Egyházasfalu
| Egyházasfalu | |||
 |
|||
| A keresztényi római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Sopron–Fertődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sándor József[1] | ||
| Irányítószám | 9473 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 846 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Egyházasfalu
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Egyházasfalu
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,46471°, k. h. 16,76554° | |||
Egyházasfalu (horvátul Eđaš[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. A korábbi Egyházasfalu, Dasztifalu és Kisgógánfa községek 1933-ban egyesültek e néven, majd 1950-ben Keresztényt is hozzácsatolták.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Kisalföld nyugati szélén fekszik. Felszíni vizeit a Metőc patak gyűjti össze. Sopronhorpács, Szakony, Újkér és Nemeskér községekkel határos. Vonattal a Sopron–Szombathely-vasútvonalon érhető el, Sopronnal autóbuszjárat köti össze. Közúton a 84-es főútvonalról közelíthető meg.
Története és mai élete [szerkesztés]
Keresztény első írásos említése 1264-ben történt, amikor mint a keresztes lovagrend birtokában levő falut említik. Egy 1280-ban kelt oklevélből kitűnik, hogy a templomos lovagoknak Keresztényben rendházuk és templomuk is volt. 1483-ban Mátyás király adó- és vámmentességet adott. A falu a 15. század végén elpusztult. 1500-ban a soproni keresztes lovagok tiltakoztak az ellen, hogy a szomszéd községek szabadon garázdálkodnak az időközben pusztává lett birtokon. A rend a mohácsi vész idején elhagyta Sopront, és a falu a Nádasdyaké lett. Az úrbéri állomány elkülönzése és tagosítása ügyében 1836-ban megindultak a tárgyalások, de csak 1848-ban vezettek eredményre. Az utolsó nagy kolerajárvány 1872-1874 között pusztított. A túlélő keresztényi hívek a falu mellett hálából „Mária neve napja” kápolnát építettek. Azóta minden évben nagy ünnepséggel tartják meg a kápolna búcsúját, amelyre a faluból elszármazottak is nagy számban hazalátogatnak.
Egyházasfalva első okleveles em-lítése 1418-ban „Egházasbazth” néven történt. 1479-ben még a Baszthyak voltak a tulajdonosai, később ebbe a családba nősült be Pászthory Gergely, akinek utódai birtokolták még 1836-ban is a falut.
Dasztifalu 1281-ben szerepelt először „Villa Bozth” néven oklevélben. A 17. század végén az Ebergényi család volt a birtokosa, majd rokonság révén átkerült a Széchenyi család kezébe.
Kisgógánfát 1429-ben „Abulgánbazth” néven említi először oklevél. A 17. században Erdősy Sylvster János evangélikus lelkész, tudós és bibliafordító is birtokos volt itt, egyébként a Nádasdyaké, majd a 18. század végétől a Széchenyieké lett a falu. 1942. április 13-án Tóth Imre tanító mint a KALOT Győr egyházmegyei titkára az azóta már boldoggá avatott báró Altorjai Apor Vilmos győri megyés püspöktől felhatalmazást kapott népfőiskola szervezésére. Az egyházasfalui KALOT Széchenyi-népfőiskola 1949. február 19-ig működött. Az egyetlen az országban, ami a KALOT 1946 júliusában történt betiltása után 3 évig folytatta tevékenységét. Érdekesség a falu életében, hogy évente 4 búcsút tartanak: a Szent György templom védőszentjének és felszentelésének ünnepén, továbbá a keresztényi Szent kereszt templom valamint a Mária neve napja fogadalmi kápolna titulusának évfordulóján.
A Szent György római katolikus templom egyhajós, egytornyos, eklektikus neoromán túlsúllyal. A régi középkori templom helyére épült 1888-ban Ullein József tervei alapján. A templom falán emléktábla, a dasztifalui temetőben sírkő és emlékmű őrzi Réffy Endre plébános emlékét. A Csénye községben született, piarista kispap társaival együtt vett részt az 1848/49-es sza-badságharcban, harcolt a kápolnai, az isaszegi és a nagysallói csatában az Újházy vadászezred tisztjeként, majd 2 évig Kufstein várában raboskodott. 1873-tól haláláig, 32 éven át volt a falu plébánosa. Nevéhez fűződik a mai templom és a régi iskola építése. A keresztényi egyhajós, egytornyos barokk Szent Kereszt megtalálása templomot 1724-ben építették a jezsuiták a régi középkori templom helyére. Kriptájában a Kollár család tagjai nyugszanak. Műemlék jellegű az 1710-ben készült Pestisoszlop, a Szenthárom-ság oszlop és a Hunyadi u. 14. sz. előtti kőkereszt. Az önkormányzat 1992-ben emléktáblát állított az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 100 éves jubileumára. Az I. világháború áldozatainak emlékműve a volt KALOT udvarán áll, Egyházasfalu 7, Kisgógánfa 9, Dasztifalu 16 hősi halottjának őrzi emlékét.
Ugyancsak a dasztifalui temetőben található Kapuy Elek plébános síremléke. Ő ismerte fel az árvaságra jutott Simonyi Károly tehetségét és Ernő bátyjával együtt segítette őket az értelmiségi pályára.
A II. világháború végén a szovjet hadsereg ideérkezésekor a falunak két civil áldozata volt. Az 1945-ös földosztáskor a nagycsaládok és a zsellérek között felosztották a Széchenyi-birtokot. 1954-ben alakult a termelőszövetkezet, amely 1969-ben egyesült a sopronhorpácsival.
Ma a szolgáltatások körébe tartozik az orvosi rendelő, ahol az újkéri orvos hetente kétszer rendel, a posta, a Simonyi Károly nevét viselő általános iskola és a napköziotthonos óvoda, az öregek napközi otthona, a törpevízmű, 4 kiépített buszváró, a labdarúgó pálya és az 1992-ben átadott teniszpálya. A kultúrházban működik a könyvtár. A két ÁFÉSZ-bolt és falatozó mellett a magánboltok és vendégfogadók. A keresőképes lakosság egy része állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik, többen a visszaigényelt földeken gazdálkodnak. A nagyobb hányad Sopronban az iparban vállal munkát. A foglalkoztatási gondokat enyhíti a faluban létesült varroda, vágóhíd és sütőüzem.
Címerének leírása [szerkesztés]
Egyházasfalu négy község: – északról délre felsorolva – Kisgógánfa, Egyházasfalu, Dasztifalu és Keresztény egyesítésével jött létre.
A címer zöldessárga négyzet alakban helyezkedik el, bal felső negyedében Gógánfa, jobb felsőben Dasztifalu, bal alsóban Egyházasfalu, jobb alsóban Keresztény címere található. (A pajzs szemlélésekor a heraldika felcseréli a jobb és a bal oldalt.[4][5])
A község címere a négy község korabeli pecsétjéből keletkezett:
- Gógánfa: A pecsét mezejében szívből kinőtt virág felett G.F. monogram. Alul pálmalevelek díszítik.
- Dasztifalu: BAZTI. A pecsét mezejében két mezei virág közt élével balra néző ekevas.
- Egyházasfalu: jobbra néző keskeny lebegő ekevas két mezei virág közt élével.
- Keresztény: SIGILUM KEREZTENI. Ovális pajzs damaszkos mezejének balharánt pólyájában élével felfelé álló, lebegő ekevas. A pajzs felett szárnyas angyal.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Klasszicista pestisoszlop,
- Ebergényi-kastély
- Réffy Endre síremléke, emléktáblája.
- Kapuy Elek síremléke
- KALOT Népfőiskola (1942-1949)
- templomai.
Hires emberek [szerkesztés]
- A falu szülötte Simonyi Károly 1916. október 18. – 2001. fizikus, tudós-tanár. Egyik fia:
- Charles Simonyi (született Simonyi Károly) (Budapest, 1948. szeptember 10. –) szoftverfejlesztő, űrturista
Forrás [szerkesztés]
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Torma Margit irása lett átdolgozva.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
- ↑ „Címertani áttekintés” (html). Hozzáférés ideje: 2011. április 22.
- ↑ „A pajzs részei” (html). Hozzáférés ideje: 2011. április 22.
További információk [szerkesztés]
|
|||||
