Rábacsécsény
| Rábacsécsény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Teodóra (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9136 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 613 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rábacsécsény
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rábacsécsény
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,5833°, k. h. 17,4333° | |||
Rábacsécsény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Győr-Moson-Sopron megye közepén, a Rába mellett fekvő település. Mérges 6,5 km, Enese 8,5 km, Rábapatona 15 km, Győr 21 km, Kóny 12 km, Rábaszentmihály 1,5 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
Csécsény-t (Kis-, Nagy-),az Árpád-kor-i települést, mai nevén Rábacsécsény-t az oklevelek 1228-ban említik először Chechen alakban.
1258-ban Cethun, 1328-ban Chethen, Chechen – néven fordul elő a település neve.
1256, 1258 körül a Győr nemzetség birtoka volt, s így valószínű az ő ősük lehetett az a György, aki 1228-ban Csécsény felől Kapi határosa volt.
1256-ban a nemzetség tagjai a pannonhalmi apátság részére engednek át egy tényői birtokot monostorukkal, Zselicszentjakabbal együtt.
1328-ban Győr nemzetség-beli Ders fiai Péter és Miklós, valamint a zselicszentjakabi apát cserébe adta a csécsényi uradalmat a pannonhalmi apátságnak.
1526-ban Máté pannonhalmi apát és konventje a Rábacsécsényben levő részbirtokukat s a birtok közelében levő rábai malom felét gróf Cseszneky Györgynek, a komáromi és tatai várak kúriai gazdájának s örököseinek 300 magyar forintért zálogba veti.
1593-ban gróf Cseszneky János győri gyalogoskapitány volt a település fő birtokosa. A 16-17. század folyamán a szarvaskendi Sibrik és a milványi gróf Cseszneky család valamint a pannonhalmi apátság többször pereskedett Rábacsécsény birtokért. A 19. században a Szalacsy család rendelkezett a községben a legnagyobb birtokkal, ők vásárolták meg az egykori Cseszneky-Sibrik-kúriát is.
Rábacsécsény 1973-tól 1989-ig Rábaújfalu néven egyesítve volt a szomszédos Rábaszentmihállyal.[3]
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Győr vármegye
- Győr vármegye nemesi közgyűléseinek regesztái
- Horváth Mihály: A magyar nemzet története
- Seidl-Bonitz-Hochegger: Zeitschrift für Niederösterreichischen Gymnasien XIV.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Rábacsécsény története a KSH online helységnévtárában
Látnivalók [szerkesztés]
- Katolikus templom.
- Mária-szobor.
További információk [szerkesztés]
|
|||||
