Egyházasfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyházasfalu
Rk templom Keresztényben.jpg
A keresztényi római katolikus templom
Egyházasfalu címere
Egyházasfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Sándor József[1]
Irányítószám 9473
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 887 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházasfalu (Magyarország)
Egyházasfalu
Egyházasfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 53″, k. h. 16° 45′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 53″, k. h. 16° 45′ 56″
Egyházasfalu (Győr-Moson-Sopron megye)
Egyházasfalu
Egyházasfalu
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Az elpusztult falu jelképe

Egyházasfalu (horvátul Eđaš[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. A korábbi Egyházasfalu, Dasztifalu és Kisgógánfa községek 1933-ban egyesültek e néven, majd 1950-ben Keresztényt is hozzácsatolták.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kisalföld nyugati szélén fekszik. Felszíni vizeit a Metőc-patak gyűjti össze. Sopronhorpács, Szakony, Újkér és Nemeskér községekkel határos. Vonattal a Sopron–Szombathely-vasútvonalon érhető el (ajánlott Újkér megállónál leszállni, mert az közelebb van a településhez[4]), Sopronnal autóbuszjárat köti össze. Közúton a 84-es főútvonalról közelíthető meg.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztény első írásos említése 1264-ben történt, amikor mint a keresztes lovagrend birtokában levő falut említik. Egy 1280-ban kelt oklevélből kitűnik, hogy a templomos lovagoknak Keresztényben rendházuk és templomuk is volt. 1483-ban Mátyás király adó- és vámmentességet adott. A falu a 15. század végén elpusztult. 1500-ban a soproni keresztes lovagok tiltakoztak az ellen, hogy a szomszéd községek szabadon garázdálkodnak az időközben pusztává lett birtokon. A rend a mohácsi vész idején elhagyta Sopront, és a falu a Nádasdyaké lett. Az úrbéri állomány elkülönzése és tagosítása ügyében 1836-ban megindultak a tárgyalások, de csak 1848-ban vezettek eredményre. Az utolsó nagy kolerajárvány 1872-1874 között pusztított. A túlélő keresztényi hívek a falu mellett hálából „Mária neve napja” kápolnát építettek. Azóta minden évben nagy ünnepséggel tartják meg a kápolna búcsúját, amelyre a faluból elszármazottak is nagy számban hazalátogatnak.

Egyházasfalva első okleveles em-lítése 1418-ban „Egházasbazth” néven történt. 1479-ben még a Baszthyak voltak a tulajdonosai, később ebbe a családba nősült be Pászthory Gergely, akinek utódai birtokolták még 1836-ban is a falut.

Dasztifalu 1281-ben szerepelt először „Villa Bozth” néven oklevélben. A 17. század végén az Ebergényi család volt a birtokosa, majd rokonság révén átkerült a Széchenyi család kezébe.

Kisgógánfát 1429-ben „Abulgánbazth” néven említi először oklevél. A 17. században Erdősy Sylvester János evangélikus lelkész, tudós és bibliafordító is birtokos volt itt, egyébként a Nádasdyaké, majd a 18. század végétől a Széchenyieké lett a falu. 1942. április 13-án Tóth Imre tanító mint a KALOT Győr egyházmegyei titkára az azóta már boldoggá avatott báró Altorjai Apor Vilmos győri megyés püspöktől felhatalmazást kapott népfőiskola szervezésére. Az egyházasfalui KALOT Széchenyi-népfőiskola 1949. február 19-ig működött. Az egyetlen az országban, ami a KALOT 1946 júliusában történt betiltása után 3 évig folytatta tevékenységét. Érdekesség a falu életében, hogy évente 4 búcsút tartanak: a Szent György templom védőszentjének és felszentelésének ünnepén, továbbá a keresztényi Szent kereszt templom valamint a Mária neve napja fogadalmi kápolna titulusának évfordulóján.

A Szent György római katolikus templom egyhajós, egytornyos, eklektikus neoromán túlsúllyal. A régi középkori templom helyére épült 1888-ban Ullein József tervei alapján. A templom falán emléktábla, a dasztifalui temetőben sírkő és emlékmű őrzi Réffy Endre plébános emlékét. A Csénye községben született, piarista kispap társaival együtt vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, harcolt a kápolnai, az isaszegi és a nagysallói csatában az Újházy vadászezred tisztjeként, majd 2 évig Kufstein várában raboskodott. 1873-tól haláláig, 32 éven át volt a falu plébánosa. Nevéhez fűződik a mai templom és a régi iskola építése. A keresztényi egyhajós, egytornyos barokk Szent Kereszt megtalálása templomot 1724-ben építették a jezsuiták a régi középkori templom helyére. Kriptájában a Kollár család tagjai nyugszanak. Műemlék jellegű az 1710-ben készült Pestisoszlop, a Szentháromság oszlop és a Hunyadi u. 14. sz. előtti kőkereszt. Az önkormányzat 1992-ben emléktáblát állított az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 100 éves jubileumára. Az I. világháború áldozatainak emlékműve a volt KALOT udvarán áll, Egyházasfalu 7, Kisgógánfa 9, Dasztifalu 16 hősi halottjának őrzi emlékét.

Ugyancsak a dasztifalui temetőben található Kapuy Elek plébános síremléke. Ő ismerte fel az árvaságra jutott Simonyi Károly tehetségét és Ernő bátyjával együtt segítette őket az értelmiségi pályára.

A II. világháború végén a szovjet hadsereg ideérkezésekor a falunak két civil áldozata volt. Az 1945-ös földosztáskor a nagycsaládok és a zsellérek között felosztották a Széchenyi-birtokot. 1954-ben alakult a termelőszövetkezet, amely 1969-ben egyesült a sopronhorpácsival.

Ma a szolgáltatások körébe tartozik az orvosi rendelő, ahol az újkéri orvos hetente kétszer rendel, a posta, a Simonyi Károly nevét viselő általános iskola és a napköziotthonos óvoda, az öregek napközi otthona, a törpevízmű, 4 kiépített buszváró, a labdarúgó pálya és az 1992-ben átadott teniszpálya. A kultúrházban működik a könyvtár. A két ÁFÉSZ-bolt és falatozó mellett a magánboltok és vendégfogadók. A keresőképes lakosság egy része állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik, többen a visszaigényelt földeken gazdálkodnak. A nagyobb hányad Sopronban az iparban vállal munkát. A foglalkoztatási gondokat enyhíti a faluban létesült varroda, vágóhíd és sütőüzem.

Címerének leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházasfalu négy község: – északról délre felsorolva – Kisgógánfa, Egyházasfalu, Dasztifalu és Keresztény egyesítésével jött létre.

A címer zöldessárga négyzet alakban helyezkedik el, bal felső negyedében Gógánfa, jobb felsőben Dasztifalu, bal alsóban Egyházasfalu, jobb alsóban Keresztény címere található. (A pajzs szemlélésekor a heraldika felcseréli a jobb és a bal oldalt.[5][6])

A község címere a négy község korabeli pecsétjéből keletkezett:

  • Gógánfa: A pecsét mezejében szívből kinőtt virág felett G.F. monogram. Alul pálmalevelek díszítik.
  • Dasztifalu: BAZTI. A pecsét mezejében két mezei virág közt élével balra néző ekevas.
  • Egyházasfalu: jobbra néző keskeny lebegő ekevas két mezei virág közt élével.
  • Keresztény: SIGILUM KEREZTENI. Ovális pajzs damaszkos mezejének balharánt pólyájában élével felfelé álló, lebegő ekevas. A pajzs felett szárnyas angyal.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klasszicista pestisoszlop,
  • Ebergényi-kastély
  • Réffy Endre síremléke, emléktáblája.
  • Kapuy Elek síremléke
  • KALOT Népfőiskola (1942-1949)
  • templomai.
Egyházasfalu légifotója

Hires emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Torma Margit irása lett átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyházasfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  4. [1]
  5. Címertani áttekintés” (html). Hozzáférés ideje: 2011. április 22.  
  6. A pajzs részei” (html). Hozzáférés ideje: 2011. április 22.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]