Gyóró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyóró
Gyóró Nagyboldogasszony templom.jpg
A római katolikus templom
Gyóró címere
Gyóró címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Kapuvári
Kistérség Kapuvári
Jogállás község
Polgármester Ötvös László István[1]
Irányítószám 9363
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 388 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 34,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyóró (Magyarország)
Gyóró
Gyóró
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 17° 01′ 00″
Gyóró (Győr-Moson-Sopron megye)
Gyóró
Gyóró
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
A községháza
Válaszút

Gyóró község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található.

)

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól délre helyezkedik el. Gyóró a Répce-vidék települése, a Kapuvár–Celldömölk irányába haladó fő közlekedési úttól nyugatra fekszik. A legkönnyebben közúton Kapuvár felől, valamint a szomszédos községek, Himod, Cirák és Mihályi irányából közelíthető meg. Kapuvár és Gyóró között rendszeresen indulnak autóbusz járatok.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1241-ből maradt fenn első írásos említése "Villa Gyorou" alakban. A 13. századig a soproni királyi várnak erdőőrei és katonái lakják. 1401-ben árvíz pusztítja el a települést. A XVI. század első felében a Csák nemzetségből származó Kisfaludy és Ládonyi, valamint a szentandrási Monthorok birtokolják. 1622-ben a Kisfaludy család valamennyi birtokot egyesít. A 18. századtól több család is birtokot szerez, közülük a legjelentősebb a Barthodeinkijek lesznek. Az 1683-as török hadjárat során heves harcok dúlnak a Répce-hídnál. Valószínűleg ennek az emlékét őrzi a Gyóró melletti Tatárföldi major elnevezés. 1704-ben a gyórói mezőn Heister ütött tábort és innen intéz kiáltványt Sopron vármegyéhez. A 18. században gyarapodik a falu lakossága, amely erdőirtással növeli a szántóterületet. A termőföld azonban rossz minőségű, erősen kavicsos, sok munka mellett is kevés termést ad. A 20. század elején a lakosság jelentős része nem tud megélni saját földjéből, ezért mezőgazdasági munkásként, napszámosként vállal munkát. Télen az erdei munka segíti a megélhetést.

Gyóró népessége a 18. század végén indult növekedésnek. Ez a tendencia folytatódott a 19. században is. 1850-ben 430-an, 1890-ben pedig már 765-en élnek itt, ami 30 év alatt több, mint másfélszeres növekedést jelent. Gyóró történetében ez a demográfiai csúcs, ezt a lélekszámot mind a mai napig nem tudta elérni a település. A 20. században a falu népessége folyamatosan csökkent. 1930-ban 734 a falu lakóinak száma. A népesség fogyása a második világháború után gyorsult fel. 1949-ben 672-en, 1960-ban 699-en, 1970-ben 572-en éltek a faluban. Jelenleg 419 fő alkotja a falu összlakosságát. Ebből 202 a férfi és 217 a nő. Bár jelenleg a ki- és beköltözések aránya kiegyenlíti egymást, de a halálozási arány évről évre magasabb, mint a születések száma. A fokozatos elöregedés veszélye is fenyegeti a falut, a nyugdíjasok aránya jelenleg 30%-os. Vallás megoszlás tekintetében a lakosság 80%-a római katolikus, 20%-a pedig evangélikus.

1990-ben alakult meg az önkormányzat. A képviselő-testületet és tisztségviselőit független képviselők alkotják. Az önkormányzat szűkös keretek között gazdálkodik. Gyóró számos társulásban vesz részt. Intézményirányító társulás az általános iskola fenntartására Cirákkal és Dénesfával közösen. Hatósági Igazgatási Társulás (adó- és építésügy), Házi szociális gondozás (Kapuvár Város Önkormányzata), Útügyi Társulás (Rábapordány), Védőnői szolgálat (Himód), Kis-Rába Menti Önkormányzatok Térségfejlesztő Társulása.

1945-ben megalakult a Földosztó Bizottság, 227 kh. földet osztottak ki 77 igénylő között. 1959-ben megalakul a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, amit 1973-ban összevontak a Mihályi Táncsics Termelőszövetkezettel.

A falu villamosítására 1954-ben került sor. A nagy infrastrukturális beruházások időszaka az 1990-es években kezdődik. 1991-ben kiépül a vezetékes ívóvízhálózat. 1994-ben Gyóró bekapcsolódik a Crossbar-rendszerbe. Jelenleg a háztartások 40%-a rendelkezik telefonnal. 1995-ben lefektetik a vezetékes földgázhálózatot. 1992-ben kerül sor az utak portalanítására, a középületek felújítására, valamint az autóbusz-megállókban a leszállószigetek megépítésére. Megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése, elhelyezése. 1962 és 1963 között épült fel az óvoda épülete. A 20 férőhelyes napköziotthonos óvodában 2 óvodapedagógus 18 gyermeket lát el. Gyóró iskolája 1929-ben készült el. 1945-ig külön katolikus és evangélikus iskolája is volt. Jelenleg az egy osztálytermes iskolában 1 pedagógus 11 tanulóval foglalkozik. A művelődést, kikapcsolódást egy művelődési ház és egy könyvtár szolgálja. A sportolni vágyókat a Répcementi Sportegyesület fogja össze és egy sportpálya áll a rendelkezésükre.

Az aktív lakosság a mezőgazdaságban vállal munkát, vagy bejár a környező települések, főleg Beled, Répcelak, Kapuvár munkahelyeire. Az 1990-es években megnőtt a vállalkozókedv. Jelenleg 10 vállalkozást tartanak nyilván.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vízimalom

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyóró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]