Rábaszentandrás

Rábaszentandrás
Rábaszentandrás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség 2012-ig	Csornai
Jogállás	község
Polgármester	Nagy László
Irányítószám	9316
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	499 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	43,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,60 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábaszentandrás Pozíció Magyarország térképén
Rábaszentandrás Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47,4500°, k. h. 17,3333°47.45, 17.3333

Rábaszentandrás (1913-ig Szentandrás) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Szany nagyközség közvetlen, keleti szomszédságában terül el. Szannyal közös vasútállomása van a Pápa–Csorna-vasútvonalon. Közúton északkeletről, Győr (42 km) irányából, a 83-as útról Tét város (23 km), Mórichida (17 km), Árpás (15 km), Egyed (10 km) és Sobor (5 km) községek érintésével érhető el.

Története és mai élete

A község nevét Zenthandras alakban őrző első írásos dokumentum Mátyás király korában, 1469-ben kelt. Középkori földesurai között találjuk a Mórichidaiakat, Thurzó Eleket, aki Pápa várához csatolta a falut, és Enyingi Török Bálintot is, akinek sorsát Arany János balladában énekelte meg. A 16. században Szentandrást is feldúlták a törökök, lakói elmenekültek, és a falu csak évtizedekkel később népesült be újra.

A reformáció korában Szentandrás lakói evangélikus hitre tértek, aminek következtében papjukat, Borhidai Miklós prédikátort később gályarabságra ítélték.

Az 1800-as években a Batthyányak lettek a település földesurai.

Az 1848-as szabadságharcban 12 szentandrási honvéd harcolt.

Az első világháborúban 44-en, a másodikban 10-en vesztették életüket a rábaszentandrásiak közül.

Az 1956-os forradalom bukását követő időszakban termelőszövetkezet alakult a községben, amely később Sobor szövetkezetével egyesült, közigazgatásilag pedig Szany tanácsához telepítették a falu ügyeinek intézését.

A rendszerváltást követően a község ismét önállósodott, termelőszövetkezete felbomlott, és azóta egyéni gazdálkodók művelik a település földjeit.

Az utóbbi évtizedekben egyre fogy a lakossága, ami a születések számának csökkenésére és a fiatalok egy részének elvándorlására vezethető vissza. A településen lakók jelentős része is ingázik – Szanyban, Csornán, Pápán, Győrben keresi a kenyerét.

Rábaszentandrás infrastrukturális ellátottsága jó: villany, víz, csatorna, gáz, telefon, pormentesített utak és járdák, orvosi és állatorvosi ellátás, óvoda és alsótagozatos iskola van a faluban.

Látnivalók

Római katolikus templom

A római katolikus templom 2010-ben

A barokk római katolikus templom 1760-ban épült. Egyhajós, tornya alatt rokokó jellegű kapu vezet a belsejébe. A templomtornyot szép, harang alakú toronysisak fedi.

A templom belsejében, az asztaloltár fölött a keresztre feszített Szent András fából faragott, a templom építésének évében készült domborműve látható.

Evangélikus templom

Az evangélikus templom 2010-ben

Az evangélikus templom II. József 1781-es türelmi rendeletének kiadása után, 1785-ben épült. Felszentelése Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap, akkoriban 1785. június 12-én történt meg. Érdekessége a dolognak, hogy az első istentisztelet advent 3. vasárnapján, ugyanebben az évben volt. Okait még nem tudjuk, ezt újabb kutatásokkal lehetne feltárni (A türelmi rendelet lehetővé tette az evangélikus, református és görögkeleti hitvallásúak szabad vallásgyakorlását. 100 család gyülekezetet alapíthatott, és a gyülekezetek a templomépítés jogát is megkapták.)

A templom egyhajós, késő barokk, neogótikus homlokzattal és toronnyal. A hajóhoz és a kétoldali karzathoz neogótikus kapuk vezetnek. 1871-ben készült oltárképe Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén. A templom keresztelőkútja XVIII. századi alkotás. Orgonáját közadakozás után 1906-ban készítette el Angster József és fia. A kor fejlettségének megfelelően pneumatikus tasniládás a hangszer. Sípjai közül a prospekteket elvitték 1917-ben, ezeket pótolták 1924-ben (sajnos nem orgonafémből készültek ezek). A többi síp a hangszerben eredeti. Motorját a 70-es évek környékén szerelték be egy külső helyiségbe, amelyet az orgonatesttel egy kályhacső kötött össze. A háromlépcsős orgonafelújítási projekt keretében 2011 novemberében kicserélték a fújtatóberendezést egy korszerűre. A harangot Seltenhofer Frigyes, soproni harangöntő készítette, s a harang mellé egy kovácsoltvas kerítést is felállítottak, melyet szintén ő készített.

Kis János emléktáblája a szülőháza helyén álló épületen

Kis János emléktáblája

Kis János 1770. szeptember 22-én született Rábaszentandráson, egy szerény, nádtetős házban, hétgyermekes jobbágycsalád harmadik gyermekeként. Elemi iskolai tanítója figyelt fel tehetségére, neki köszönhette, hogy Sopronban gimnáziumban tanulhatott tovább, ahonnét később a kor legjobb német egyetemeire, Göttingába és Jénába vezetett az útja.

Tanulmányai végeztével Nemesdömölkön kezdte lelkészi, írói, fordítói és nyelvművelői tevékenységét. Berzsenyi Dániel neki mutatta meg először verseit, s ő továbbította azokat Kazinczy Ferenchez.

1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, ahol Kazinczy halála után a történeti osztályt irányította. Mintegy hetven önálló irodalmi műve jelent meg, de több görög, latin, német és francia klasszikust is magyarra fordított.

Híres emberek

• Kis János (1770–1846) evangélikus lelkész, költő, fordító, akadémikus, a Dunántúli Egyházkerület püspöke.
• Borhidai Miklós (1630 körül – 1675) gályarabságban meghalt evangélikus prédikátor.

Források

• Horváth Győző: Rábaszentandrás. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, 1983. ISBN 963-05-3346-4
• Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

További információk

• Rábaszentandrás az utazom.com honlapján
• A Pápa-Csorna vasút oldala
• Klubrádió faluriport - 2008. július 26.
• Kis János (lelkész)
• Borhidai Miklós prédikátor