ban gróf Zichy Ferenc vette át a püspökséget; ő alakíttatta át a palotát ma látható arculatára. A település továbbra is fejlődött, egyre többen telepedtek le itt. Az osztrák Baugesellschaft az 1860-as évektől egészen az első világháborúig bérelte a híres kőbányát, ahol 60–100 embert foglalkoztattak.

A 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század elején, 1906-ban Rákos nevéhez hozzácsatolták a Fertő nevet, így lett Fertőrákos. Bár az 1921-es népszavazáson az itt élők 61%-a Ausztria mellett voksolt, a szavazást a soproni voksok döntötték el; így a falu Magyarországon maradt. A második világháború után kitelepítették innen a németeket, akik helyére a szlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyar családok költöztek. A falu eredeti lakosságának mindössze 10%-a maradt Fertőrákoson, tehát erősen megváltozott a település etnikai összetétele, lakosainak életvitele is. A régi időket inkább csak a történeti és művészeti emlékek idézik. 1945-ben 3745-en éltek itt, de a kitelepítésekkel a lakosság lélekszáma 2150 főre csökkent (majd 1949-től 1970-ig növekedett, de nem érte el az 1945-ös létszámot). A korábban mezőgazdaságból és szőlőművelésből élő település gazdasági arculata átalakult.

A település mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a munkaképes lakosság nagy része Sopronban dolgozik, a többiek gazdálkodnak vagy kisiparral foglalkoznak. A község próbál önállóan megélni: a vasfüggöny felszámolása óta az idegenforgalom lehetőségei javultak a leglátványosabban. Új határátkelőhelyet nyitottak a gyalogosok és turisták részére, így a Fertő-tavat körbejárhatják a kirándulók. Megindult a rendszeres hajóforgalom, tehát a nevezetességeket már a vízről is megtekinthetik az érdeklődők.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu elsősorban idegenforgalomból próbál megélni: a kisipari és szolgáltató tevékenységet is ilyen szempontból támogatják. 1997-ben a településen egyetlenegy ipari vállalkozás sem volt, a szolgáltatással foglalkozók száma azonban majdnem elérte a húszat. A mezőgazdaságban főleg a zöldség- és szőlőtermesztéshez vannak jó helyi adottságok. Említésre méltó, hogy a külföldi tőke – annak ellenére, hogy a falu a nyugat kapujában fekszik – nem képviselteti magát a településen.

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fertőrákos eredetileg egyutcás, orsós jellegű kiszélesedéssel kialakult falu volt. Az első és egyben legrégibb településmagja a Fő utca alsó szakasza volt. Infrastruktúrája teljes: a 674 lakás 98%-ában van vezetékes ivóvíz, 96%-ában vezetékes gáz. A telefont 1997-ig kb. 540 otthonba kötötték be, a szennyvízcsatorna-hálózatba a lakások 60%-át kapcsolták be – a helyi kábeltelevízióra ennél több otthon csatlakozott. A 19 utcából 18 szilárd burkolatú.

A községben van posta, egészségügyi alapellátást biztosító orvosi rendelő és takarékszövetkezet, óvoda és általános iskola is. A óvodát az első világháború alatt létesítették, és 1945 után került az iskola két, földszinti helyiségébe, majd onnan a határőrség volt épületébe költöztették. Az iskolát 1651-ben Draskovich győri püspök alakította ki, és Rákos kötelességévé tette annak fenntartását. 1874-ben építettek egy új egy tantermes iskolát, amihez 1886-ban készült el a második, 1899-ben a harmadik tanterem. A 20. század elején már öt tantermes oktatási intézménye volt a településnek. A szülők döntése alapján 1938-ban kétnyelvű lett az iskola, amiben 1954 óta napközi is működik.

Kultúra, szabadidő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községben található művelődési ház, könyvtár, múzeum, kiállítóterem és sportpálya is. Lehet lovagolni, lőni és horgászni is. A kőfejtőben a barlangszínházban nyáron operaelőadásokat és komolyzenei koncerteket tartanak. A helybeliek és az átutazók kényelmét hat étterem szolgálja.

A faluban működik Német Nemzetiségi Dal- és Kultúr Egyesület, felnőtt énekkar és gyermek tánccsoport. Minden esztendőben megrendezik a nemzetiségi találkozót és a búcsút. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a németországi Grossengotternnel.

Tűzoltóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1889-ben a kismartoni járás valamennyi községében megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A soproni járásban lévő Rákos csak 1892-ben követte a tőle északra lévő falvakat. Az egyesület többször is megszűnt, majd 2002-ben újra alapították. Tevékenységük tűzoltásból és műszaki mentésből áll. 2002-ben megkezdték a szerállás felújítását, amit 2007-ben fejeztek be.[4]

A Fertő
Vízitelep
Jachtkikötő
Csónakkikötő

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fertő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fertő hazai oldalán csak a Fertőrákoshoz közel eső partszakaszon van strand és vízisport telep, de ez közigazgatásilag Sopronhoz tartozik. A vízitelep kialakítása már a két világháború között megkezdődött, ekkor a parttól mintegy 3 km-re a nádas víz felőli részén cölöpökön a víz felett álló faházakat építettek. Akkoriban csak csónakon volt megközelíthető, később töltésutat létesítettek. A rendszerváltás előtt a kiépülő vízitelepre csak külön határsávi belépővel lehetett bejutni. A páneurópai piknik idején és az azt követő hetekben sok száz keletnémet állampolgár menekült át itt Ausztriába.

A kőfejtő
A kőfejtő felülnézetből
Fésűkagyló a lajtamészkőben
A kőfejtő belseje
A működő kőbánya
A barlangszínház nézőtere

A kőfejtő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két kőbánya van a településen, az évente közel kétszázezer embert vonzó látogatható bánya a község északi részén található. A geológusok szerint mintegy 12 millió évre, a miocénban képződött az lithothamnium-gumós lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányászták – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez. A nagyobb ütemű kitermelés 1857-ben indult meg, amikor a kőbánya a Bécsi Építőtársaság tulajdonába került. A kőfejtő őslénytani szempontból is igen érdekes: a függőlegesre fejtett, hatalmas falak jól megőrizték a tenger állatainak és növényeinek mészvázát. A növényvilágból a lithothamniumok jelentősek, az állatvilágból pedig a fésűskagylófélék, e kettő kőzetalkotó mennyiségben fordul elő. 1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat. Ezt 1985-ben korszerűsítették: a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat, a színpadra modern világítást szereltek, és megoldották a műszaki személyzet elhelyezését is.[5]

A püspöki kastély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A püspöki kastély (utolsó nagy építtetőjéről nevezik Zichy-kastélynak is) egyemeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épület belső udvarral. Erkélyes homlokzata háromszög oromzatos. Dísztermét és kápolnáját barokk falképek ékesítik, két szobáját pedig rokokó stukkók. A kastély alapvetően a győri püspökök nyári rezidenciája volt, de Győr török megszállásának idején állandó székhelyül is szolgált. Az 1681. évi soproni országgyűlés alkalmával I. Lipót magyar király és német-római császár e helyen látogatta meg Széchényi György püspököt, hogy megállapodjon vele a protestánsok elleni intézkedésekről, s a püspök innen irányította az evangélikus Sopron rekatolizálását.

Mithrász-szentély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fertőmeggyesre vezető út mellett, közvetlenül az államhatár magyar oldalán található Mithrász-szentély[6] a környék egyik legértékesebb római kori emléke. A Mithrász perzsa napistent tisztelő vallási közösségek tagjai a társadalom minden rétegét képviselték – különösen kedvelt volt a katonák körében. A 4. század végén hanyatlásnak indult kultusz fertőrákosi szentélyét magára hagyták, azt az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte. 1866-ban fedezték fel újra, mentették ki a leleteket, és látták el állagmegóvó kőboltozattal. A második világháborút követően a szigorúan őrzött határsávon belülre került, szakembereknek sem látogathatták, állapota teljesen leromlott. 1990-ben nyílt lehetőség arra, hogy elvégezzék a hitelesítő ásatásokat és a szentélyt helyreállítsák. Az új védőépülettel fedett szakrális építmény 1992 óta látogatható.

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori pellengér
Emlékmű (Páneurópai Piknik)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fertőrákos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  4. http://www.tuzoltok-fertorakos.hu/
  5. Jelentőségét lásd a Fertő-táj cimű szócikkben.
  6. Mithrász isten nevének különféle átírása miatt a szentély is több néven fordul elő: Mithras-szentély, Mythras-szentély.
  7. Fertőrákos legjellegzetesebb 17. századból való emléke, amely még mindig az eredeti helyén áll. Magyarországon egyedi darabnak számít. Bővebben: Fertőrákosi pellengér
  8. Bővebben: Kristálymúzeum
  9. Sokáig Szent Oszvald szobornak tartották, emiatt több forrásban azon a néven is előfordul.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőrákos témájú médiaállományokat.