Agyagosszergény
| Agyagosszergény | |||
_3.jpg) |
|||
| Szent László templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Sopron–Fertődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Alfonz[1] | ||
| Irányítószám | 9441 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 891 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 44,80 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Agyagosszergény
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Agyagosszergény
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 36′ 34,09″, k. h. 16° 56′ 30,95″ | |||
| Agyagosszergény weboldala | |||
Agyagosszergény (horvátul Serginja[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található. 1927-ben jött létre Agyagos és Fertőszergény egyesítésével, ideiglenes neve 1928-ig Fertőszergényagyagos volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Hanság déli szélén fekszik, tőle a legközelebbi város Kapuvár, ahol vasútállomás van, 10 km-re fekszik. A 85-ös főútvonaltól 3 km-re, bekötő út végén lévő település. Határa északon, keleten és nyugaton az Ikva illetve Répce patak. Délen a műút nyomvonala.
Története [szerkesztés]
A község Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre 1927-ben, bár a két település már a XIX. század elején összeépült. Először a Fertőszergényagyagos nevet kapta, amit 1928-ban változtattak a maira.
Szergénnyel az első feljegyzésekben Zerghen néven találkozunk. Később Szergénynek írják, 1906-ban pedig a Vas megyében található Szergénytől való megkülönböztetésül Fertőszergény nevet kapott. Első neve nem tudjuk, honnan származik. Ha megvizsgáljuk a szomszéd községek neveit (Fertőendréd, Petőháza, Süttör, Osli stb.), azt találjuk, hogy nevüket majdnem kivétel nélkül földesuraiktól kapták. Nem lehetetlen, hogy Szergény nevének eredetét is itt kell keresni, bár az a körülmény, hogy ilyen nevű földesúr nem volt, a következtetés helyességének valószínűségéből sokat levon. A község neve 1364-ben felbukkan az okiratokban, már Nyéky Lőrinc a földesura. Mások a Zerghen szóban ősi avar szót látnak.
Agyagos Árpád-kori település. Első irásos említése 1258-ből való Ogegus néven. A neve később változott Agagussá. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokos a Csák és a Pok nemzetségbeliek A Cák család uralmát a 16. századra is átvitte. A 17. század végén Esterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa. Agyagos sorsa összefonódott a (fertő)szentmiklósi uradalom történetével.
2007-ben került át a Kapuvári kistérségből a Sopron–Fertődi kistérségbe.
.jpg)
_2.jpg)
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom (19. század vége) romantikus, műemlék,
- Népi parasztházak
- Mária szobor rokokó, műemlék,
- Nepomuki Szent János szobor klasszicista, műemlék,
- Szent család szobor késő barokk, műemlék,
- Kálvária szoborcsoport és a stációk, műemlék.
Testvértelepülése [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Tuba László:Győr-Moson-Sopron megyetelepülései (Győr, 1994) ISBN 963-7586-30-X
- dr. Fekete Mátyás:Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
