Mustármag

Mustárfű
A mustár magja
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta) Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Brassicales Család: Káposztafélék (Brassicaceae) Nemzetség: Sinapis és Brassica
Fajok
Fehér v. angol mustár (Sinapis alba) Fekete v. francia mustár (Brassica nigra)

Mustármag (sárga) Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 470 kcal   1960 kJ
Szénhidrátok     34,94 g - Cukrok  6,79 g - Rost  14,7 g   Zsír 28,76 g - telített  1,46 g - egyszeresen telítetlen  19,83 g   - többszörösen telítetlen  5,39 g   Fehérje 24,94 g Víz 6,86 g A-vitamin ekviv.  3 μg  0% Tiamin (B1-vitamin)  0,543 mg   42% Riboflavin (B2-vitamin)  0,381 mg   25% Niacin (B3-vitamin)  7,890 mg   53% B6-vitamin  0,43 mg 33% Folsav (B9-vitamin)  76 μg  19% B12-vitamin  0 μg   0% C-vitamin  3 mg 5% E-vitamin  2,89 mg 19% K-vitamin  5,4 μg 5% Kalcium  521 mg 52% Vas  9,98 mg 80% Magnézium  298 mg 81%  Foszfor  841 mg 120% Kálium  682 mg   15% Nátrium  5 mg 0% Cink  5,7 mg 57%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A mustárfű magja a mustármag gömbölyded, sárgás, gödrösen pontozott. A mustármagból készül a mustár fűszer. Két faja ismert, a fehér vagy angol mustár (Sinapis alba) és a fekete vagy francia mustár (Brassica nigra). A két faj két különböző nemzetség tagja, mindkét nemzetség a káposztafélék vagy más néven káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozik.

Származása, elterjedése

A fehér mustár magjait már a sumérok is használták. Európában, így hazánkban is a rómaiak terjesztették el.

Megjelenése

A növény magjai aprók (kb. 1 mm-esek), gömbölyűek, sárgák vagy világosbarnák; az ízük enyhén csípős. A magvak illó olajat, zsírolajat fehérjét tartalmaznak. A fekete mustár magja kívül vörösesbarna színű, belül zöldessárga, apró és gömbölyű. A mustár csípős ízét és kedvező étrendi hatását a magban felhalmozódó nitrogén- és kéntartalmú glikozidok, az ún. mustárglikozidok okozzák. Jellemző glikozidjai az allil-izotiocianátok (sinalbin – fehér mustár, sinigrin - barna mustár). A glikozidokat víz vagy nyál jelenlétében a mirozin enzim elbontja allil mustárolajokra és más vegyületekre, ezek okozzák a mustár csípős ízét, szagát. Az allil-mustárolaj-tartalom fajtól és fajtától függően változó, 0,5-1,7%. Tartalmaz még 0,2-1,0% illóolajat, 20-40% zsírosolajat, nyálkaanyagokat, erukasavat.

Felhasználása

Mustár fűszer

A mustárfű növény magját, a mustármagot fűszerként használják. Az asztali mustár fűszer fontos alapanyaga: a megtört és olajtól mentes fehér és fekete mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, tárkonyt, hagymát, sót és egyéb fűszereket adnak, ezért annak egyes fajtái csípősek, mások enyhék és vannak kifejezetten aromásak is (minden gyártónak megvan a saját, titkos receptje). Sajtolnak belőle mustárolajat is. A leveleket külön is fogyasztják.

A fehér mustár magját házigyógyszerként, sokféle betegség (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb.) kúrálására használják.

A fekete mustárt lényegében csak a konzervipar és a gyógyszeripar használja.

Nincs semmi köze a mustárgázhoz; utóbbit csak maró szaga miatt nevezik így.

Gyógyhatása

Jó a pattanásos, kiütéses bőrre, érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcsere-zavarok, epe- és májbántalmak emésztési panaszok, felfúvódás, reuma, isiász (idegbecsípődés) és bőrkiütések esetén is. A magból naponta 3 x 1 – 1 csapott kávéskanállal, szétrágás nélkül kell lenyelni. Egy – egy kúra 6-8 hétig tartson.

Gyógyhatása abban áll, hogy a szervezeten emésztetlenül átmenő magok emulziói kioldódnak.

Fekete mustár (Brassica nigra)

Külső hivatkozások

• Mustár
• Mustár.lap.hu - linkgyűjtemény