Fertőhomok
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Fertőhomok | |||
 |
|||
| A római katolikus Szent Anna templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Sopron–Fertődi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Horváth Attila[1] | ||
| Irányítószám | 9492 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 626 fő (2011. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 47,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fertőhomok
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Fertőhomok
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| Fertőhomok weboldala | |||
Fertőhomok község (németül: Amhagen,horvátul: Umok) Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kisalföld nyugati szélén, Soprontól 16 km-re helyezkedik el Hidegség és Hegykő között. Forgalmi út menti, egyutcás település a Fertő partján fésűs beépítéssel. A Győr–Sopron közötti 85-ös főútvonalról autóbuszjárattal és személygépkocsival közelíthető meg. A Fertő körül kiépített kerékpárút áthalad rajta.
Talaja közepes minőségű. A szőlőművelésnek és a zöldségtermelésnek jelentős szerepe volt a falu életében.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban Csák bán fiai elzálogosították Homok nevű birtokukat az Osl nemzetségbeli Péter fiainak. 1359-ben a Kanizsayak ágához tartozó István zágrábi püspök elfoglalta és feldúlta Homokot. 1411-től a Kanizsayaké volt a falu. 1454-ben Kertesi Vaytracher Konrád és Hofi Gyles kifosztották és felégették Homokot. 1520-tól horvátok települtek be a falu elhagyott jobbágytelkeire. 1536 körül a Nádasdyak birtokába kerül, majd a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a Draskovics, illetve a Széchenyi grófoké volt.
A lakosság a 16. század közepén vált horváttá. A jobbágyság birtokállományának fejlődése mindig lépést tartott a lakosság számának alakulásával. A telki állomány szántóit mintegy 170 holdnyi irtásföld egészítette ki a telkesek javára. Az 1848/49-es szabadságharcban Kovács József, Kovács György és Szekendi Pál vett részt mint honvéd. 1864-ben megépült a homoki iskola. 1890. március 1-jén megalakult a Fertőhomoki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1906-ban az ország más megyéiben fekvő azonos hangzású községnevektől való megkülönböztetésként a „Fertő” előnevet kapta, így lett Fertőhomok a település neve. Ugyanebben az évben új templom épült a régi helyén Ullein József soproni műépítész tervei szerint. 1908-ban tűz pusztított, 1910-ben újabb tűzvész dúlta fel a falut. Az I. világháború 19 áldozatot követelt. 1925-ben a földbirtokreform során kiosztott házhelyek 80%-a beépült. Az 1929. évi tűzvész után szinte teljesen átépült a falu. 1930. március 12-én megalapították a Fertőhomoki Polgári Lövész Egyesületet. Ugyanezen év május 19-én 40 la-kóház és gazdasági épület esett áldozatul az újabb tűzvésznek. 1934-ben megalakult a Fertőhomoki Gazdakör. A 40-es években a Fertő-menti Gazdakörök Szövetségének keretében szorosan bekapcsolódott a határmenti zöldség- és gyümölcsforgalom ellenőrzésébe. 1935-ben kezdte meg működését a Magyar Vöröskereszt Egylet fertőhomoki helyi csoportja. 1938-ban képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta a község villamosítását. A földosztáskor a Széchenyi-birtokból csak egy-két holdat juttat-hattak a 96 földigénylőnek. 1947-ben művelődési ház épült. 1959-ben megalakult az Aranykalász termelőszövetkezet. Az 1960-as években orvosi rendelő és váró, könyvtár és klubhelyiség, járda, új tűzoltószertár, vendéglő épült, felújították a sportpályát bővítették a villanyhálózatot. A községben csak alsó tagozatos iskolát hagyták meg, a felszabadult tanteremben állandó óvodát létesítettek. 1967-ben az Aranykalász Termelőszövetkezet csatlakozott a hegykői tsz-hez.
Az idősebb lakosok ma is inkább zöldséget termesztenek, és a környékbeli városok piacaira viszik az árut. A lakók egy másik része az idegenforgalomból egészíti ki jövedelmét. A községben kiadó szobák vannak, Fertőhomok és Hegykő közötti termálfürdőnél táborozni is lehet, van kemping, és több nyaraló is kiadó. A lakosság és a turisták ellátását két élelmiszerbolt, két vendéglő, posta és orvosi rendelő biztosítja. A településen napközi otthonos óvoda működik, általános iskolába a szomszédos Hegykőre járnak a gyerekek. A művelődésre és szórakozásra kiváló lehetőséget nyújt a kultúrház és mellette a könyvtár.
A helyi tamburazenekar és néptáncegyüttes a horvát hagyományokat ápolja. Az idősebbek ma is szívesen beszélnek horvátul, a fiatalok azonban már egyre kevésbé értik és használják.
[szerkesztés] Nevezetességei
A neoromán stílusú, egyhajós, egytornyos római katolikus templom védőszentje Szent Anna. A műemlék jellegű épületet Ullein József soproni műépítész tervei szerint építették 1906-ban. Előtte egy pilléren Páduai Szent Antal 18. századi szobra áll.
A temető keresztje ugyancsak 18. századi: magas talpazaton pikkelydíszes pillér, előtte a kesergő Mária szobra. A pillér feletti Szentháromság-csoport a 19. századból való.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megyei kézikönyvből (Szekszárd 1998) Kelemen Endréné irása lett átdolgozva.
