Csáfordjánosfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáfordjánosfa
Csáfordjánosfa címere
Csáfordjánosfa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Titkovics Pál[1]
Irányítószám 9375
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 203 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csáfordjánosfa  (Magyarország)
Csáfordjánosfa
Csáfordjánosfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 56″, k. h. 16° 57′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 56″, k. h. 16° 57′ 05″
Csáfordjánosfa  (Győr-Moson-Sopron megye)
Csáfordjánosfa
Csáfordjánosfa
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Csáfordjánosfa weboldala

Csáfordjánosfa község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye Vas megyével határos délnyugati területen, a Répce mellett terül el. A Kisalföld tájegységhez tartozik. Éghajlata kiválóan alkalmas növénytermesztésre. A Répce mellett nagy kiterjedésű rét található, amelynek termése az állattartás alapjául szolgál. A szántóföldeken búza, kukorica, árpa, zab, napraforgó, cukorrépa, burgonya jó minőségben és nagy mennyiségben termeszthető. A településnek két természetvédelmi területe van, az egyik a Répceszemere felé vezető út mellett elhelyezkedő magyar kőrisfák, életkoruk 140 év körüli, a másik ilyen terület a tőzikés erdő. A virágok kora tavasszal gyönyörű látványt nyújtanak az ide ellátogatóknak.

Csáfordjánosfa Répcejánosfa és Répcecsáford községek 1939. évi összevonásával jött létre.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáford határában Bella Lajos régész 1899-ben római kori település nyomait tárta fel. Répcecsáford először 1382-ben „Chapford” néven fordul elő oklevélben. Jánosfát 1414-ben említi először oklevél: Niczki Benedek fia, László, a csornai konvent előtt eltiltja Csáfordi Antalt és Völcsei Istvánt a Jánosfalva nevű birtok elfoglalásától.

Római katolikus kis kápolna már a középkorban volt a faluban, de a törökök felgyújtották. 1713-as leírásból tudjuk, hogy a törökök által felgyújtott jánosfai kis kápolna még mindig romosan állt. Az 1780-as években Csáfordon 14 házban 109-en éltek. A földesúr Perényi József báró. Jánosfa ekkor több nemes földesurasága alatt álló közbirtokosság, melynek 290 fős lakossága 38 házban élt. 1796-1899 között a lakosság katolikus és evangélikus felekezetű volt. A falu határát két nyomásban művelték, búzát, rozsot, árpát, kukoricát termeltek. Rétje volt elegendő.

Az Idősek otthona (Simon kúria)

1851-ben Fényes Elek írta: „a Soprontól 5,5 mértföldnyire fekvő Csáfordon 150 katolikus, 20 evangélikus, 5 zsidó felekezetű lakik. Határa 312,5 hold. Ebből 197,5 hold szántó, 156 hold rét, 4 hold legelő. A belső telkek nagysága 40 hold. Földje termékeny, fekete anyag. A község földesura Perényi László báró volt. Jánosfán ekkor 220 katolikus, 100 evangélikus lakott. A statisztikus itt 500 hold belső telket, 620 hold szántót, 213 hold rétet, 59 hold legelőt jegyzett fel. Jellemzőnek a lucerna, lóhere, bükköny termesztését tartotta.

Az első és második világháború hősi halottjainak névsorát fekete márványtáblába vésve a római katolikus templom homlokzatán örökítették meg.

A község legismertebb személyisége Simon Elemér, Sopron vármegye főispánja, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke volt. Az ő tulajdonát képezte a csáfordi kastély parkkal, amely ma szociális otthon, valamint a védett erdő. Emlékét a Szociális Otthon homlokzatán elhelyezett márványtábla őrzi.

A faluban a római katolikus vallásúak vannak többségben. A község az iváni plébánia filiája. A lakosság kisebb része evangélikus vallású, ők Nagygeresdre vagy Csérre járnak istentiszteletre.
A településre jellemző a külföldi, főleg osztrák állampolgárok beköltözése, ők a megüresedett parasztházakat vásárolják meg és ideiglenesen bejelentkeznek.

A település fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, de sokan ingáznak Répcelakra is. Orvosi, állatorvosi, védőnői ellátás és gyógyszertár a szomszédos Iván községben, a posta Répceszemerén található. A településen jelenleg óvoda és iskola nem működik, az óvodásokat Répceszemerére, az iskolásokat Ivánba viszik autóbusszal. A képviselőtestület az elmúlt években a községi kultúrházat felújíttatta.

Csáfordjánosfa külterületén, a Répce folyó partján, a jánosfai malomnál rendezi 1993-tól évente a Forráshely alapítvány a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. A Világtalálkozó egész nyáron át tartó, öt egymást követő csoportban történő táborozás. Résztvevői a Kárpát-medence minden tájáról érkező gyermekek. A művészeti gyermekcsoportok rendszeresen szerepelnek a település faluházában, és fellépéseikkel a falunap programját is gazdagítják.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A védett köris fasor
A védett tőzikés erdő
  • A tőzikés kocsányos tölgy erdő, a védett kőris fasor a községbe vezető közúton.
  • Az Idősek otthona (a Simon kúria) jelenleg nem látogatható.
  • Az akkor a településhez tartozó vámoscsaládi malomban született Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát, közíró, teológus, az MTA tagja.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit írása átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csáfordjánosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]