Pinnye
| Pinnye | |||
 |
|||
| Látkép az Ikva patak felől | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Sopron–Fertődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas Tamás[1] | ||
| Irányítószám | 9481 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 321 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 38,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pinnye
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pinnye
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,58760°, k. h. 16,76805° | |||
| Pinnye weboldala | |||
Pinnye (németül Pinier, horvátul Pinjija[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sopron és Kapuvár között, a 85-ös főközlekedési úttól másfél kilométerre az Ikva-patak partján található meg a település. Vasútállomása a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút villamosított fővonala mentén fekszik.
Történelme [szerkesztés]
A rómaiak korában már lakott hely volt. Pinnye területe 8,62m2,lakóinak száma 352 fő.Első írásos említése 1324-ben történt. A középkorban az Oslik birtokolták,majd ebből származott Pinnyei Antal-féle família,és leányágon a Zalay- és Niczky család.
A 14. század-ból fennmaradt birtokjogi perek oklevelei szerint: Freindorf, Freyndorff, Pune, illetve Punye neveken szerepelt a település. 1409-ben emelték a „Boldogságos Szűz” tiszteletére az első templomot. 1526 után horvát nyelvűek érkeztek a faluba. 1548-ban a királyi adószedő így fogalmazott a község adózásáról: „Pynnye. Nemesek: Zalai Péter és Benedek. Porta 4, zsellér 3, szegény 12, pásztor 1.”
A 16. század második felében a birtokos nemesek gyakran változtak, a birtok elaprózódott, Pinnye jobbágyközséggé vált. Bocskai hadai 1605-ben pusztítottak. Az 1683. évi török átvonulás után Pinnyén 47 elhagyott ház maradt. A 17. században Zeke Péter és Tallián Péter tulajdona volt, a kuruc korban pedig gróf Karaffa Károlyé. A II. József által végeztetett első magyarországi népszámláláskor 61 házban, 32 jobbágy- és 12 zsellércsaládot, összesen 428 főt írtak össze. „1840-ben 62 házban 480 lakos volt. Rohonczy Ignácnak kastélya,szárazmalma,cséplőgépe volt. Az olaszkapor,édesgyökér,az igazi komló körül való szorgalma,úgy a selyemtermesztésben megkívánható szederfa nagybani nevelése nevezetesíti Pinnyét.”
Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcoltak: Páris János, Rudasics József, Wengler Ferenc és Wengler István.
Az iskoláról 1872-ben így írtak: „Tűrhető. 1 tanteremben 1 tanító 94 tanulót (I-VI.osztály) tanított.” A lakosság az 1880-tól 1914-ig tartó időszakban 630 főről 603 főre csökkent. A község vezetése a nagylózsi körjegyzõ és választott bíró segítségével történt 1950-ig a tanácsok megalakulásáig.
Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre 1877-ben. Megvalósítója Salamin Leó, a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt.
A második világháborúban a front 1945. március 30-án gyorsan átvonult, a település a harcok során nem károsodott. Pinnye hősi halottainak száma 18.
A világháború után [szerkesztés]
1950-ben önálló tanács jött létre. 1959-ben alakult meg a „Szabadság” mezőgazdasági termelőszövetkezet 85 taggal és 767 hektár földdel, központja Peresztegen volt. Az intézményrendszer az 1970-es évekre kiépült. Orvosi rendelővel, könyvtárral, mozival, ifjúsági klubbal, kultúrházzal rendelkezett Pinnye. 1979-tõl a község Nagycenk társközsége lett, s újbóli önállósulása csak 1990-ben a helyi önkormányzat létrejöttével valósult meg.
Az óvodásokat 1962-től Nagylózsra, az iskolásokat 1971-től Peresztegre szállítják.
Látnivalók [szerkesztés]
- Sarlós Boldogasszony templomát 1852-ben építették a lebontott régi helyett. Berendezése neogótikus, kivéve a régi templomból származó Mária és Erzsébet találkozása-szobrot, mely 1770 körül készült
- A templom melletti oszlopon Mária-szobor áll 1673-as évszámmal, és egy Szentháromság-szobor, mely 1750 körül készült
- Nepomuki Szent János szobra a XVIII. századból származik
- A Simon-kúria 1830 körül épült, klasszicista stílusban, Valószínűleg Hild Ferdinánd tervei szerint
- Az úgynevezett Kastélykertben gyönyörű, évszázados cédrus áll
Képek [szerkesztés]
-
A római katolikus templom
-
A községháza
-
Napóra
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2012 (magyar nyelven). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. április 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||
