Aba-Novák Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aba-Novák Vilmos
Aba-Novák Self-portrait 1920 D.jpg
Aba-Novák Vilmos
Született 1894. március 15.
Budapest
Elhunyt 1941. szeptember 29. (47 évesen)
Budapest
Foglalkozása festő
Szent István. A szegedi Hősök kapuja freskója.
Szent László. A szegedi Hősök kapuja freskója.
Szent György. A szegedi Hősök kapuja freskója.
Szent Borbála. A szegedi Hősök kapuja freskója.
Aba-Novák V.: Férfi képmás
Aba-Novák V. sírja Bp. Farkasréti t. Percz Jenő József

Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. 1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített (jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja,[2] székesfehérvári Szent István-mauzóleum [3][4]. )1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennále nagydíját. Késői temperafestményei virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa. Bravúros technikával idézi fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjteményben őrzik.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1894. március 15-én Budapesten született. Édesapja Novák Gyula, vasúti mérnök, édesanyja a bécsi születésű Waginger Róza. Kisgyerekkorát a Krisztinavárosban élte, már korán kezdett járni az ócskapiacra, rajzeszközöket vásárolni.

1912-ben érettségizett a budapesti Toldi reálgimnáziumban, ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa lett. Tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. 1913. nyarán a Szolnoki Művésztelepen Fényes Adolftól olajfestést tanult. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború, 1914. októberében bevonult a 29. honvédezredbe.

1915. május végén a tábori ezredhez bevonultam mint hadapródjelölt őrmester Galíciába … a Lemberg környéki harcokban vettem volt részt – írja.

Számos kitüntetésben részesült, azonban a háborút - naplója tanúsága szerint - teljesen értelmetlennek, művészi ambícióinak gátlójának tartotta. Megsebesül, jobb karja hosszú ideig béna, közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét mint szabadságos katona szerzi meg 1918-ban. Ugyanebben az évben kitüntetésekkel szerel le, majd egy évig a József Nádor Műegyetemen (a későbbi BME) kisegítő tanársegéd. Ősztől pedig Patkó Károllyal és Korb Erzsébettel Berény Róbert Városmajor utcai műtermében dolgoztak. Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek.

1922. tavaszától három éven át Olgyai Viktor grafikai műtermének növendéke. Első grafikai kiállítása 1922 szeptemberében, az Ernst Múzeumban nyílt meg.

1923-tól a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagja lett. A következő évben részt vett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) első Ernst Múzeumbeli csoportkiállításán. Ez évben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum Fahordás című olajképét.

1925-ben feleségével Zugligetbe költözött, nyáron Patkó Károllyal Felsőbányán festett. Elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság 5 millió koronás külföldi utazási díját. 1926-ban, a Nemzeti Szalon-beli első Tavaszi Tárlaton kiállított, s Savonarola című rézkarcával a Szinyei Társaság grafikai nagydíját nyerte el. Májusban külföldi utazást rendezett, Velence-Verona-Milánó-Bern-Párizs útvonalon. Nyáron Felsőbányán festett.

1927. februárjában rendezte harmadik gyűjteménye kiállítását az Ernst Múzeumban. Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). Grafikákkal vett részt a firenzei, varsói, poznani, krakkói, stockholmi magyar kiállításokon. Fonó Lajossal társulva Norma-néven festőeszköz-készítő üzemet létesített, nyáron pedig a Somogy megyei Igalon és Törökkoppányban festett.

1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta. A Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára. Átköltöztek a budai Margit-körút 54-be. Ettől az évtől kezdve minden évben szerepel a velencei biennálen. A Munkácsy Céh tagja lett. Megszületett Judit lánya, nyáron pedig ismét Igalon festett.

19291930 között 14 hónapon át a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. A The Print Club of Philadelphia (USA) kiállította grafikáit.

1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. Először szerepelt a Tamás Galériában. 19301937 között képzőművészeti magániskolát vezetett,

1931-ben az Ernst Múzeumban mutatta be a Rómában festett anyagát. Gyűjteményes kiállításokat rendezett Milánóban, Genovában, Bergamóban, Triesztben. Szerepelt a Pittsburgh-ban és New Yorkban. A Búcsúsok kompátkelése a Tiszán című képét megvásárolta a New York-i Museum of Modern Art. Részt vett a római ösztöndíjasok első csoportkiállításán. Elkészítette a szegedi Dömötör-torony al-secco képeit.

1932-ben a padovai Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet, a abudapesti Fränkel Szalonban kiállított Árvíz cimű képe pedig fővárosi nagydíjat kapott.

1933 nyarán készülnek el a jászszentandrási rk. templom al-secco faliképei. 1934-ben Londonban állít ki, valamint részt vett a II. Mostra Internazionale d'Arte Sacrá-n.Ebben az évben alapítja meg az Amerikai-Magyar Művészeti Akadémiát.

1935-ben Iványi Grünwald Bélával amerikai kiállításai vannak. 1936. a szegedi Hősök Kapuja festményeinek születési éve (Stefán Henrikkel, Patay Mihállíal és Rozs Jánossal). 1936-ban szerepel Chicagóban és gyűjteményes kiállítást rendez a Fränkel Galériában, a III. Milánói Triennálén A magyar munka apoteózisa című képe szerepelt.

A 1937. év a Párizsi Világkiállítás Grand Prix díját hozta a Francia-magyar történelmi kapcsolatok című pannója révén (jelenl eg Székesfehérváron, de eltakarás miatt nem látható). Átköltözés a Zsolt u. 7. sz házba. Bécsben Vindobona-díj, Chicagóban Watson F. Blair díj.

1938. február 28-án Öncélú és alkalmazott művészet címmel előadást tartott. Májusban elkészültek a Városmajori templom mennyezetfreskói [1]. műcsarnokbeli Szent István Emlékkiállítás alkalmával 3000 pengős első díjat kap. Megbízást kap a pannonhalmi emlékkápolna kifestésére.

1939-től a Képzőművészeti Főiskola alakrajz-tanára lett. Kitüntetés Corvin-koszorúval. A székesfehérvári Szent István-mauzóleum falképei elkészülnek. New Yorkban szerepel kiállításon.

1940-ben betegség támadta meg. Elkészült a Zuhany-utcai műtermes háza. Megkapta a XXII. velencei biennále nagydíját. Mellékoltárkép vázlata a csornai templomhoz. 1940-41-ben a székesfehérvári városháza lépcsőházi falképein (50 m²) dolgozott.

1941-ben a Nemzeti Szalonban falképtervekkel szerepel a Magyar Egyházművészeti Kiállításon. Szeptember 29-én, 47 évesen elhunyt Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található.

1942. március 8-án nyilt meg a 29. Emlékkiállítása a Nemzeti Szalonban.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója a két világháború közti Magyarországon. Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekvő stílusban adott elő.

Helye a magyarországi művészettörténetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt.

Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erőteljes ábrázolókészség. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Mozgalmas rézkarcait főleg fiatalabb korában készítette.

Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is. Székesfehérvárott történelmi faliképet készített, Pannonhalmán az István Kápolna freskóihoz kezdett hozzá.

Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készítése, többek közt, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképei, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképei. Valamint a jászszentandrási római katolikus templom freskója, és a szegedi Hősök kapuja is ez idő tájt készült.

Kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Aba-Novák V.: al secco (Pannonhalma, 1938)

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1926, Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díja
  • 1928, Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja
  • 1932, Páduai Egyházművészeti Kiállítás, aranyérem
  • 1933, Állami kis aranyérem
  • 1936, Párizsi világkiállítás, Grand Prix díj
  • 1936, Bécsi Magyar Kiállítás, Vindobona érem
  • 1936, Chicagoi Modern Múzeum of Art, F. Blair Prize kitüntetés
  • 1940, III. velencei biennále, nagydíj

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány jelentős műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1931 – Szeged: Dömötör-torony keresztelőkápolnája
  • 1933 – Jászszentandrás: római katolikus templom freskói
  • 1936 – Szeged: Hősök kapuja
  • 1937 – a párizsi világkiállítás pannói (Székesfehérvár: Csók István Képtár)
  • 1938 – a városmajori rk. templom mennyezetfreskók és szentélyfalak alumínium-pannói [2]
  • 1938 – Pannonhalma: emlékkápolna: al secco falkép
  • 1939 – a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely Szent István-mauzóleuma: nagyméretű történelmi seccó
  • 1940 – Csorna: Római katolikus templom faliképei
  • 1940 – a székesfehérvári városháza lépcsőház falfestményei

Részletek a párizsi pannókból (Székesfehérvár: Csók István Képtár)

ABANOVAK 539 KT.jpg ABANOVAK 525 KT.jpg ABANOVAK 560y KT.jpg ABANOVAK 545 KT.jpg ABANOVAK 490 KT.jpg


A Székesfehérvár: A Városháza első emeleti falképei:

ABANOVAK 462 KT.jpg ABANOVAK 458 KT.jpg ABANOVAK 460 KT.jpg


Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely: Szent István Mauzóleum nagyméretű falfestménye:

Székesfehérvár - Aba-Novák secco.jpg

A 130 négyzetméteres történelmi seccó témája a Szent Korona és a Szent Jobb története, Vajk megkeresztelése, Szent István koronázása, a magyar történelem kiemelkedő alakjai, királyai

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ybl Ervin: Aba-Novák Vilmos művészete - Magyar Művészet, 1931.
  • Molnos Péter: Aba-Novák a "barbár zseni" - MODEM, Debrecen, 2008. - (?)
  • Molnos Péter: Aba-Novák - Bp. 2006. - (?)
  • Gerevich Tibor: Aba-Novák Vilmos 1894-1941. - Szépművészet, 1941. - (?)
  • Enciklopedia Britannica Hungarica 2005. CD. vers.
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar Művészet 1919-1945. - Bp. 1985. Akadémiai K. - AK 200 5 k. 8587
  • Bizzer István: Aba-Novák Vilmos - 2009. Bp. Kossuth K. - Magyar Nemzeti Galéria - ISBN 978-963-095-940-7
  • Salamon Konrád: A csonka ország. Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1998

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aba-Novák Vilmos témájú médiaállományokat.