Zsira
| Zsira | |||
 |
|||
| Rimanóczy-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Sopron–Fertődi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Dorogi Árpád Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 9476 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 751 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 50,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zsira
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Zsira
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| Zsira weboldala | |||
Zsira (németül Tening) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a Kisalföld nyugati részén, Győr-Sopron megye délnyugati csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. A megye székhelyétől, Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegtől pedig 17 kilométerre található, Bükfürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920 óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdő, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg) határolja. Kerékpárút köti össze Locsmánddal és Répcevissel, valamint Bükön át Bővel.
Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi kristályos Ős-Répce rakta le. Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól lankásan lejt a település felé. Maga a község csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik.) A falu éghajlatát a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszik, szeszélyes és gyakran hideg az április és október is. Esőt leggyakrabban a déli szél hoz az Írottkő felől. A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is. A juhar, galagonya és kökénycserjék között számtalan ritka növény és gombafajta is megél, a környező erdők pedig gazdagok apró- és nagy vadban, különleges, ritka rovarokban.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességei
- gyülevizi barokk egykori Rimanóczy-kastély vagy más néven: Gyülevizy-Pejacsevich-kastély, ma szociális otthon, parkja védett;
- salamonfai rk. Szent József templom, a temető barokk Kálvária jelenete;
- zsirai neoromán Östör kápolna,
- rk. Szent Lőrinc templom, barokk szobrok a templom körül: Szentháromság szobor, Szt. Flórián szobor, Pietà, A község templomának freskóit, Dr.Szabó Zsoltán pap, festőművész restaurálta, illetve ő tervezte és részben készítette a színes üvegablakokat.
- emlékkő a község 800 éves jubileumára,
- az egykori vasfüggönyre emlékeztető emlékhely odatelepített magas megfigyelővel.
- családi golfpálya
Jelenleg is építik azt a 18 lyukú golfpályát, amely már részlegesen üzemel. Ugyanis a gyakorlópálya és és az elütő hely már működéskészen van. A gyerekek, felnőttek illetve bárki tagság nélkül igénybe veheti a szolgáltatokat. Sőt, tudás sem kell hozzá, mert a helyszínen megszerezheti azokat. A díjazás sem kerül többe, mint egy egyszerű strand látogatás.
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd,1998) Kelemen Endréné irása átdolgozásával.
