Győrzámoly
| Győrzámoly | |||
 |
|||
| Katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 9172 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2423 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 91,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Győrzámoly
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Győrzámoly
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 43′ 59,88″, k. h. 17° 34′ 59,88″ | |||
| Győrzámoly weboldala | |||
Győrzámoly (horvátul Zamlja[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarország északnyugati részén, Győrtől 9 km-re helyezkedik el az ún. Alsó-Szigetközben.
Nevének eredete [szerkesztés]
Győrzámoly neve valószínűleg szláv eredetű és zátony mögötti helyet jelent./ Zá morje/ Más forrás szerint a zsámolyból származik /a szigetközi tájszólásban a község neve zámú, vagy zámol/ vagy a Hédervári család Sámuel nevű tagjából.
Története és mai élete [szerkesztés]
* 1271-ből származik a középkori falu első írásos említése.
Győrzámoly a megye azon kevés településeinek egyike, amelynek területéről eddig semmilyen régészeti lelet sem került elő. Neve a nyelvtudomány szerint valószínűleg szláv eredetű és zátony mögötti helyet jelent. Első okleveles említése 1271-ből ismert: ekkor mint Malomsokkal határos települést említik. A 15. század első felében már bizonyosan a Héderváry-család birtoka: 1443 és 1548 között nem kevesebb mint tizenhat oklevélben fordul elő váltakozva „Zámoly”, „Zamoly” ill. „Zamol” alakban. Közben a 15. század végén előbb a Szemerék, majd a Nagylucseiek kezén volt; 1500-ban pedig a Rozgonyiaknak zálogosítják el birtokosai. 1549-ben a Héderváry család, valamint Bakyth Péter együtt bírja a nagyobb részben újonnan benépesített falut. A 16. század második felében többször elpusztul – így Győr 1594. évi török ostromakor is. A 17. század elejétől az újjáépülő falu évszázadokon át a Héderváry-család – ill. későbbi örökösei – uradalmához tartozik. 1658-ból Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomáról tudunk, melyet ez évben már romba dőltként említik. A falu ma álló temploma 1779-ben épült.
Az 1809. évi francia hadjárat érzékenyen érintette a települést. A Győrzámolyon keresztül vonuló francia csapatoktól elmaradt katonákat a nép megrohanta és sokakat közülük felkoncolt. Ennek hírére a csapatok visszafordultak, a falut felgyújtották, az elfogott zámolyiakat pedig Győrött haditörvényszék elé állították és halálra ítélték; de a győri püspök közbenjárására Narbonne francia tábornok június 30-án az elítélteknek kegyelmet adott.
A békés fejlődés azonban nem tarthatott sokáig: 1869-ben a falu egy része – a templommal, a plébániaépülettel és az iskolával együtt – leégett, de hamarosan újjá is épült. Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Győrzámolyon, valamint a hozzá tartozó Gyűrűsön, Tölösön és Patkányoson közel 1300 lélek él; közülük 1278 római katolikus, 7 evangélikus, 6 pedig zsidó vallású.
A 20. század elején Győrzámoly körjegyzőség székhelye, ahol a lakosok hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn.
A község életében az utolsó nagy pusztítást az 1954. évi árvíz jelentette, amely a falu régi építészeti emlékeit szinte teljesen eltüntette. A kedvező fekvésű község azonban hamarosan újjáépült, fejlődését nemcsak az új házak, az újonnan megnyitott utcák bizonyítják, hanem az utóbbi évtizedekben átadott középületek sora is: a takarékszövetkezet, a művelődési ház és az új iskolaépület után 1987-ben falumúzeumot és tűzoltószertárt is avattak, 1993-ban pedig elkészült a nagy népszerűségnek örvendő tornacsarnok is.
* 1954-ben az árvíz teljesen elpusztította, majd újjá épült.
Kiépült a közüzemi vízvezeték-hálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat, amelyhez eddig több száz lakás csalakozott. Kiépült a helyi kábeltévéhálózat, szélessávú internet is mindenhol elérhető. Megoldott az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi rendelőn kívül gyermekszakorvosi és fogászati rendelés is van a faluban. Óvodájában több, mint 120 gyermekkel foglalkoznak; nyolcosztályos általános iskolájában is 125 körüli létszámban tanulnak.
A lakosság elsősorban Győrött, valamint helyi magánvállalkozásokban talál megélhetést.
Látnivalók [szerkesztés]
* Római katolikus templom A község Szent László tiszteletére szentel, 114 m2 alapterületű, barokk stílusú temploma 1779-ben épült; 1869-ben leégett, de eredeti stílusában újjáépítették. Fő- és mellékoltára, szószéke és keresztelőkútja 1780-ban készült copf stílusban, az első templom berendezéséből menekült meg. A templom és berendezése műemlék jellegű.
- 1917-ben a falu központi helyén, a Szent István és a Szent László utca kereszteződésében Csuti Vince és neje, Jász Örzse hálából keresztet állíttatott, mert 4 fiúk az I világháborúból hazatért. E kereszt két oldalára került fel később az első világháborúban hősi halált halt 44 zámolyi férfi neve. Az emlékmű szomszédságában alakította ki az önkormányzat 1990-ben a falu második világháborús áldozatainak emlékoszlopát, ez 32 személynek állít emléket.
- A falu határa természeti értékekben is nagyon gazdag. Győrzámoly és Győrújfalu határában terül el a Remencei Duna-ág, a Szil-ága és a Zámolyi tölös közel 100 ha-nyi területe. A vízfolyásokat mindenütt magassásosok, magaskórósok szegélyezik. Itt található az Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a Lajma. A Zámolyi tölös pedig az Alsó-Szigetköz ma már ritka ártéri keményfa tölgy, kőris, szil-ligeterdeje.
* Falumúzeum
Forrás [szerkesztés]
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) dr. Horváth József irása lett átdolgozva.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
