Kóny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kóny
Kóny címere
Kóny címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Aller Imre[1]
Irányítószám 9144
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 2621 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 90,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kóny (Magyarország)
Kóny
Kóny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 17° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 17° 22′ 00″
Kóny (Győr-Moson-Sopron megye)
Kóny
Kóny
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Kóny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el.
Kóny község Győr (22 km) és Csorna (10 km) között, a 85-ös számú főút és a Győr–Sopron-vasútvonal mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
  • Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
  • A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
  • A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa a község, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
  • 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
  • A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
  • A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.

Kónyi verbunk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.[1]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
  • Szent Antal-kápolna
  • Sírtói-kápolna
  • Nepomuki Szent János szobor
  • Szentháromság-szobor
  • Tőzeg-tavak[2]
  • Kerék-tó

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néprajzi hagyományok[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legismertebb kisalföldi falucsúfoló a faluval kapcsolatban a "Kónyi bika kanyar ám!" mondás, amelynek több legendája ismert.[4]

"Híres Kónyban nincs lány két egyforma
Kizöldült a kónyi templomtornya
Nincsen legény aki azt ott lekaszálja
Aki a toronyba rendet vágna!

Megszületett hát egy okos ötlet
Egy bika nyakába hurkot kötnek
Hatlóerős kötél kerül a nyakába
Úgy húzzák a templom fatornyára

Mikor a füvet már lelegelte
Fejét jó magasra felemelte
Így adta az tudtára a Kónyiaknak
Hogy a toronyban többé nem aratnak.

Meg is maradt néki az emléke
Ismeri az egész Győr környéke
Ismerik az esetet az egész honban
Hogy bika legelt Kónyban a toronyban!"

A másik hagyomány a legénycéh, a Délceg Kónyi Bika Ifjak ápolják napjainkban ezt a hagyományt. [5]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]