Nádasdy Ferenc (főúr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benjamin Block: Nádasdy Ferenc
Nádasdy Ferencné, herceg Esterházy Anna Julianna

Nádasdy III. Ferenc, nádasdi és fogarasföldi gróf (Csejte, 1625. január 14.Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője és áldozata. Nagy műveltségű mecénás volt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nádasdy Pál és Révay Judit fia. Nevét apai nagyapja (Nádasdy II. Ferenc, Báthory Erzsébet férje) után kapta. Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette és sienai peregrinációról [1] 1642-ben tért haza. Hazatérése után áttért a protestáns (evangélikus) hitről a katolikus hitre. [2] Felesége gróf Esterházy Julianna, gróf Esterházy Miklós nádor leánya volt. A házasságból 11 gyermeke született.

Ismert fiai:

• István 1669-ben Vas vármegye főispánja lett.

• László 1710-ben csanádi püspök, majd 1713-ban győri nagy-prépost.

• Tamás 1713-ban somogyi főispán, 1715-ben koronaőr

• Ferenc (IV.)a rajnai hadsereg tábornoka lett és ő szerezte meg a felsőlendvai és lepsényi uradalmakat.

Nagy műveltségű mecénás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.

Politikai karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1633-tól Vas vármegye főispánja volt, 1644-től királyi tanácsos. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. Ő építtette a sárvári vár dísztermét, a piano nobile-t.(1653). Szoros kapcsolatban állt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel 1650 és 1655 közötti időszakban. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től Wesselényi Ferenc nádor halála után királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt magyar Krőzusnak nevezték.

1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.

A Wesselényi-féle összeesküvés részese[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nádasdyak címere

A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez cimmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670. márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat. [3] Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált , hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.

Nádasdy Ferenc országbíró - Árpás

1670. szeptemberében pottendorfi kastélyában [4] tartóztatták le.

Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.

Teljes vagyonát a kincstár javára elkobozták és még gyermekei nevét is megváltoztatták. [5]

A Nádasdy család az ő fiúutódaiban élt tovább.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A diákok külföldi egyetemjárását nevezték így, de természetesen csak a jómódú nemesi családok engedhették meg gyermekeiknek ezt a magas szintű tudásszerzést.
  2. Ezzel végleg megszűnt a Dunántúlon és Horvátországban a protestáns arisztokrácia.
  3. . Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.
  4. A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.
  5. Gyermekei a Domini de Cruce nevet kapták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jankovich Miklós: Újabb források a Wesselényi-féle hűtlenségi per történetéhez. Levéltári Közlemények: (kiadó nélkül). 1975. 
  • Magyar Nagylexikon Mer-NYk. Budapest: (kiadó nélkül). 2001. 


Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ferenc (főúr) témájú médiaállományokat.