Kóny
| Kóny | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Aller Imre[1] | ||
| Irányítószám | 9144 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2626 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 90,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kóny
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kóny
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,6333°, k. h. 17,3667° | |||
Kóny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el.
Kóny község Győr (22 km) és Csorna (10 km) között, a 85-ös számú főút és a Győr–Sopron-vasútvonal mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.
Története [szerkesztés]
- A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
- Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
- A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
- A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa a község, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
- 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
- A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
- A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.
Kónyi verbunk [szerkesztés]
A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.[1]
Látnivalók [szerkesztés]
- Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
- Szent Antal-kápolna
- Sírtói-kápolna
- Nepomuki Szent János szobor
- Szentháromság-szobor
- Tőzeg-tavak[2]
- Kerék-tó
Híres szülöttei [szerkesztés]
Néprajzi hagyományok[3] [szerkesztés]
A legismertebb kisalföldi falucsúfoló a faluval kapcsolatban a "Kónyi bika kanyar ám!" mondás, amelynek több legendája ismert.[4]
"Híres Kónyban nincs lány két egyforma
Kizöldült a kónyi templomtornya
Nincsen legény aki azt ott lekaszálja
Aki a toronyba rendet vágna!
Megszületett hát egy okos ötlet
Egy bika nyakába hurkot kötnek
Hatlóerős kötél kerül a nyakába
Úgy húzzák a templom fatornyára
Mikor a füvet már lelegelte
Fejét jó magasra felemelte
Így adta az tudtára a Kónyiaknak
Hogy a toronyban többé nem aratnak.
Meg is maradt néki az emléke
Ismeri az egész Győr környéke
Ismerik az esetet az egész honban
Hogy bika legelt Kónyban a toronyban!"
A másik hagyomány a legénycéh, a Délceg Kónyi Bika Ifjak ápolják napjainkban ezt a hagyományt. [5]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Kóny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
