Karácson Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karácson Mihály
Darnózseli-Dr Karácsony Mihály emléktáblája.JPG
Emléktáblája Darnózselin
Született 1796. április 8.
Darnó
Elhunyt 1869. augusztus 29. (73 évesen)
Pest
Foglalkozása pedagógus,
író,
táblabíró,
királyi bíró

Karácson Mihály (Darnó, 1796. április 8.Pest, 1869. augusztus 29.) a József-Ipartanoda (a mai Műegyetem) első igazgatója, „reformkori menedzser”, a magyar műszaki oktatás egyik megteremtője, tudós, jogtanár, író, táblabíró, királyi bíró.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helybéli gazdálkodók hat gyermekes családjának harmadik gyermekeként született. Elemi iskoláit Héderváron és Csornán végezte kitűnő tanulmányi eredménnyel. Középiskolába 1808-ban a magyaróvári piarista gimnáziumba íratták be, ahol a latinul és a németül is tanult.A gimnáziumot osztályelsőként járta végig, majd felvették a győri papi intézetbe, ahol 1814-ben elvégezte a filozófia első évét. Belépett a piarista szerzetes rendbe, s 19 évesen(!) már tanszéket vezetett. 1819-ben iratkozott be a pesti Jogtudományi Egyetemre, ahol 1824-ben jogtudorrá és ügyvéddé avatták.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi doktorrá és ügyvéddé avatása után 1823-tól 1836-ig gróf Széchen Antal nevelője lett.A pozsonyi országgyűlésen mint a távollevők képviselője volt jelen, az ipartanoda létesítése érdekében tevékenykedett.Gróf Széchenyi Istvánnal, József nádorral, a kultuszminiszterrel folytatott levelezést ez ügyben. Évekig tartó szónoklatainak, írói és agitációs tevékenységének eredményeképpen 1846. november 1-jén nyitották meg a „Királyi József-ipartanodát”, amelyből később a Műegyetem fejlődött ki.

1839-ben a Helytartótanács Tanulmányi Bizottsága és a Könyvbíráló Főhivatal ülnökének nevezték ki, így részt vett a közoktatási rendszer átalakítása és az ipartanodák megtervezésében. A Mednyánszky báró által vezetett munkacsoportban dolgozott, s ők készítették el a Helytartótanács megbízásából 1842-ben a hazai közoktatás reformtervét. Hivatalosan ebben a tervezetben jelent meg először a középfokú ipari szakiskola: a négy elemi iskola elvégzése után egyéves általános képzés, majd kétéves ipari vagy kereskedelmi, vagy mezőgazdasági szakképzés.

Karácson Mihály a tanulmányi bizottság tagjaként elsősorban az ipari és technikai oktatás reformjáért dolgozott: a közoktatási rendszer átalakításában, az ipartanodák tervezésében vett tevékenyen részt, elsősorban a magyar nyelvű oktatást szorgalmazta.

Élete fő céljának a magyar nyelvű oktatás megvalósítását tartotta, melyről a következő vallotta: „Dícséretes idegen nyelven is bővíteni esmeretünket, de nemzeti nyelvünket a művelődésnek előhatásával irányba hozni, a tudományokat hasonlítani, közhasznú esmereteket terjeszteni, szent kötelesség.”

1840-ben a Tanulmányi Bizottság egy magyar tanulmányi alapból ellátandó, évenként legfeljebb 19 ezer forintot igénylő ipartanoda tervezetét készítette el.

Karácson vezetési stílusa demokratikus volt: minden kérdésben kikérte a tanárok véleményét, nagymértékben támaszkodott a szakmaiságukra, s így nem szorult háttérbe a szakértelem. A tanároknak igen gyakran kellett tankönyveket is szakmai szempontból véleményezni.

Cenzorként tevékenysége ellentmondásos: Kossuth Lajos sokszor panaszkodott, hogy Karácson a szövegeket eltorzítja vagy érthetetlenné teszi. [1] V. Ferdinánd királyunk (vagy a nevében eljáró főherceg) az intézmény vezetőjének a munkájával elégedett volt, amit az bizonyít, hogy az ideiglenes igazgatót 1847-ben kinevezi, és királyi tanácsosi címmel tüntette ki.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írói és költői munkái is jelentősek, 1832. március 9-én beválasztották az Akadémia levelező tagjai közé, 1839-ben pedig bekerült a királyi Helytartótanács tanulmányi bizottságába. Cikkeket és költeményeket írt Hazai s Külföldi Tudósításokba; a Tudományos Gyűjtemény és Nemzeti Ujság szerkesztésében is részt vett. Budapest történetére vonatkozó adatok gyűjtésével és azoknak feldolgozásával foglalkozott; e munkához bevezetésül szolgál: Értekezés Aquincumról.

  • „A pesti királyi József Ipartanoda szerkezetének rövid vázlata,” Nevelési Emléklapok III-IV. 169-171.
  • A pesti József-ipartanodának megnyitásakor mondott beszéd (Pest, 1846)
  • Árpád emléke (Pest, 1868)
  • Budavára a hunnok idejében c. kétrészes tanulmány (Akad.-i Értesítő, 1868, 1869)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gróf Széchen Antal miniszter így emlékezik meg az életművéről: "Ipartanodai vezetői tevékenysége során a legnehezebb időszakban, minden előzetes tapasztalat és ismeretanyag nélkül újat teremtett, holott óriási nehézségeket kellett legyőzni. Ez az igazgatási tevékenység elsősorban azért jelentős, mert megteremtette a jogfolytonosságot a Tudományegyetem Mérnökképző Intézete és a majdani József Műegyetem között."

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácson Mihály témájú médiaállományokat.
  • Haller János: Mosonmegye jeles személyiségei
  • A magyar sajtó története I. Szerk.: Kókay György. 1979. 677.
  • Mérnökújság [2]
  • Emléktábla szülőfalujában, Darnózselin [3]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  Online hozzáférés
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 856–857. o.  
  • [4]