Csorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorna
Csorna - Prépostság.jpg
Premontrei prépostság
Csorna címere
Csorna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás város
Polgármester Dr. Turi György (Csornai Polgári Egyesület)[1]
Irányítószám 9300
Körzethívószám 96
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 474 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 116,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csorna (Magyarország)
Csorna
Csorna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″
Csorna (Győr-Moson-Sopron megye)
Csorna
Csorna
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Csorna weboldala

Csorna (németül Gschirnau, horvátul Černja[3]) kisváros Győr-Moson-Sopron megyében, a csornai járás székhelye. A Rábaközben található. Területe a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. A városhoz tartozik Földsziget, illetve Csatárimajor.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben; a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főúton fekszik, amelyet itt keresztez a rédics–mosonmagyaróvári 86-os főút. Vonattal elérhető a Győr–Sopron-, a Hegyeshalom-Szombathely- illetve a Pápa–Csorna-vasútvonalon. Kerékpárút köti össze Faráddal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanubizonysága alapján már az őskortól kezdve lakott település. A leletek alapján többször elnéptelenedett az idők során, ám a 10. századtól kezdve folymatosan lakott település. Az i.e. V.-VI. században a vidék a nyugat felől érkezett kelták birtokába került. A Római Birodalom légiói Augustus uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület Pannónia provincia néven a birodalom része lett. Ebből az időszakból származik a Mithras-szobor, amely egy kiemelkedő fontosságú régészeti lelet. Mivel a népvándorlás korában az itt állomásoztatott római légiókat számos esetben megtámadták a barbár törzsek, ezért a rómaiak a csapatokat visszavonták Itáliába és így fokozatosan elfoglalhatták az érkező germán-, hun- és avar törzsek a vidéket. Ebből a korból származik az aranyból készült hun fejedelmi diadém, amelyet a csornai prépostsági téglagyár agyaggödrében találtak és e lelet ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A város területén ekkoriban avarok is éltek, akikről a Laky Döme utcában feltárt avarkori sír is tanúskodik. A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdék elfoglalni a korábbi Pannónia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gestájában az eseményről: "Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.". Csorna területén három honfoglaláskori magyar temetkezési helyet is sikerült feltárniuk a régészeknek: a leghíresebb ezek közül a premontrei rend birtokán, a Süly-hegyen talált nő sírja, aki gazdag lehetett, mivel sírja lóáldozat maradványait is rejtette. Az Eperjes dombon több lovas sírt tártak fel a régészek, melyekből Péter király dénárai kerültek elő.

Csorna első birtokosai az Osl-nemzetség tagjai voltak. 1180 környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl-nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak. A város első írásos emléke 1226-ból származik. Az Árpád-kori oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna.

A törökök 1542-ben dúlták fel a várost, majd egy évvel ezután indították el hadjáratukat a Rábaközben. Győr várának elestekor a várost ismét súlyos pusztítás érte a törökök által. A 17. századtól kezdve a város legjelentősebb birtokosa az Esterházy család volt.

A városban az első céheket az 1660-as években alapították, amelyek a csizmadia, a mészáros, a fegyverkovács, a szűcs, a szabó, a takács és a varga műhelyei voltak. A 19. század során asztalos, bognár, esztergályos, kádár, kovács, lakatos, szűcs, szíjgyártó, takács és üveges céhek alakultak a városban. A török haderő Bécs második ostromának idején ismét elpusztította a várost. Jány Ferenc prépost a népesség fogyatkozása miatt 40 német ajkú telepest telepített itt le. A 17. század közepétől kezdve a településen a fokozatos fejlődés figyelhető meg.

Az 1848-49-es harcokban 46 csornai honvéd vett részt. Csornán zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája. Az útépítés és a vasútépítés a 19. században jelentős mértékben segítette a város fejlődését. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények a városban. Ekkor alakult ki a mai városközpont mai kinézete, mivel ebben az időben emelték a belváros épületeinek nagyrészét.

Az I. világháborúban 220 csornai veszett oda. A városi kórházat kisegítő hadikórházzá nyilvánították és itt ápolták a polgárok mellett a sérült katonákat is. [4]

A II. világháborúban a város lakosságából 141 katonai és polgári személy vesztette életét, valamint a város zsidó lakosságának csaknem egésze odaveszett.[5]

Csornát 1971. április 25-én az Elnöki Tanács várossá nyilvánította. Ezt követően, közel másfél évtizeden át gyors fejlődésen ment át a település: megháromszorozódott az iparban foglalkoztatottak száma, több, mint 400 munkahely létesült az oktatás, a kereskedelem és a vendéglátás területén. 1971-től kezdve a városban többen telepedtek le, mint, amennyien elvándoroltak a városból.

A város a székhelye a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak, amelynek 34 környékbeli település a tagja.

Templomai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:

  • Kulcsár Fábián,
  • Pozsgai Dózsa,
  • Laky Demeter,
  • Simon Vince,
  • Sebesy Kálmán emlékét.


A templomot 1938-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy szentélyéhez az 1941-ben megrendezett magyar egyházművészeti kiállításon Aba-Novák Vilmos festőművész bemutatta a templom szentélyébe készített freskótervének temperaváltozatát, Jézus szent szíve címmel, de a kivitelezésre nem kapott megbízást. Később Nagy Sándor gödöllői festőművész az Országos Egyházművészeti Tanácsnak 1942-ben benyújtott freskótervét mind a Tanács, mind a megyés püspök elfogadta, s a művésszel 1942 júniusában kötöttek szerződést. A szerződés szerint hat részletben összesen 11 700 aranypengő tiszteletdíjat fizettek ki az elkészített munkáért. Az összeg magában foglalta a tervek, kartonok elkészítésének és a festékanyag beszerzésének költségeit is. Az állványozás, a vakolás és az ahhoz szükséges anyagköltség a megbízót terhelte. A művész 2 év garanciát vállalt a freskó tartósságáért.

  • Őrangyal temetőkápolna
  • Szent Antal temetőkápolna
  • Szent Ilona plébániatemplom

Először egy a győri káptalanban írt végrendelet említi 1281-ben. 1790-ben egy gyújtogatás következtében leégett, az épület teljesen megsemmisült.

Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola
  • Széchenyi István Körzeti Általános Iskola
  • II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ
  • Kossuth Lajos Szakiskola
  • Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium
  • Kerényi György Művészeti Iskola
  • Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola
  • Timaffy László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • A városban az 50-es évekig Hittudományi Főiskola is működött

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Sándor freskói: Jézus Szíve plébániatemplom
  • Csornai Múzeum: helytörténeti és néprajzi gyűjtemény a premontrei prépostság épületében
  • Második világháborús emlékmű
  • Mária-oszlop
  • Csornai Aquatermál Fürdő és Kemping
  • Fónyi Géza festő- és mozaikművész mozaikja a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium külső falfelületén
  • Interaktív kiállítás a Hanság élővilágáról a Művelődési Központban (2011-ben készült, nyitva tartási időben ingyenesen látogatható)

Híres csornaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek:

Vasútállomása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban három vasútvonal találkozik, a Győr–Sopron (8.), a Hegyeshalom-Szombathely (16.) illetve a Pápa-Csorna (14.). Az állomás utasforgalmának jelentős részét a Győr-Sopron vonalon utazók adják. A Hegyeshalom-Szombathely vonalakról csatlakozás van a Győr-Soproni gyors- és InterCity-járatokra. A Pápa-Csorna vonalon mára csak két vonatpár közlekedik. Külön érdekesség, hogy a Sopronból, illetve Szombathelyről Budapestre tartó InterCity-vonatokat Csornán zárják össze, így Csorna azon települések közé tartozik, ahonnan, illetve ahová lehet IC vonattal utazni.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Csorna története. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  5. Csorna város története. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  6. Veréb fesztivál. (Hozzáférés: 2013. július 6.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorna témájú médiaállományokat.