Bőny

Bőny
Falucentrum
Bőny címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Győri
Rang	község
Polgármester	Dr. Muraközi László Károly
Irányítószám	9073
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	2184 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	43,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	50,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bőny Pozíció Magyarország térképén
Bőny Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 39′ k. h. 17° 52′47.65, 17.8666666667
Bőny weboldala

Bőny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Bakony-ér mellett, Győrtől 19 km-re helyezkedik el. A település a megye keleti szegletében helyezkedik el, Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye határán. A község a 15 km-re levő Győr vonzáskörzetébe tartozik. Az M1-es autópálya nyugati irányban 8 km, északi irányban 5 km távolságra kerüli el Bőnyt. A községnek nincs vasúti összeköttetése. A legközelebbi vasútállomás Nagyszentjánoson, illetve Győrben található. A falutól mindössze 11 km-re fekszik Bábolna városa. Az éghajlata erősen kontinentális jellegű. A falu mellett folyik az év nagy részében jelentéktelen vízhozamú Bakony-ér, amely a múltban áradásaival komoly károkat okozott. Az időjárás viszonylagos szélsőségességével is magyarázható, hogy a 20. század fordulóján az egyik legjelentősebb háziállat az igénytelen juh volt a településen. Létezik még egy ritkaságnak számító ősdiófás terület.

Története és mai élete

A község határában néhány évtizeddel ezelőtt végzett kutatófúrások során melegvizes forrást találtak, melyet akkor lezártak. Az első emlékek, amelyek a térség lakott voltára utalnak, az újabb kőkorszakból származnak. A múltban végzett kutatások a bronzkorból származó eszközöket, fegyvereket hoztak a felszínre Szőlőhegyben, Örkénypusztán és Györgyházán. A rómaiak uralma idején a terület lakott térség volt, aminek ékes bizonyítéka a győri Kőtárban megtekinthető síremlék.

Bőny nevével egy 1235-ben kiadott oklevélben találkoztunk Buun, majd 1240-ben Buhun alakban. A település neve valószínűleg a „Bő” személynévből ered, amely feltehetően a térségben birtokkal rendelkező családot jelölik. A Bő név török eredetű, jelentése nemzetségfő. A község 1300-ban a Cseszneky család birtoka volt.

A mai Bőny területén a 13. századtól kezdve önálló településként találkozunk Örkény nevével, melyet oklevelek először 1220-ban Irkin, majd 1222-ben Vrken néven jelöltek. Fontos állomásként szerepel Örkény múltjában az 1391. esztendő, ugyanis ekkor készült el a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom, amely mintegy 18 lépés átmérőjű kör alakú építmény volt. A település életének legnehezebb korszakai közé sorolható a török hódoltság időszaka, amikor Bőny és Örkény minden bizonnyal lakatlanná vált. Az 1700-as évek végén megkezdődik a térség számos kisebb településének egyesítése.

A község múltjának egyik kiemelkedő időszaka volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A temetőben ma is gondozzák Pálffy Károly huszár főhadnagy sírját, aki a komáromi várért folytatott harcokban sebesült meg. A faluban a reformált hitvallású gyülekezet már 1785-ben iskolát működtetett. A közbirtokosság révén nagyon szoros kapcsolat alakult ki Bőny és Rétalap között már a 18. században. 1888. március 19-én Bőnyt és Rétalap községeket egyesítik Bőnyrétalap néven. A II. világháború befejeződésekor a földosztás után rövid idővel megalakítják az első szövetkezetet, Szabad Május 1. néven.

Bőny 1959-ben lett „szocialista község” hat termelőszövetkezettel. Bőny és Rétalap több mint 100 éves közös együttlét után 1992. január 1-jén szétvált. A község külterülete a Szőlőhegy, amely a viszonylag kevés állandó lakos mellett egyre több, hétvégi telekkel, házzal rendelkezőt vonz oda. A falu belterületén ma már kevés építési telek alakítható ki. Emiatt mindinkább előtérbe került a régi házak felújítása, átalakítása. Az 1945 előtti években a falu területén több középbirtokos, illetve bérlő élt, a saját társadalmi helyzetüknek megfelelő életkörülményeket alakították ki. Ennek ma is látható emlékei az átalakított kastélyok. Ezek az épületek díszes lakóépületek, kúriák voltak. A község értékei, közé tartozik a három, felújított templom. A településen három nagy történelmi egyház van jelen.

Legkisebb számban az evangélikus, megközelítőleg azonos számban a református és a katolikus hívek. 1945 előtt nagy számú volt a zsidóság, de a közösség a holokauszt következtében elpusztult. Az egyházak az elmúlt évtizedek, okozta kábultságból ébredve mind fontosabb szerepet, töltenek be a település életében.

Bőny az élet minden területén Győrhöz kötődik, így közlekedésében is. Győrön kívül közvetlen autóbuszos összeköttetés van Bábolnával és Budapesttel is (csak oda irányban a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti napon (vasárnap)). A munkaképes lakosság nagy része ingázik a győri ipari üzemekbe, jelentős számú a helyben foglalkoztatottak száma is. A falunak van kultúrotthona, ebben található a községi és az iskolai könyvtár. Az iskola fennhatósága alá tartozik a sportközpont, amely a tornacsarnokot, a labdarúgópályát és a bitumenes kézilabdapályát foglalja magában. Az orvosi rendelőt 2003-ban újították fel, mint Egészségügyi Központot. Itt a rendelő, a védőnő és a gyógyszertár egy helyen található, illetve innen látja el Rétalap községet is. A számítógépes adatbázisa kísérletként a megyei kórházéval egyesítve lett.

A település a Bakonyér Önkormányzati Társulás tagja.

A közeljövő egyik nagyon fontos feladatának tekinti a Képviselő-testület a településen lévő kúriák – többek között a községháza – felújítását.

Látnivalók

• Bothmer-kúria (a községháza épülete)
• Evangélikus templom
• Református templom
• Római katolikus templom
• Világháborús emlékmű
• II. világháborús katonasírok
• Zsidó temető

Testvértelepülések

• Vásárút (Trhová Hradská), Szlovákia 1992-től

Képtár

• 

  Iskola és községi sportcsarnok

• 

  A Bothmer-kúria ma községháza

• 

  Községháza elölről

• 

  Református templom