Csapod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csapod
Csapod Antiochiai Szent Margit vértanú templom.jpg
Római katolikus templom
Csapod címere
Csapod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Kocsis László[1]
Irányítószám 9372
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 565 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 17,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csapod (Magyarország)
Csapod
Csapod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 08″, k. h. 16° 55′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 08″, k. h. 16° 55′ 35″
Csapod (Győr-Moson-Sopron megye)
Csapod
Csapod
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Csapod weboldala

Csapod: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon északnyugati részén, a Kisalföldön, Kapuvártól délnyugatra, 13 km-re helyezkedik el. Legkönnyebben a 85-ös főúton Fertőszentmiklós irányából közelíthető meg.

A Kisalföld nyugati részén, a Rábaköz és a Répce-sík közelében található. Állatvilágát elsősorban a szarvas, vaddisznó és az őz, növényvilágát pedig főleg az erdő (cseres) jellemzi. A kiváló minőségű termálvizét a 70-es években fedezték fel, hasznosítását anyagi fedezet hiányában az akkori vezetés elutasította, a fúrt kutakat ledugózták. A községhez tartozik Göbösmajor, mint külterületi lakott hely.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az őskorban is lakott volt, ezt bronzkori leletek is bizonyítják.

A település neve először egy 1257-beli oklevélben jelenik meg Chapud' alakban: a mai Csapod, Hövej és Pusztacsalád községeknek még nincs önálló nevük, ezért „három család”-ként említik őket. 1284-ben mint „keeth Chalad” egyike, 1309-ben Chapudchalad, majd 1325-ben az Osl nemzetség osztozkodásában szerepel először önálló községként, immár Chapud néven. Az Osl nemzetségé, majd 1380 körül a Kanizsai család tulajdona lett a birtok, később a kapuvári uradalommal együtt, mint annak tartozéka került 1536-ban Nádasdy Tamás, 1681-ben pedig Esterházy Pál birtokába. 1594-ben a törökök elpusztították a Rábaközt, és ezzel együtt a települést is, a lakosság kihalt, vagy elmenekült. A XVII. században horvátokat és olaszokat is telepítettek a faluba.

Csapod 17. századi állapotát az 1660. évi urbárium írta le, a falu ekkor két házsorból állt. Az alsószeren állt a plébániaház. A jobbágytelkekhez 16 hold szántó tartozott, kaszálórét nem volt, de az erdőn kaszálhattak. Irtásföldjeik után dézsmát és holdanként 20 dénár irtáspénzt fizettek. Az irtások helye a Farkasverem szere volt, területük 70 hold. A 18. században az Esterházyak szervezték meg a földesúri majort. 1766-ban már 3 major is működött a községben. A csapodiak egy része a szentmiklósi, másik része a kapuvári majorban robotolt. A 17. század végének országos eseményei, a felszabadító háborúk, az átvonuló vagy beszállásolt katonaság, majd a Rákóczi-szabadságharc eseményei megakasztották a település fejlődését.

A községháza

Az 1767. évi úrbér-rendezéskor összesen 600 kisholdnyi szántót és 250 kaszás rétet írtak össze. A 18. században a csapodiak legjobb kenyéradója a Nagyerdő volt: szabadon használhatták az erdőaljt, szénáját behordhatták. A több ezer holdas erdei kaszálón kívül a község haszonélvezeti joggal bírt az ún. Pörös-erdőre is. A makktermés idejét leszámítva állataik legeltetését az egész erdőségben engedélyezték. A Széchenyiek – a szomszédos Iván és Újkér urai – 1745 körül kezdték korlátozni a csapodiak erdőhasználatát, s így lassan kiszorultak az erdők haszonélvezetéből. 1853. október 20-án történt meg a jobbágyság felszabadítása, amelynek értelmében az uraság 842 kis-holdnyi irtásföld és 167 hold irtásrét egyharmadát, vagyis 336 holdat átengedett a volt úrbéresek birtokába.

Lakosságának ősrégi eredetét tekintve egyike Sopron megye legelzártabb, befelé élő és éppen ezért igen régi családokkal rendelkező falvainak. 1584 óta bizonyítható a Nagy, Kocsis, Horvát, Varga és Kovács nemzetségek, 1677 óta a Csiszár, Kámán, Orbán, Komlósi, Bujtás és Balog, 1701 óta a Csóka, 1728 óta a Babics, Iváncsics, Élő, Bella és Rozs családok jelenléte.

Gondozott porták

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1895. január 1-jén alakul meg 31 fővel. A Hangya Szövetkezet 1907-ben jött létre az első elnök, Horváth Gábor, a Leventeegyesület pedig 1925-ben alakult Keszler Antal plébános és Harmath János közjegyző kezdeményezésére. Fennállása alatt a megye egyik legjobb leventeegyesületévé küzdi fel magát. 1927-ben csapatkürtöt, elismerő oklevelet nyer a megyei testnevelő felügyelőségtől. A Hitelszövetkezet 1929-ben kezdi meg működését, 1930-ban a Hitelszövetkezet kebelében földbérlő szövetkezet alakul, amely a hercegi uradalomtól 800 holdat bérel. A Férfidalkör 1933-ban alakul Horváth Antal római katolikus kántortanító kezdeményezésére.

1904 és 1912 között 48 fő vándorolt külföldre a faluból.

A II. világháborúban a község súlyos károkat szenvedett, az iskola is áldozatul esett. A háború után a faluban 1101 k. hold földet 308 igénylő között osztottak fel. A kiosztott uradalmi földek és a háborút követő mezőgazdasági konjunktúra élénk tevékenységre ösztönözte az amúgy is szorgalmas csapodi népet. 1946-ban felépült a falu iskolája. 1957-ben megalakult a Béke tsz. Ebben az évben tartották az első filmvetítést a falu saját mozijában. 1960-ban a települést bekötötték a villamos hálózatba. 1961-ben megkezdte működését a könyvtár. 1966-ban körzetesítették a falu iskoláját. Csapodnak a rendszerváltásig közös tanácsa volt Fertőszentmiklóssal.

1991-ben átadták az új faluházat. 1993-ban kezdte meg működését a dalárda.

A település gazdasági szerkezetére a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemző. A hagyományos termelői mód megmaradt, a tulajdonviszonyokban azonban változás következett be. A kárpótlások és a részaránytulajdonok kiadásával a földek ismét magántulajdonba kerültek. A Mezőgazdasági Szövetkezet még működik, de már nem tulajdonosként, hanem haszonbérbe vett földeken gazdálkodik. Az idegenforgalom fellendülőben van. Külföldi állampolgárok az öregebb parasztházakat felvásárolják és rövidebb-hosszabb ideig Csapodon tartózkodnak. A község lakossága katolikus vallását gyakorolja.

Híres csapodiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu híres szülötte Horváth István (1920–1980) politikus.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom
  • Tájház

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Kelemen Endréné írása lett átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csapod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]