Edve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edve
Edve címere
Edve címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Kapuvári
Kistérség Kapuvári
Jogállás község
Polgármester Imre László Csaba[1]
Irányítószám 9343
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 115 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 21,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Edve (Magyarország)
Edve
Edve
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 17° 07′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 17° 07′ 60″
Edve (Győr-Moson-Sopron megye)
Edve
Edve
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Edve weboldala

Edve község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól 21 km-re helyezkedik el. Edve az egyutcás, négyszögletes kis település a megye délkeleti részén, a Kapuvári-sík kistájon, a Rába hullámterében helyezkedik el. Csak közúton közelíthető meg, a legközelebbi főútvonal a 86-os számú, amely 3 km-re halad el a falu mellett. Az autóbusz közlekedés jónak mondható. A legközelebbi vasútállomás a településtől 5 km-re, Beleden van. Termőföldje jó minőségű, sokoldalú mezőgazdasági hasznosításra alkalmas.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában római kori kőkoporsót találtak, elképzelhető, hogy már ekkor lakott hely volt. 1264-ből maradt fenn első írásos említése "Edw" alakban. A középkorban az Edvi család birtoka. A XV. században az eddigi jobbágyfalu nemesítések következtében nemesi község lesz. A 18. századi tudósítások egy boszorkányperről és egy Edvi nemesek által elkövetett bűntényről szólnak. 1862-ben épül meg a falu első iskolája. 1885-1886-ban nagy tűzvész pusztítja a falut. A lakosság megélhetését hagyományosan a mezőgazdaság biztosítja, a XIX. század elején már feltűnnek az iparosok, (bognár, lakatos, asztalos) akik 1827-ben céhes privilégiumot szereznek maguknak. Az első világháború 38, míg a második világháború 12 áldozatot követelt a falutól.

Az 1950-es években 4 családot nyilvánítanak kuláknak, elvették lakóházukat és két családot a falun belül helyeztek el, míg a másik kettőt internálták.

1956 októberében Széll István Pesten dolgozó lakos a helyi vendéglő udvarán ismertette a fővárosi eszméket, majd Kronekker Lajos elnökletével megalakult a helyi Nemzeti Bizottság. Erőszakos cselekményre nem került sor. A forradalom után Lukácsi Tibort és Szabó Gyulát letartóztatták és rövid időre bebörtönözték. Szabó Kázmér sorkatona a rádiónál esett el.

1949-ben megalakult a Dimitrov Termelőszövetkezet, amit 1961-ben összevontak a rábakecöli és vásárosfalui termelőszövetkezettel. Ipari jellegű beruházásra nem került sor. 1956-ban kiépült a villamos hálózat, az 1960-as években megépült a művelődési ház (1963), megnyílt a könyvtár (1964). 1983-ban elkészül a vezetékes ívóvízhálózat. 1989-ben pedig az orvosi rendelő. A község közigazgatása több változáson esett át. 1950. december 27-én Edve székhellyel megalakult az Edve, Vásárosfalu Közös Tanács, 1966. október 1-jén a Rábakecöl, Edve, Vásárosfalu Közös Tanács, Rábakecöl székhellyel. 1973-ban a Beled Nagyközségi Közös Tanácshoz csatolják. 1990-ben megalakult a falu önkormányzata, amely jelenleg Dénesfától és Vásárosfaluval együtt a beledi körjegyzőséghez tartozik.

1993-ban befejeződött a gázvezeték-hálózat kiépítése, amelyhez a háztartások nagy része csatlakozott. 1994-ben korszerű digitális telefonrendszerhez csatlakozott a falu és jelenleg a családok fele rendelkezik telefonnal. Folyamatban van a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, míg a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése a hagyományos módon történik. Helyben sem óvoda, sem iskola nincs, ezért a gyerekeket Beledre és Rábakecölre kell vinni. Hetenként kedden van háziorvosi rendelés és szombatonként egy orvos-vállalkozó is rendel. Helyben működik egy házigondozói hálózat. Az állatorvos ellátást a Rábakecöli körzet biztosítja. A művelődést, kikapcsolódást a kultúrterem, könyvtár és egy sportpálya szolgálja. A lakosság ellátásáról egy élelmiszerbolt és italbolt, valamint egy minidiszkont gondoskodik.

A helyi megélhetési lehetőséget és a jövedelem kiegészítést a mezőgazdaság jelenti. A legnagyobb gazdálkodó jelenleg a Rábakecöli Termelőszövetkezet és mellette 5 egyéni gazdálkodó működik. Az önkormányzat szűkös pénzügyi keretek között gazdálkodik, amelyet elsősorban a fenntartásra fordítanak. A jövő fontos feladata a vállalkozások számának gyarapítása, támogatása, a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása és mindezek segítségével a népesség fogyásának megállítása. A közeljövő beruházása a szennyvízcsatorna befejezése, valamint az infrastrukturális beruházások miatt megrongálódott utak helyreállítása. Edve tagja a Kisrába-menti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának és a Kapuvár-Fertőd és Környéke Turisztikai Egyesületnek.

Neves személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom
  • Római katolikus templom

A faluba látogatóknak érdemes megtekinteni a katolikus templomot és benne a Szent Flórián oltárképet, ami az 1886-os tűzvész után készült. Az evangélikus templom falán a falu szülöttjének, Edvy Illés Gergely református prédikátornak emléktáblája látható, aki 1675-ben a protestánsüldözés áldozata lett. A két templomban helyezték el a világháború áldozatainak emléktábláját.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Néma Zsolt irása lett átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Edve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]