Rábacsanak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábacsanak
Rábacsanak címere
Rábacsanak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Telekesi József[1]
Irányítószám 9313
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 478 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábacsanak  (Magyarország)
Rábacsanak
Rábacsanak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 12′ 00″
Rábacsanak  (Győr-Moson-Sopron megye)
Rábacsanak
Rábacsanak
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
A neoromán stílusú római katolikus templom
Mária és Szent Sebestyén oszlopa

Rábacsanak község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugat-délnyugatra, a járási székhelytől, Csornától 12 km-re délre helyezkedik el. A településtől 1 km-re északra húzódik a 86-os főút, 1 km-re délre pedig a Pápa–Csorna-vasútvonal, amelyen Egyeddel közös vasútállomása is van. A falu kelet-nyugati irányban terül el. Fésüs település, a főutcára hat mellékutca fűződik fel.

A község határát a Linkó-árok szeli át.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1351-ből való. Birtokosa a középkortól a győri püspökség, amelynek Kesző nevű várához tartozott. Az 1594. évi török pusztítás következtében a falu kihalt, de 1619-re már újra benépesült. Napóleon császár hadai 1809-ben Medárd napján vonultak át a településen. Kolerajárvány kétszer is pusztított Rábacsanakban: 1832-ben, és 1855-ben. 1873-ban tűzvész martaléka lett a falu nagy része.

Az 1848-49-es szabadságharcban 12 honvéd vett részt. Az 1900-as évek elején több tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreform keretében 221-en földet, 65-en pedig házhelyet kaptak. A falu lakóinak száma lassan nőtt egészen 1930-ig, amikor meghaladta az 1 300-at.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola
Májusfa a Hunyadi János utcában 2010-ben

A második világháború után 1948-ban alakult meg a faluban az első termelőszövetkezet. Ez később felbomlott, de a téeszesítés második hullámában 1958-ban 6 fő kivételével ismét mindenkit beszerveztek. Kezdeti megtorpanás után az 1960-as évektől kezdve szépen gyarapodott a község: orvosi rendelő, hattantermes iskola és új posta épült, korszerűsítették a tanácsházát, és az idősek otthona is megfelelő elhelyezést nyert.

Régi ház és új ház a falu főutcájában

Rábacsanak kedvező adottságú település: határának jó minőségű öntéstalaja megfelel a gabonafélék termesztésének. A kapások közül a kukorica vetésterülete a legnagyobb, de régebben sok cukorrépát is termeltek a falu határában. Az állattenyésztés súlya azonban még a növénytermesztésénél is nagyobb volt: a Rábacsanakban nevelt tenyészállatok elismerést szereztek a helyi gazdáknak.

1976-ban a rábacsanaki, az egyedi és az árpási termelőszövetkezetet rábacsanaki központtal egyesítették, de a rendszerváltás után a téeszek ismét önállóak lettek.

A hajdani állattenyésztési hagyomány megszűnőben van. A ház körüli kertekben ma főleg málnát és uborkát termesztenek. A szántóföldek nagy részét bérbeadással hasznosítják. A legnagyobb bérlő a szövetkezet. A munkaképes lakosság egy része városokba jár dolgozni, a többiek fő megélhetési forrása továbbra is a növénytermesztés és az állattartás.

A rendszerváltás után ismét önálló önkormányzata lett a falunak, de hivatalát a szanyi körjegyzőség látja el. Az általános iskolát Szil, az orvosi ellátást Egyed községgel közösen működtetik. A falu infrastrukturális ellátottsága jónak mondható: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák, kábeltévé-hálózat.

Az egykori népi szokások a májusfaállítás és a karéj nevű tánc kivételével eltűnőben vannak.

A falu lakóinak száma folyamatosan csökken. Többségük római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária és Szent Sebestyén oszlopa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1714-ben állított, szőlőindával díszített toszkán oszlopon Mária, az oszlop tövében pedig Szent Sebestyén kis szobra áll.

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu hajdani barokk templomának helyére építették 1927-ben neoromán stílusban. Építette Fetser Antal győri püspök.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horváth Győző: Rábacsanak. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
  • Bedécs Gyula: Rábacsanak. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]