Darnózseli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darnózseli
Darnózseli-katolikus templom.jpg
Katolikus templom
Darnózseli címere
Darnózseli címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Kistérség Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Fazekas Zoltán[1]
Irányítószám 9232
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1566 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 81,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darnózseli  (Magyarország)
Darnózseli
Darnózseli
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 07″, k. h. 17° 25′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 07″, k. h. 17° 25′ 32″
Darnózseli  (Győr-Moson-Sopron megye)
Darnózseli
Darnózseli
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Darnózseli weboldala
A temetőkápolna
A francia oszlop

Darnózseli (horvátul Darnuovo, Dernuovo) község Győr-Moson-Sopron megye Mosonmagyaróvári járásában.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul a településnek két neve van. A bezenyeiek Darnuovo-nak, a horvátkimleiek Dernuovo-nak hívták a falut.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szűkebb tájegységünk a Szigetköz, ennek közepén az ún. Felső-Szigetközben található községünk. Az Öreg-Dunától kb. 4 km-re, a Mosoni-Dunától kb. 3 km-re, Mosonmagyaróvártól 16 km-re és a megyeszékhelytől Győrtől, 28 kilométerre található. A környező települések: északon Püski, Kisbodak és Dunaremete, keleten Lipót, délkeleten Hédervár, délnyugaton Novákpuszta (Kimle településrésze) és Kimle, északnyugaton pedig Arak (Halászi településrésze). Sűrűn települt ezen a részen Szigetköz, hiszen a távolság a szomszédos községek között csupán 3–4 km. Fő útvonala az 1401. számú műút.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országutat a tatárjárás és a mohácsi vész közötti időszakban létesítették, csupán a hatvanas évek elején aszfaltozták le. A község lakóinak többsége (őslakosok) magyar nemzetiségűek. Azonban ma már néhány horvát, szlovén és német nemzetiségű lakos is él itt. A vallási szempontból is homogén a lakosság, hiszen zömmel római katolikus vallásúak. Az utóbbi 25-30 évben házasság, illetve munkahely révén települtek be református, illetve evangélikus vallásúak is. Zsidó vallásúak az 1800-as évek közepétől éltek Darnózselin, egészen 1944-45-ig, ekkor ugyanis a németek elhurcolták őket. Darnózseli egy kisebb központja volt a környék zsidó lakosságának, hiszen imaházuk és temetőjük is volt a községben. Az imaház a Fő utcán volt, amit a 1945 után elbontottak. A temetőt 1883-ban nyitották meg. Az utolsó temetés 1943-ban volt itt. A község fiataljai (az “Új Tükör” Ifjúsági Klub, a KISZ Alapszervezet és a Szigetköz Táncegyüttes tagjai) 1984-85-ben rendbe tették, s azóta is gondozzák. Egy emlékfal került még felállításra a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére, amelyet a munka befejeztével 1985. május hónapban lepleztek le.

Darnó és Zseli első írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük: Darnow és Selew, Seli. E nevek szláv eredetűek, s minden bizonnyal a lakosság foglalkozására utalnak (Darnow: gyep, gyepes, gyepű-telep; Selew: káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a 12. században kezdett benépesülni, a 16-17. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu 1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt. 1788 szeptemberében kapta meg az első önálló plébánosát. 1857-ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdőket és kedvezményeket.

A község 1884-ig Pozsony vármegyéhez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. A Rákóczi-szabadságharc idején labancok és kurucok egyformán garázdálkodtak itt. 1809-ben I. Napóleon császár katonái rekviráltak és felgyújtották mindkét falut. Ennek az időszaknak emléke a francia katonai emlékmű, melyet 1818-ban emeltek rokonai egy itt meghalt lengyel származású francia tiszt emlékére.

1787-ben épült a temetőben a templom, és vele együtt létesült az önálló plébánia. Ugyanis ez idáig fíliája volt a község a hédervári plébániának. 1805-ben emelték az első katolikus oskolaházat a faluban. Az 1860-as években építette a Szent-János kápolnát a Karácsony család. A neoklasszicista stílusú temploma 1930-ban épült. Sokszor pusztítottak árvizek, járványok és tűzvészek errefelé.

1934. január 1-jén Mosondarnó és Zseli egyesüléséből jött létre Darnózseli község. A falu nevezetes szülötte Karácson Mihály, aki a magyar műszaki oktatás úttörője volt, valamint Érsek Imre, tanító.

A környéken Darnózseli rendelkezik a legnagyobb szántóterülettel. 1992-ben az összterület 78,3%-a szántóföld volt. Határa, illetve tájszerkezete a 18. század óta lényegesen nem változott. A lakosság foglalkoztatásának mindenkor markáns meghatározója volt a mezőgazdaság. 1959-ben alakult Darnón a Béke Tsz., Zseliben az Aranykalász Tsz. 1963-ban egyesültek, és egészen 1976-ig Béke Tsz. néven működtek. 1976-ban a környék szövetkezetei egyesültek és “Szigetközi Magyar–Csehszlovák Barátság Tsz.” néven működtek 1990-ig. Ma újra Béke TKSz. néven működik a Szövetkezet. A község infrastruktúrája jó.

A községből egyformán megközelíthetők a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna horgász- és kirándulóhelyei. Idegenforgalmi szempontból az átmenő jelleg dominál, ám a turisták megállítását, szórakozását és pihenését az egyre gyarapodó vendéglátó- és szálláshelyek szolgálják. A falusi turizmus keretében több család is berendezkedett a vendégfogadásra. Az iskolában egy Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítás nézhető meg. A temető mellett 100 éves millenniumi -“hálafák”- hársfák találhatók, amelyeket 1896-ban ültettek az országos millenniumi ünnepségek kapcsán. Ugyanitt van a második világháborúban elesett, eltűnt darnózseli katonák emlékhelye is, a kopjafa. A zsidótemetőben pedig az emlékfalon elhelyezett tábla emlékezik meg a holokauszt darnózseli és szigetközi áldozatairól. A Darnózseli – Lipót úton (1404-es közút) nagyon szép helyi védettségű vadgesztenyefasor húzódik, melyet az 1930-as években telepítettek.

Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dűlő határolja a Zseli erdőt (itt folytak honfoglalás-kori ásatások), mely a szigetközi út mellett bújik meg. A szép ártéri ligeterdő (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (tűz, mézgás éger, korai nyár) mind a keményfa (tölgy, kőris, szil) jellemző fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdőfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdő. Egész Szigetközben, sőt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes előfordulású tatár juhar. Az erdőt, mivel ilyen vegetációtörténeti faj-maradványok vannak benne, valószínűleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz.

A település hagyományait ápolja az Őszirózsa Nyugdíjasklub Énekkara, valamint a Szigetköz Táncegyüttes. Élő népművész: Sipos Anna csuhéfonó népművész, aki 1986-ban megkapta a “Népművészet Mestere” címet is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darnózseli fő nevezetessége a katolikus templom, a temetőkápolna, a „kőkíp” (a francia oszlop), a Mikota-tó és környéke.

A katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetőbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi, sokszor megrongált templom helyett új épüljön. Ennek első lépése volt, hogy ezen a helyen (templomnál) 1869-ben kis kápolnát építettek. A kor ekletikus stílusjegyeit viselő kápolna azonban nem jelentett megoldást. 1914 májusában már elkészültek az új templom tervei, de a világháború miatt nem kezdődött meg az építkezés. A falu plébánosa, (Fórika) Köllő János a háború után tovább szorgalmazta a templom építését. Magas egyházi és állami pártfogókat és adományozókat szerzett, megnyerte a falu lakosságát, és 1929 nyarán Pavlovics Károly tervei alapján, megindult az építkezés. A kis kápolnát lebontották, és az év végére tető került a templomra. A század első stílusaiban épült. Az egyhajós, egytornyú templom hosszanti homlokzati díszítése karcsúsítja és megnyújtja a templomot. Az oldalhomlokzat is a neogótikát idézi. A világos nagyterű templombelső harmonizál a külsővel. Az orgonát Rieger Ottó pesti cége készíttette, a szentek képeit ábrázoló üvegablakok szintén pesti műhelyben készültek. Az oltár és a stációképek Heckenast János munkái. A padokat Igali János, helybéli asztalos készítette. 1930. július 6-án dr. Serédi Jusztinián bíboros érsek, hercegprímás szentelte fel a templomot.

A temetőkápolna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dombhorgason, a Duna-ágak által körülölelt falu legmagasabb része a temető. Itt építette 1440 körül Héderváry Lőrinc az első templomot. Az építtető személye ugyanezt valószínűsítheti, de írásos bizonyíték nincs rá. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a ma látható apszismaradvány templomhajóját Viczai Jánosné Hédervári Katalin építtette. Halálakor (1681) már álltak a falak, de a befejezés, fia Viczai János nevéhez fűződik. 1703-ban szentelték fel a 18 méter hosszú, 8 méter széles, egytornyú egyhajós barokk templomot. A 18. században harangot kapott, és "a főoltáron Szent József képe ékeskedett, egyik oldalon az angyal keltegette, a másik oldalon Szűz Mária volt a kisdeddel". A Duna áradásai ismételten megrongálták, a XIX. században egy tűzvész pedig a teljes tetőszerkezetet és boltozatot elpusztította, ezért felmerült, hogy a két faluhoz képest kicsi és sokat szenvedett templom helyett újat építsenek. Erre csak 1929-ben került sor. Ekkor lebontották az itt álló templom tornyát és hajóját, és csak az apszis maradt meg. 1965-ben, a restaurálás során az apszist felújították, és szemléletes módon jelölték a XVII. századi barokk templom alapfalait.

A francia oszlop („Kőkíp”)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1809-ben Napóleon újabb hadjáratot indított a Habsburg Birodalom ellen. A császár kiáltványban kérte a magyar nemességet, álljon mellé, és válasszon szabad akaratából nemzeti királyt. A magyar rendek sérelmeik dacára kitartottak a Habsburg-ház mellett, és Győrött csatát vívtak Napóleon ellen. Darnózseli a hadak vonulásának útjába esett. A falu plébánosa és a francia kapitány között szinte baráti kapcsolat alakulhatott ki. Nem tudjuk, hogy a kapitány azonos-e Georg Rilovit lengyel tiszttel, aki egy kisebb csetepatéban halálos lövést kapott. Felesége az ő emlékére állította ezt az emlékoszlopot.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Darnózseli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)

2. dr. Karácsony István Darnó és Zseli története Budapest, 1998 Kiadó: Darnózseli Önkormányzata ISBN száma: 963-03-6132-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]