Nádasdy Ferenc (főúr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benjamin Block: Nádasdy Ferenc
Nádasdy Ferencné, herceg Esterházy Anna Julianna

Nádasdy III. Ferenc, nádasdi és fogarasföldi gróf (Csejte, 1623. január 14.Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője és áldozata. Nagy műveltségű mecénás volt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nádasdy Pál és Révay Judit fia. Nevét apai nagyapja (Nádasdy II. Ferenc, Báthory Erzsébet férje) után kapta. Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette és sienai peregrinációról [m 1] 1642-ben tért haza. Hazatérése után áttért a protestáns (evangélikus) hitről a katolikus hitre[m 2] felesége gróf Esterházy Júlia Anna[m 3] – gróf Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina leánya volt – kedvéért.[1] A házasságból 14 gyermeke született, akik közül a felnőtt kort heten érték meg.

Ismert fiai:

  • István 1669-ben Vas vármegye főispánja lett.
  • László 1710-ben csanádi püspök, majd 1713-ban győri nagy-prépost.
  • Tamás 1713-ban somogyi főispán, 1715-ben koronaőr
  • Ferenc (IV.) a rajnai hadsereg tábornoka lett és ő szerezte meg a felsőlendvai és lepsényi uradalmakat.

Nagy műveltségű mecénás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi(wd) nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.

Politikai karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1633-tól Vas vármegye főispánja volt, 1644-től királyi tanácsos. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. Ő építtette a sárvári vár dísztermét, a piano nobile-t.(1653). Szoros kapcsolatban állt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel 1650 és 1655 közötti időszakban. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től Wesselényi Ferenc nádor halála után királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt magyar Krőzusnak nevezték.

1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.

A Wesselényi-féle összeesküvés részese[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nádasdyak címere

A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez címmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670. márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat. [m 4] Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált, hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.

Nádasdy Ferenc országbíró - Árpás

1670. szeptemberében pottendorfi kastélyában [m 5] tartóztatták le.

Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.

Teljes vagyonát a kincstár javára elkobozták és még gyermekei nevét is megváltoztatták. [m 6]

A Nádasdy család az ő fiúutódaiban élt tovább.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A diákok külföldi egyetemjárását nevezték így, de természetesen csak a jómódú nemesi családok engedhették meg gyermekeiknek ezt a magas szintű tudásszerzést.
  2. Ezzel végleg megszűnt a Dunántúlon és Horvátországban a protestáns arisztokrácia
  3. Élt: 1630. február 28. – 1669. január 22. között. Általa kapta meg öccse, Esterházy Pál nádor férjének birtokait (Forrás: Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde Deutschkreutz (53. oldal) - 1951 (német nyelven) hozzáférés: 2014. június 6.).
  4. Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.
  5. A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.
  6. Gyermekei a Domini de Cruce nevet kapták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005. Esterházy Júlia Anna, gróf - Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár (hozzáférés: 2014. június 6.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jankovich Miklós: Újabb források a Wesselényi-féle hűtlenségi per történetéhez. Levéltári Közlemények: (kiadó nélkül). 1975.  
  • Magyar Nagylexikon Mer-NYk. Budapest: (kiadó nélkül). 2001.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ferenc (főúr) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]