Sopronkövesd
| Sopronkövesd | |||
 |
|||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Sopron–Fertődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fülöp Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 9483 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1167 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 43,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sopronkövesd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sopronkövesd
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,5500°, k. h. 16,7500° | |||
| Sopronkövesd weboldala | |||
Sopronkövesd (horvátul Kaviežda, Keviežda, Kiviežda község (németül Gissing) Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései[szerkesztés]
Horvátul három neve van a településnek. A kópháziak Kaviežda-nak, a fertőhomokiak Keviežda-nak, a peresznyeiek Kiviežda-nak hívják.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Sopronkövesd község Soprontól 20 km-re délkeletre, a Kisalföld nyugati határszélén fekszik. Felszíni vizeit a Füles-patak gyűjti össze. Közvetlenül határos Nagylózs, Ebergőc, Röjtökmuzsaj és Lövő, ausztriai oldalról Nikitsch (Füles) községekkel. A 84-es fő közlekedési úton és a Sopron–Szombathely-vasútvonalon közelíthető meg. Átmegy a községen a zsirai, a szombathelyi, a keszthelyi és a dunaújvárosi autóbuszjárat.
Története[szerkesztés]
A község első ismert írásos említése (terra Kwesd) Károly Róbert 1326-ban keltezett, Pereszteggel kapcsolatos okleveléből származik. 1382-ben már a Kanizsay család tulajdona lett. 1430-ban említi először oklevél a templomot. A falu 1536-ban a Nádasdyak kezére jutott. A törökök pusztításai miatt a mohácsi vész után horvátokat telepítettek be. A hitújítást követően az 1600-as évek elején a protestánsok magyar iskolát alapítanak. 1631 és 1644 között használták a protestánsok a templomot.
1677-ben a Széchényiek lettek a falu földesurai. 1806-ban gróf Széchényi Ferenc újjáépíttette a templomot. Mellettük kisebb birtokosok is voltak. 1707-ben a labancok sokat kegyetlenkedtek a községben. 1728-ban a jobbágyság telki állománya csak 433 kishold volt, mely a megélhetést nehezen biztosította, ezért ebben az időben megindult a erdőirtás. Közel ezer kisholdat irtottak ki, a már Cenken lakó Széchényi Antal 1745 körül visszaváltotta a földeket és majorüzemet létesített. Ezért a kövesdiek újabb 1500 kisholdat irtottak ki, melyeket bér fejében már használhattak. 1797-ben gróf Széchényi Fe-renc lett a birtokos. 1806-ban újjá-építteti a templomot. A tilalmas er-dőkből kiegészítette az úrbéri terü-letet 433 holdról 844 kisholdra. A 36 jobbágytelek és 80 zsellér után telkenként 8, összesen 411 holdat adott. Az elkülönözést – az urasági és jobbágytelkek elkülönítését – csak a jobbágyság 1833. évi pere után 1837-ben hajtották végre. Ekkor a jobbágytelkeket a faluhoz közelebb adták ki, és az uraságiak kerültek távolabb.
1872-ben egy tantermes új iskolát építettek. 1889-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az 1904-ben megindult kivándorlási láz során 14-en hagyták el a községet, ebből 1911-ben 4 fő visszajött. Az I. világháborúban a faluból bevonult katonák közül 64-en haltak hősi halált. Tóth Veronika a háza elé Magyarok Nagyasszonya szobrot állított fogadalomból, mert az I. világháborúból férje hazatért. A szobor talpazatának felirata: „Isten dicsőségére, Nagyasszonyunk tiszteletére az 1914-1918. évi világhá-borúból való szerencsés hazatérésünk emlékére hálából emeltették Borza János és neje Tóth Veronika. 1923.” Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a helyi ellenállók leverésére maga Szamuely Tibor érkezett a faluba, akit a kormányzótanács teljhatalommal ruházott fel. „Forradalmi ítélőszéket” tartott, és ennek ítélete alapján két vasutast felakasztottak. 1934-ben Széchenyi Dénes uradalmát – aki stockholmi követ volt – a Nagycenki-Petőházi Cukorgyár bérelte. 1940-ben Széchenyi János és testvére, Alexandra voltak a birtokosok. A községet jegyzőség igazgatta a választott bíró, valamint községi elöljáró közreműködésével. Ez időben erdőbirtokosság és tejszövetkezet működött a községben. A II. világháború idején 1944. július 26-án délben a község területén zuhant le egy amerikai bombázó. A meghalt pilótát a községi temetőben eltemették, de később az amerikai misszió exhumáltatta és elszállíttatta. 1945. március 30-án,. nagypénteken a front a községet elérte és kisebb harcok is voltak. Két szovjet katona holtteste maradt a csatatéren, de a község határában 13 magyar nemzetiségű katona is életét vesztette. A lakosságból 3 fő halt meg. A kastély kisebb kárt szenvedett. A németek a Füles patak hídját felrobbantották. Az 1945-ös földosztáskor a Széchenyi birtokot – 1211 kh-t – 263 igénylő között osztották szét.
Az 1945-ben megsemmisült községi könyvtár 1952-ben indult újra 300 kötettel, 1977-ben már 2777 kötet, 1988-ban már 7602 kötet a könyvállomány. 1963-tól 450 m járdát, és a Füles patakra új hidat építettek. 1967-ben adták át a ravatalozót. 1965 óta működik napközi otthonos óvoda, 1988 óta 3 csoporttal. A község a kastély lebontott anyagából 1974-ben új, emeletes községházát építtetett, ez magában foglal minden közületi helyiséget, ifjúsági klubot, postát, kultúrtermet, takarékszövetkezetet. Építtettek nevelői lakást, két általános iskolai tantermet, politechnikai műhelyt és napközis étkezőt. Itt tanulnak a szomszédos Nagylózs község felső tagozatos tanulói is. A vezetékes vízszolgáltatás 1983-ban indult. Az öregek napközi otthona 1988-ban létesült.
A falu életében mindig jelentős volt a mezőgazdaság, hiszen már a régi írásos emlékek is jelentős erdőkről és jó minőségű szántókról regélnek. Ma már csak a lakosság kis része él földművelésből vagy állattenyésztésből. A község lakói ipari tevékenységet is folytatnak az Erdőgazdaság fűrésztelepén, de az egyéni vállalkozók száma növekszik. Egyre többen kapcsolódnak be a falusi turizmus különböző üzletágaiba a nyugati határt a Balatonnal összekötő 84-es számú útvonal turistaforgalmára építve. A legjelentősebb gazdasági vállalkozás a gépjárművekhez biztonsági öveket előállító Autoliv Kft., amely mellett kisebb-nagyobb vállalkozások is működnek. Ilyen a szellőzőrendszereket gyártó Troges Air-Technic Kft., valamint a Lendvay Autószerviz Kft., ahol korszerű üzemcsarnok áll rendelkezésre. A bőséges munkalehetőség következtében jómódú családok lakják a falut, így a hagyományos falusi utcakép is megváltozott, modern családi házak épültek. Örvendetes tény, hogy növekszik a városokból visszaköltözők száma.
A rendszerváltás után nagy lendületet kaptak az idegenforgalom fellendítését célzó vállalkozások. Ekkor indult meg az infrastruktúra korszerűsítése, a határsáv megszűntével a külföldi vendégforgalom kiaknázása. Napjainkban működik itt sportkör (Sopronkövesd LC), vöröskereszt szervezet, illetve Kövirózsa Kulturális Egyesület néven néptáncegyüttes is. Az egyesület tevékenyen részt vállal a hagyományok őrzésében és átörökítésében, a néptáncosok mellett népdalkör és citerazenekar is alakult a társulat keretein belül. A község vezetősége a legelső alkalmat kihasználva, már az erre vonatkozó 1990. évi törvényi szabályozás évében testvérkapcsolatot hozott létre a burgenlandi Nikitsch (Füles) községgel. 2002-ben halastavat létesítettek, s a rövidtávú tervekben szerepel ennek szabadidő parkká történő fejlesztése. 2005-ben csaknem teljes körű templomfelújítás történt, ennek köszönhetően megszépült a község 1806-ban épített kora klasszicista temploma. Ugyancsak 2005-ben a falu megtartó képességének növelése érdekében új, 800-1000 m2 nagyságú közművesített házhelyek kialakítására került sor. A kezdeményezés sikere lemérhető abban is, hogy mára az utca mentén újonnan épített lakóházak sorakoznak, s folyamatosan jelennek meg az új épületek. A két utcát alkotó Széchenyi István körút a közelmúltban 800 méter aszfaltburkolatot kapott. 2006 augusztusában - mintegy a testvérkapcsolat szorosabbra fűzéseként - összekötő út épült Sopronkövesd és Nikitsch között. 2008. május 30-án átadták az ország egyik legnagyobb szélerőműparkját, az erőművekből négy-négy tartozik Sopronkövesd, illetve Nagylózs területéhez. A vidék felfedezéséhez kerékpárút áll rendelkezésre, mely szervesen kapcsolódik a régió kerékpárút hálózatához.
Látnivalók[szerkesztés]
- Műemlék az 1737-ből származó barokk Páduai Szent Antal szobor és az 1712-es barokk Assisi Szent Ferenc szobor,
- Műemlék az 1806-ban épült Kisboldogasszony egyhajós, egytornyos, kora klasszicista, római katolikus plébániatemplom (Samodai József festményeivel).
- Az Agg-hegyben áll a XVIII. század első felében épült kápolna. Korábbi titulusai között szerepel Szent Donát és Szent Anna. 1995 óta a Szent László nevet viseli.
- A község főterén áll a két világháború áldozatainak emlékműve. Az országhatár közelében 1992-ben a község emlékművet állíttatott az 1945. március 30-án hősi halált halt 11 ismeretlen magyar honvédnek.
Forrás[szerkesztés]
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit írása módosításával.
- Egy Sopronkövesd helytörténetének feltárásán munkálkodó helyi lakos pontosítása, kiegészítése.
- Sopronkövesd és polgármestere, Egyházi István. Nyugati Tükör, VIII. évfolyam, 13. szám. 2005. július. (14-15. lap.)
- Új utca, új házhelyek, iskolamentés. Nyugati Tükör, XI. évfolyam, 16. szám. 2008. december. (8-9. lap.)
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Sopronkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
További információk[szerkesztés]
|
|||||
