Rábaszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábaszentandrás
Rábaszentandrás címere
Rábaszentandrás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Nagy László[1]
Irányítószám 9316
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 479 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 43,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábaszentandrás  (Magyarország)
Rábaszentandrás
Rábaszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″
Rábaszentandrás  (Győr-Moson-Sopron megye)
Rábaszentandrás
Rábaszentandrás
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Rábaszentandrás (1913-ig Szentandrás) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Szany nagyközség közvetlen, keleti szomszédságában terül el. Szannyal közös vasútállomása van a Pápa–Csorna-vasútvonalon. Közúton északkeletről, Győr (42 km) irányából, a 83-as útról Tét város (23 km), Mórichida (17 km), Árpás (15 km), Egyed (10 km) és Sobor (5 km) községek érintésével érhető el.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község nevét Zenthandras alakban őrző első írásos dokumentum Mátyás király korában, 1469-ben kelt. Középkori földesurai között találjuk a Mórichidaiakat, Thurzó Eleket, aki Pápa várához csatolta a falut, és Enyingi Török Bálintot is, akinek sorsát Arany János balladában énekelte meg. A 16. században Szentandrást is feldúlták a törökök, lakói elmenekültek, és a falu csak évtizedekkel később népesült be újra.

A reformáció korában Szentandrás lakói evangélikus hitre tértek, aminek következtében papjukat, Borhidai Miklós prédikátort később gályarabságra ítélték.

Az 1800-as években a Batthyányak lettek a település földesurai.

Az 1848-as szabadságharcban 12 szentandrási honvéd harcolt.

Az első világháborúban 44-en, a másodikban 10-en vesztették életüket a rábaszentandrásiak közül.

Az 1956-os forradalom bukását követő időszakban termelőszövetkezet alakult a községben, amely később Sobor szövetkezetével egyesült, közigazgatásilag pedig Szany tanácsához telepítették a falu ügyeinek intézését.

A rendszerváltást követően a község ismét önállósodott, termelőszövetkezete felbomlott, és azóta egyéni gazdálkodók művelik a település földjeit.

Az utóbbi évtizedekben egyre fogy a lakossága, ami a születések számának csökkenésére és a fiatalok egy részének elvándorlására vezethető vissza. A településen lakók jelentős része is ingázik – Szanyban, Csornán, Pápán, Győrben keresi a kenyerét.

Rábaszentandrás infrastrukturális ellátottsága jó: villany, víz, csatorna, gáz, telefon, pormentesített utak és járdák, orvosi és állatorvosi ellátás, óvoda és alsótagozatos iskola van a faluban.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom 2010-ben

A barokk római katolikus templom 1760-ban épült. Egyhajós, tornya alatt rokokó jellegű kapu vezet a belsejébe. A templomtornyot szép, harang alakú toronysisak fedi.

A templom belsejében, az asztaloltár fölött a keresztre feszített Szent András fából faragott, a templom építésének évében készült domborműve látható.

Evangélikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus templom 2010-ben

Az evangélikus templom II. József 1781-es türelmi rendeletének kiadása után, 1785-ben épült. Felszentelése Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap, akkoriban 1785. június 12-én történt meg.[3] Érdekessége a dolognak, hogy az első istentisztelet advent 3. vasárnapján, ugyanebben az évben volt. Okait még nem tudjuk, ezt újabb kutatásokkal lehetne feltárni[4] (A türelmi rendelet lehetővé tette az evangélikus, református és görögkeleti hitvallásúak szabad vallásgyakorlását. 100 család gyülekezetet alapíthatott, és a gyülekezetek a templomépítés jogát is megkapták.)

A templom egyhajós, késő barokk, neogótikus homlokzattal és toronnyal. A hajóhoz és a kétoldali karzathoz neogótikus kapuk vezetnek. 1871-ben készült oltárképe Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén. A templom keresztelőkútja XVIII. századi alkotás. Orgonáját közadakozás után 1906-ban készítette el Angster József és fia. A kor fejlettségének megfelelően pneumatikus tasniládás a hangszer.[5] Sípjai közül a prospekteket elvitték 1917-ben, ezeket pótolták 1924-ben (sajnos nem orgonafémből készültek ezek). A többi síp a hangszerben eredeti. Motorját a 70-es évek környékén szerelték be egy külső helyiségbe, amelyet az orgonatesttel egy kályhacső kötött össze. A háromlépcsős orgonafelújítási projekt keretében 2011 novemberében kicserélték a fújtatóberendezést egy korszerűre. A harangot Seltenhofer Frigyes, soproni harangöntő készítette, s a harang mellé egy kovácsoltvas kerítést is felállítottak, melyet szintén ő készített.[6]

Kis János emléktáblája a szülőháza helyén álló épületen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis János emléktáblája

Kis János 1770. szeptember 22-én született Rábaszentandráson, egy szerény, nádtetős házban, hétgyermekes jobbágycsalád harmadik gyermekeként. Elemi iskolai tanítója figyelt fel tehetségére, neki köszönhette, hogy Sopronban gimnáziumban tanulhatott tovább, ahonnét később a kor legjobb német egyetemeire, Göttingába és Jénába vezetett az útja.

Tanulmányai végeztével Nemesdömölkön kezdte lelkészi, írói, fordítói és nyelvművelői tevékenységét. Berzsenyi Dániel neki mutatta meg először verseit, s ő továbbította azokat Kazinczy Ferenchez.

1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, ahol Kazinczy halála után a történeti osztályt irányította. Mintegy hetven önálló irodalmi műve jelent meg, de több görög, latin, német és francia klasszikust is magyarra fordított.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horváth Győző: Rábaszentandrás. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, 1983. ISBN 963-05-3346-4
  • Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rábaszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Egy püspöki látogatás jegyzőkönyve 1831-ből. In: A rábaszentandrási evangélikus egyházközség levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.
  4. Hülvely Sándor: Jegyzetek a rábaszentandrási evangélikus anyaegyház történetéhez. In: Rábaszentandrási Evangélikus Gyülekezet levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.
  5. Az orgona építőjének számlája, és feljegyzései az orgonáról 1906-ból. In: A rábaszentandrási evangélikus egyházközség levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.
  6. A harang öntéséről készült számla és feljegyzések. In: A rábaszentandrási evangélikus egyházközség levéltára. Rendezetlen részből származó forrás.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]