Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy III. Ferenc, nádasdi és fogarasföldi gróf (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) főnemes, Nádasdy Pál és Révay Judit fia.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nagy műveltségű mecénás
Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.
[szerkesztés] Politikai karrierje
1633-tól Vas vármegye főispánja volt, itáliai tanulmányútjáról 1642-ben tért haza, majd 1643-ban az evangélikusról áttért a katolikus vallásra. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. Ő építtette a sárvári vár dísztermét (1653). 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től egyben királyi helytartó volt. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt magyar Krőzusnak nevezték.
1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.
[szerkesztés] A Wesselényi-féle összeesküvés részese
A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar életrajzi lexikon
- [1] Nádasdy család története.
