Csikvánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csikvánd
Csikvánd, római katolikus templom.jpg
Szent István király római katolikus templom
Csikvánd címere
Csikvánd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Téti
Kistérség Téti
Jogállás község
Polgármester Kozma Tibor[1]
Irányítószám 9127
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 452 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 33,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csikvánd (Magyarország)
Csikvánd
Csikvánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 00″, k. h. 17° 27′ 00″
Csikvánd (Győr-Moson-Sopron megye)
Csikvánd
Csikvánd
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Csikvánd község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, Téttől 9 km-re délre található. Közúton a 83-as (GyőrPápa) útról Tét után - Tétszentkútnál vagy Gyarmatnál - jobbra letérve közelíthető meg. Vasútállomása nincs.

Határának jelentős részét szőlőskertek és erdők borítják, de mély fekvésű földek is tartoznak hozzá, ezekre utal a címerében látható víz és buzogány.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonytalan eredetű, talán a szláv Sčitovan személynévből származó nevét[3] egy 1270-es okmány említi először "possessio Chituan" formában.

A falut a törökök 1543-ban elfoglalták, de lakói csak akkor menekültek el, amikor 1594-ben Győr és Pápa is török kézre került. 1611-ben már ismét több magyar nemes: Cziráky Mózes, Kisfaludy Balázs, Újszászi Ferenc, Egerszegi István, Sziky Gergely és mások birtoka.

A gabonafélék termelése mellett a 18. században szőlészettel is elkezdtek foglalkozni a faluban, ekkor jöttek létre a falubeli Cserhát-domb szőlőskertjei.

Az első és második világháború után is földosztásra került sor a törpebirtokosok és a teljesen nincstelen családok között, új házhelyeket is kijelöltek, és ennek köszönhetően sok új ház épült a településen.

Az 1950-es évek végén Csikvánd sem kerülhette el a kollektivizálást: először önálló termelőszövetkezet alakult a faluban, de ez később egyesült a vaszari szövetkezettel. Napjainkban a település lakóinak jelentős része már nem helyben, hanem Győrben vagy Pápán talál munkát.

1954-ben közigazgatásilag Veszprém megyéhez csatolták a falut, de 1992 óta ismét Győr-Moson-Sopron megye része.

1949-ig három iskola is működött Csikvándon: egy evangélikus, egy római katolikus és egy "községi" elemi iskola, napjainkban azonban egy sem; az iskoláskorúak Gyarmat vagy Tét iskoláiba járnak.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyamatosan megújuló falu, egyre több és több látnivalót nyújt az ide látogatók számára. Országos védelem alatt álló létesítmény a településen nincs, de több olyan egyedi épület, emlékmű található, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait. Érdemes ellátogatni a falu parkjába, itt található pihenőhely, árnyékos padok, tó és a helyi IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) 2011-ben felújított épülete.

  • Szent István király római katolikus templom: A 20. században épült, szép környezetben emelkedő templom kertjében kereszt és Mária-szobor áll.
  • Evangélikus templom: Az evangélikus templom helyén már a 14. században is templom állt. E régi templom a török uralom alatt leégett, de a 17. században újjáépítették, és alapjait megtartva húzták fel 1804-ben a jelenlegi, de akkor még torony nélküli épületet.
  • Présházak: A fehérre meszelt, vályogfalú, nádfedeles présházak nemcsak a múlt emlékei, ma is használják őket a csikvándi szőlőskertek tulajdonosai.

Híres Csikvándiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kristóf Ágota (1954. tablókép)

A falu leghíresebb szülötte Kristóf Ágota Kossuth-díjas írónő (1935-2011). Kilencéves koráig élt Csikvándon, majd Kőszegre költözött. Később Szombathelyen folytatta tanulmányait. 1956-ban férjével együtt Svájcba emigrált, s miután ott megtanult franciául, francia nyelven írta műveit. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Hamvait Kőszegen helyezték örök nyugalomra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Morvai Gyula: Csikvánd. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978