Csikvánd

Csikvánd
Szent István király római katolikus templom
Csikvánd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség 2012-ig	Téti
Jogállás	község
Polgármester	Kozma Tibor
Irányítószám	9127
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	481 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	33,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csikvánd Pozíció Magyarország térképén
Csikvánd Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47,4667°, k. h. 17,4500°47.4667, 17.45

Csikvánd község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Téttől 9 km-re délre található. Közúton a 83-as (Győr–Pápa) útról Tét után - Szentkútnál vagy Gyarmatnál - jobbra letérve közelíthető meg. Vasútállomása nincs.

Határának jelentős részét szőlőskertek és erdők borítják, de mély fekvésű földek is tartoznak hozzá, ezekre utal a címerében látható víz és buzogány.

Története

Bizonytalan eredetű, talán a szláv Sčitovan személynévből származó nevét egy 1270-es okmány említi először "possessio Chituan" formában.

A falut a törökök 1543-ban elfoglalták, de lakói csak akkor menekültek el, amikor 1594-ben Győr és Pápa is török kézre került. 1611-ben már ismét több magyar nemes: Cziráky Mózes, Kisfaludy Balázs, Újszászi Ferenc, Egerszegi István, Sziky Gergely és mások birtoka.

A gabonafélék termelése mellett a 18. században szőlészettel is elkezdtek foglalkozni a faluban, ekkor jöttek létre a falubeli Cserhát-domb szőlőskertjei.

Az első és második világháború után is földosztásra került sor a törpebirtokosok és a teljesen nincstelen családok között, új házhelyeket is kijelöltek, és ennek köszönhetően sok új ház épült a településen.

Az 1950-es évek végén Csikvánd sem kerülhette el a kollektivizálást: először önálló termelőszövetkezet alakult a faluban, de ez később egyesült a vaszari szövetkezettel. Napjainkban a település lakóinak jelentős része már nem helyben, hanem Győrben vagy Pápán talál munkát.

1954-ben közigazgatásilag Veszprém megyéhez csatolták a falut, de 1992 óta ismét Győr-Moson-Sopron megye része.

1949-ig három iskola is működött Csikvándon: egy evangélikus, egy római katolikus és egy "községi" elemi iskola, napjainkban azonban egy sem; az iskoláskorúak Gyarmat vagy Tét iskoláiba járnak.

Látnivalók

A folyamatosan megújuló falu, egyre több és több látnivalót nyújt az ide látogatók számára. Országos védelem alatt álló létesítmény a településen nincs, de több olyan egyedi épület, emlékmű található, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait. Érdemes ellátogatni a falu parkjába, itt található pihenőhely, árnyékos padok, tó és a helyi IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) 2011-ben felújított épülete.

• Szent István király római katolikus templom: A 20. században épült, szép környezetben emelkedő templom kertjében kereszt és Mária-szobor áll.

• Evangélikus templom: Az evangélikus templom helyén már a 14. században is templom állt. E régi templom a török uralom alatt leégett, de a 17. században újjáépítették, és alapjait megtartva húzták fel 1804-ben a jelenlegi, de akkor még torony nélküli épületet.

• Présházak: A fehérre meszelt, vályogfalú, nádfedeles présházak nemcsak a múlt emlékei, ma is használják őket a csikvándi szőlőskertek tulajdonosai.

• 

  Szent István király római katolikus templom

• 

  Evangélikus templom

• 

  Csikvándi présházak

Híres Csikvándiak

Kristóf Ágota (1954. tablókép)

A falu leghíresebb szülötte Kristóf Ágota Kossuth-díjas írónő (1935-2011).

Gyermekora kezdetén élt Csikvándon. Kilenc évesen költözött Kőszegre. Szombathelyen végezte tanulmányait. Férjével 1956-ban Svájcba emigrált, s ott később - miután megtanult franciául - francia nyelven írta műveit. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Hamvait Kőszegen helyezték örök nyugalomra

Források

Morvai Gyula: Csikvánd. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9