Fertőendréd
| Fertőendréd | |||
 |
|||
| Szent István római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Sopron–Fertődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rádler István[1] | ||
| Irányítószám | 9442 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 610 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fertőendréd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Fertőendréd
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 36′ 19,33″, k. h. 16° 54′ 24,95″ | |||
Fertőendréd (németül Großandrä, horvátul Endrišće[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Önálló község a Hanság déli részén, az Ikva patak két partján, a Győr-Sopron 85-ös főút közelében.
Szomszédos települések: Fertőd, Agyagosszergény, Vitnyéd, Petőháza, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak.
Története és mai élete[szerkesztés]
Római kori település nyomát találták az Endrédi-major táján. Első írásos említése 1348-ból való. Középkori birtokosai az Endrédy-, Pinnyei- és a Kanizsai család, majd házasság révén 1536-tól a Nádasdyaké és 1681-től az Esterházyak birtoka. Esterházy Pál előbb Széchényi György érseknek, majd 1700-tól a máriacelli bencéseknek adta zálogba, kiktől utóda 1719-ben váltotta vissza. Ettől kezdve az Esterházyak saját kezelésében maradt, mint a süttöri uradalom része. Az úrbérrendezés által fölállított keretek kedvezőtlen megmerevedését az irtásföldek állandó terjeszkedése enyhítette. 1818-ban azonban az uraság visszavette a jobbágyok százéves munkájának gyümölcsét. Az 1820-as években az 1767-ben megállapított telkeket földarabolták, és új családoknak is juttattak jobbágytelkeket. Ezért Endréden a jobbágycsaládok mindegyike külön, saját telkén élt.
A lakosság etnikai összetételén két esemény változtatott. Az Esterházyak 1540 körül menekült horvátokat telepítettek le oly nagy számban, hogy az őslakos magyarság beolvadt a horvátságba. Az 1584. évi urbárium háromnegyed részben horvátok által lakottnak mutatja Endrédet. A horvát dűlőnevek használata arra enged következtetni, hogy horvátul – régies megjelöléssel „tótul” – beszéltek. A 16. század végéig nincs német a faluban. A németség betelepedése 1700-1719. évekre – a máriacelli bencések bérletének idejére – valamint az Esterházyak által 1720 körül végrehajtott német telepítés korára esik. A betelepített németség önmagában sem egységes, a birodalom legkülönbözőbb részeiből vándorolt be, nem bizonyult állandónak és kitartónak, hanem ide-oda vándorolt. Bár a földesúr a németségnek kedvezett – alkalmazottai, cselédei németek voltak –, mégis a kisebbségben levő magyarság került többségbe a 18. század közepére.
A két világháború között 10-15 holdas törpebirtokosok lakták a községet. A világgazdasági válság megviselte a gazdákat. 1934-től gyors fellendülés következett be. Búzát, cukorrépát termesztettek, jelentős volt az állattenyésztés is. Iparosa cipész és kőműves szakmákban volt a falunak. A lakosság zöme a mezőgazdaságból élt. A II. világháború során a visszavonuló német egységek felrobbantották az Ikva kőhídját, az oroszok az öntésmajori szeszfőzde feldúlása után a faluban fosztogattak.
1945-ben elsősorban a zselléreknek osztottak földet a szomszédos Esterházy-nagybirtokból. 1959-ben megalakul a Rákóczi termelőszövetkezet, majd a fellendülés ellenére egyesítik a fertődi „Zöld mező” Tsz-szel. 1966-70 között szőlőt, majd kajszibarackot telepítenek. Az 1970-es évek elejétől a községet a fertődi tanáccsal közösen igazgatják. Az iskolát körzetesítik, az üresen maradt iskolaépületbe a soproni Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet varrodája települ, a tanítólakásokból alakítják ki az óvodát.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A templom a 18. század elején a falun kívül állott, ugyanott építették újjá 1753 körül. 1766-ban még nem volt tornya és 1780-ban kifogásolták, hogy az oltáron a védőszenteknek csak kicsi szobra áll. Az egyébként is elhanyagolt a templom 1834-ben leégett, de csak 1866-ban állították helyre, amikor tornyot is emeltek, de ebbe villám csapott. 1907-ben a rozzant épületet lebontották. A mai egyhajós, középtornyos Szent István templom 1908-ban épült Herczeg Zsigmond tervei szerint.
Forrás[szerkesztés]
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Kelemen Endréné irása alapulvételével.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Fertőendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
További információk[szerkesztés]
|
|||||
