Bogyoszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogyoszló
Bogyoszló templom.jpg
A község katolikus temploma
Bogyoszló címere
Bogyoszló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Varga Tamás[1]
Irányítószám 9324
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 626 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 23,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogyoszló (Magyarország)
Bogyoszló
Bogyoszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 10′ 60″
Bogyoszló (Győr-Moson-Sopron megye)
Bogyoszló
Bogyoszló
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Bogyoszló weboldala
A községháza
Bogyoszlói látkép

Bogyoszló község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz közepén, Csornától a volt járási székhelytől 9 km-re helyezkedik el. Kapuvártól illetve a 86-os főúttól 15 km-re van. A Duna, a Rába és a Répce hordalékkúpján fekszik. A talaj homokos, agyagos, öntésiszapos. Alatta folyami kavicstakaró található. A felszínén lévő finom üledék, jelenkori képződmény.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bogyoszló első írásos említése 1228-ban történik. A Kanizsayak birtoka volt és kapuvári uradalomhoz tartozott. Később a Nádasdyak, majd 1681-ben az Esterházyak kezébe került. Az 1594. évi török pusztítás után 10 évre kihalt a falu. Az újratelepülők adó és robot mentességet kaptak. A régi családok zöme 1620-ban visszatért Vitnyédről. 1850-ben ’’elkülönzési’’ és a bérföldek illetve a közös legelők sorsáról megállapodást kötöttek az urasággal. Az erdőirtást követően művelésre alkalmas földek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának az eredményét tükrözte. A község hatalmas legelői kiválóan alkalmasak voltak az állattartásra. A juhok az értéktelenebb, a szarvasmarhák az értékesebb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést tette virágzóvá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 12-en vettek részt. A világháborúkban 92 áldozata volt a falunak. Emlékükre faragott kopjafát állítottak a templom előtt. Az 1950-es években itt is termelőszövetkezetet alapítottak. A tsz. eredményei egyre kedvezőbbek lettek és a háztáji is jövedelmező volt. Három szomszédos településből kőzös tanács alakult, ami a rendszerváltáskor felbomlott.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önálló önkormányzat létesült 1990-ben. Az alapinfrastruktúrák közül a szennyvíz csatornahálózat hiányzik. A vezetékes gáz a lakások több, mint felében megtalálható. Az aktív korosztály fele a mezőgazdaságban dolgozik. A tsz. átalakulását követően a CANKÓ 2000 kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet. A lakosság többsége katolikus vallású. Háziorvos működik a faluban. Az általános iskolai oktatást több község együtt (Magyarkeresztúr, Potyond és Bogyoszló) közösen látja el.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falukép meghatározó eleme az északi déli széles főúton álló templom. Klasszicista stílusban 1760 körül épült és néhány éve újították fel. A magyar szenteket bemutató monumentális falképeit Döbrentey Gábor festette 1941-42-ben[3]. Berendezései közül értékes a szószék a „Jó pásztor” domborművel díszítve,a fából készült Mária szobor, valamint a templom előtt álló kesergő Mária szobor Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészítve.

  • Kálvária szoborcsoport
  • Néprajzi, iskolatörténeti és fafaragó kiállítás az egykori iskola épületében
  • Utcakép

A Rábaköz településeire jellemző orsós településképet látunk. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, egy épület - egy porta rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, hanem Aaz előtte lévő közterületen ligetes, gyümölcsfákkal szegélyezik az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Gyakori volt a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác. Innen nyíltak a lakószobák. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Ma már kevés helyen találkozunk hasonló utcaképpel.


Híres fafaragó mesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rábaköz Néptánc Együttes

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd,1998) Pájer Imre írásának átdolgozásával

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://szentmarton.blogspot.hu/search/label/D%C3%B6brentey%20G%C3%A1bor
  4. http://www.studiolum.com/nm/hu/pinterjeno.htm

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]