Csér (település)

Csér
Fő utca
Csér címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség 2012-ig	Sopron–Fertődi
Jogállás	község
Polgármester	Várallyay István
Irányítószám	9375
Körzethívószám	99
Népesség
Teljes népesség	26 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	8,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	2,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csér Pozíció Magyarország térképén
Csér Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47,41712°, k. h. 16,93135°47.41712, 16.93135

A faluközpont

A falu

Csér község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található.

Fekvése

A Répce folyó mentén, a Vas-Soproni-síkságon fekszik.

A 86-os főút közelében, Kapuvártól dél-délnyugatra 26, Fertődtől dél-délkeletre 28 kilométerre található. Szomszédos települések: Csáfordjánosfa, Nagygeresd, Répceszemere, Iván, Nemesládony, Vámoscsalád.

Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye határán helyezkedik el. A Kisalföld tájegység része. Csér zsáktelepülés, közúton csak Csáfordjánosfa felől közelíthető meg, földúton Iván és Nemesládony községeken keresztül érhető el. Autóbusz járatok Sopronnal és Kapuvárral kötik össze. A legközelebbi vasútállomás Répcelakon van. Éghajlati viszonyai a mezőgazdasági termeléshez kedvező feltételeket biztosítanak.

Története

Az oklevelekben először 1313-ban jelent meg a neve (Cher).

Címere

• Csér nemes község 1870-ből származó pecsétje mezejében zöld alapon lombos fa látható, a törzse mellett egy-egy nyolcágú csillag. Csér címere kör alakú, pajzs alakban kék mezőben dombon álló fa, a fa két oldalán törzse mellett 8 ágú csillag, a pajzs mindkét sarkánál 3 szál búzakalász. A fa törzse barna, koronája zöld, a csillag közepe kék, széle ezüst, a búzakalász aranyozott. A fakoronájának és törzsének találkozásánál baloldalt szabálytalan fehér mező, jobboldalt szabálytalan fehér négyszög található. Csér zászlaja álló téglalap, színe fehér, a község neve arannyal van ráhímezve, középen a község címere. A zászló vége ezüsttel rojtozott.

1313 óta ismert kis település. A 18. század derekán elszegényedett, egy-két holdas birtokon gazdálkodó nemesek lakták. A két világháború között 20-30 holdas birtoka csak két családnak, a többségnek 16-20 holdas birtoka volt. 5 család 5-6 holdas zsellérbirtokon gazdálkodott, aratni ők is eljártak távolabbi vidékekre. A közelben, az Iván és Csér közötti Cséri majorban működött a Széchenyi grófok téglagyára, amelyet az 1930-as évektől 1945-ig Léb Oszkár bérelt a környező földekkel együtt.

A Cséri-major a 16. század elején Iván község kültelkének urasági majorja volt. Eredetileg az Iván határában fekvő közös cseren (erdőn) épült ki, s neve után ítélve a falu közös birtokát képező erdő helyén keletkezett. A 16-17. században még a Csermajor név tartotta magát, csak a 18. században kezdik a szomszédságában fekvő Csér községről Cséripusztának nevezni, de amikor az egykori csererdőt kiirtották, annak neve is feledésbe merült. A községnek az I. és a második világháborúban is voltak hősi halottai. Nevüket fekete márványtáblán örökítették meg a római katolikus templom falán. 1945 után a sajtoskáli birtokos földjéből osztottak az igénylőknek. Az ötvenes évek beszolgáltatásait viszonylag könnyen átvészelte a falu, elsősorban a cukorrépa termelésnek köszönhetően. 1959 februárjában alakult meg a településen a termelőszövetkezet, amely 1960-ban egyesült a csáfordjánosfai Répcegyöngye Termelőszövetkezettel. Napjainkban 79 fő lakja Csért, 35 házban. A lakosság vegyes vallású.

A Budapesti Tégla- és Cserépipari Vállalat az 1950-es években téglagyárat épített a településen, amelyben a 1980-as években szűnt meg a termelés.

1980-ig két búcsút rendeztek: június 15-höz kapcsolódott az evangélikus búcsú, augusztus 15-höz, Nagyboldogasszony ünnepéhez a katolikus.

A településre főleg osztrák állampolgárok költöztek be, akik a megüresedett házakat vásárolták meg. A falu közepén áll az 1932-ben téglából épült harangtorony.

Nevezetességei

• Cséri tavak: hét egykori bányató

További információk

• Cikk a téglagyári tavakról