Mosonszolnok
| Mosonszolnok | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Mosonmagyaróvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | [1] | ||
| Irányítószám | 9245 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1640 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mosonszolnok
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mosonszolnok
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,85305°, k. h. 17,17401° | |||
Mosonszolnok (németül Zanegg, horvátul Canig[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található..
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A település a Mosoni-síkságon helyezkedik el, a Szigetköz és a Fertő-Hanság-medence találkozásánál létező kistáj, nyugaton a Parndorfi-fennsíkig húzódik. Felszíne teljesen sík, tengerszint feletti magassága átlagosan 1-2 méterrel magasabb, mint a Szigetköz talajszintje. A község Győr-Moson-Sopron megyében az M1-es autópályától 6 km-re, az E65-ös főútvonaltól 4 km-re, a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonal mentén fekszik, ahol vasútállomással is rendelkezik. A település megközelíthető: a 86-os úton Jánossomorja felől, vagy a 10-es útról Mosonmagyaróvárt elhagyva.
A kötött mezőségi, vékony termőrétegű, rossz vízháztartású talaj 27-28 AK értékét a közeli bécsi felvevőpiacok befolyásolták. A trianoni békeszerződés után 740 kh-t csatoltak el. A későbbi Nagyatádi földreform során 976 kh.-t osztottak szét 419 helyi lakos között. Az utóbbi félévszázados hagyományos gabonatermesztés mellett a magra termesztett növények: mustár, a facélia, és az olajretek is megjelentek. Ezeket a főleg külföldi magántulajdonban lévő gazdaságok termelik. Hagyományos aszarvasmarha tartás.
Története[szerkesztés]
A bronzkorból – a Féltorony (Halbturn) felé vezető út mentén talált leletek igazolták, hogy már éltek itt emberek. A vaskorban a kelták hagyták itt nyomaikat.A római korból is találtak leleteket (tanya – a falutól 2 km-re, a Féltorony felé vezető út mellett a „Lamplkreuz”-nál). A 8–10. században érkeztek szlávok a területre: a „Solnik” (Sol = só) helységnév ekkor keletkezhetett, ebből lett a magyaroknál „Szolnok” és a németeknél „Zanig/k”.
A régi Moson vármegye egyik legvárosiasabb, legszebb faluképét mutató község, okleveles története „Szolnok névvel” való említése 1399-bõl származik Zolnok névvel.1450-től német nevén Czanig-ként, majd Zanegg-ként jegyzik évszázadokon át az Óvári uradalomhoz tartozó települést. Az urbáriumokban Szolnok-Zanegg változatokban szerepel, 1908-tól lett a neve Mosonszolnok.
Birtokosai vagy zálogos urai a 18. századtól kezdve mindig a Habsburg szövetségesek voltak (pl. Savoyai Jenő, Draskovics János). Ez okozta vesztét a Rákóczi-szabadságharcban, amikor a kurucok 1707 telén rajtaütöttek a rác regimenten és feldúlták a falut is. Az eseményt sokáig a “Szolnoki Kurutzenrummel”-ként emlegették. 1711-ben a pestis miatt a mosonszolnokiak fogadalmat tettek, hogy szombatonként délután három órától ájtatosságot tartanak és nem végeznek nehéz munkát. Ezt később a püspök engedélyével megváltoztatták, hogy évente kétszer zarándoklatot tartottak Boldogasszonyba (Frauenkirchen) (március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony környékén és Mária születésén szeptember 8-án). Ezt a szokást 1938-ig megtartották.
A 18. és 19. század évei viszonylagos békességben telnek el, az 1831-es kolerajárványt és az 1858-as nagy tűzvészt kivéve, amelynek emlékét őrzi a Fogadalmi Anna-kápolna. 1886-ban Summer Anna adományából neogótikus stílusban felépül az Anna-kápolna. Anna-napkor (július 26.) minden évben ünnepélyes istentiszteletet tartanak a kápolnában vagy a kápolna előtt.
A második világháború után szomorú és tragikus események következtek a falu életében: akik németnek vallották magukat 1946-ban kitelepítették (Heimatvertribenen= azaz a Hazából elűzöttek), mindössze 8 család maradhatott a településen. A kitelepítés 478 családot érintett. A magyar rendőrség a lakosságot négy, egyenként 1000 fős szállítmánnyal marhavagonokban egyenként 30–35 fővel és személyenként 50 kg-os poggyásszal, de az ezt elrendelő előírás ellenére német pénz nélkül Németországba deportálta. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről idetelepített telepesek, lelakták a gazdák által otthagyott javakat. A települést teljesen átalakították: lebontották a községi kocsmát, a még meglévő pajtákat, a szélmalmokat, a régi mozit (Béke Mozgó). A sajtüzemet raktárnak használták, a gyógyszertár épületét eladták családi háznak. A következő évekbeli, átgondolatlan és több hullámú betelepítés sokáig megosztotta az itt élőket, és évtizedek kellettek az asszimilálódáshoz.
Jelene[szerkesztés]
A tsz.-ek összevonásakor alakult az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Jogutódja 400 ha bérelt területen gazdálkodik és résztulajdona a mosonmagyaróvári nagyhírű tejüzemnek. A másik mezőgazdasági nagyüzem a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság II. kerületi gazdaága volt.Ennek 1000 ha területe maradt. A 14 gazdasági társaságon kívül kb.50 egyéni gazdálkodó tevékenykedik. E két nagyüzem adott munkát a falu lakossága egerészének. Más része Mosonmagyaróvár különböző gyáraiban, üzemeiben dolgozik. Új fejezetet jelentett a település történetében a Sama Bt. Járműalkatrész-gyártó Üzemének létrehozása. Nem egészen egy év alatt épült fel, és 1993 szeptemberétől működik kb. 1000 embernek adva munkalehetőséget. Valamint a Sapu Ipari és Kereskedelmi Bt., amely 1995-ben kezdte meg a gépjárműalkatrészek összeszerelését.Ma mát 600 körüli létszámot alkalmaz. A községben további befektetési lehetőség a területhiány miatt már nincs, a közégi földekből többet nem kaptak vissza. A föld tulajdon viszonyaira a külföldiek nyomasztó 80%-os tulajdonlása jellemző. Ezek nagy része alanyi kárpótolt.
A közég városias képe az egykori, szorgalmas sváb lakosság érdeme volt.A Fő utcai házaknak köszönhetően alakult ki az a kép, melyet a rendezési terv is rögzített. A magas szintű infrastrukturális ellátottság párosul azzal, hogy 22 utca teljes portalanítása megvalósult. Utcák nyitása történt az Újtelep felé is. Parkok, ligetek létesültek a gödrök helyén, a belső központi községrész megóvásával. A fontosabb intézmények, mint az általános iskola,az óvoda apolgármesteri hivatal és a kultúrház felújítva néznek a település utcáira. A község büszkesége a 2004-ben avatott többfunkciós sportcsarnok.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Villa
- 1904-ben építtette Széll Kálmán, volt miniszterelnök a kedvesének, Neumann Irénnek. 1906-ban megvette a község 50000 aranykoronáért, és gazdaképző iskolát működtetett benne 1949-ig. Ekkor államosították. Ma magántulajdonban van.
- Római katolikus templom
- A templom a 12. században épült román stílusban. Homlokzati tornyán román ikerablakok vannak. A templom belseje a sorozatos átalakítások nyomán barokká változott. A berendezés kicserélődött.
- Az Anna kápolna
- az Anna napi (július 26.) ünnepélyes istentisztelet színhelye. A kápolna előtti füves tér szolgál a községi búcsú megtartására.
- Mosonszolnoki szélerőmű 2007-től működik a területen.
Források[szerkesztés]
- Dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) 724-725. o. ISBN 963-9089-07-9
- Tuba László (főszerkesztő) Győr-Moson-Sopron megye települései (Győr, 1994) 135-136. o. ISBN 963-7586-30-X
- Dr. A. Söter: Emlékkönyve, 1896 bericht, 273. o. – Heidhofi.
- Szitás József: Gyõr-Moson-Sopron Megye települései
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
További információk[szerkesztés]
- Mosonszolnok az utazom.com honlapján
- A település története a település hivatalos honlapjáról
- Mosonszolnok nem hivatalos honlapja
|
|||||
