Pinnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pinnye
Pinnye távlati kép.JPG
Látkép az Ikva patak felől
Pinnye címere
Pinnye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Farkas Tamás[1]
Irányítószám 9481
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 324 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 38,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pinnye (Magyarország)
Pinnye
Pinnye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 15″, k. h. 16° 46′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 15″, k. h. 16° 46′ 05″
Pinnye (Győr-Moson-Sopron megye)
Pinnye
Pinnye
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Pinnye weboldala

Pinnye (németül Pinier, horvátul Pinjija[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sopron és Kapuvár között, a 85-ös főközlekedési úttól másfél kilométerre az Ikva-patak partján található meg a település. Vasútállomása a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút villamosított fővonala mentén fekszik.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rómaiak korában már lakott hely volt. Pinnye területe 8,62m2,lakóinak száma 352 fő.Első írásos említése 1324-ben történt. A középkorban az Oslik birtokolták,majd ebből származott Pinnyei Antal-féle família,és leányágon a Zalay- és Niczky család.

A 14. század-ból fennmaradt birtokjogi perek oklevelei szerint: Freindorf, Freyndorff, Pune, illetve Punye neveken szerepelt a település. 1409-ben emelték a „Boldogságos Szűz” tiszteletére az első templomot. 1526 után horvát nyelvűek érkeztek a faluba. 1548-ban a királyi adószedő így fogalmazott a község adózásáról: „Pynnye. Nemesek: Zalai Péter és Benedek. Porta 4, zsellér 3, szegény 12, pásztor 1.”

A 16. század második felében a birtokos nemesek gyakran változtak, a birtok elaprózódott, Pinnye jobbágyközséggé vált. Bocskai hadai 1605-ben pusztítottak. Az 1683. évi török átvonulás után Pinnyén 47 elhagyott ház maradt. A 17. században Zeke Péter és Tallián Péter tulajdona volt, a kuruc korban pedig gróf Karaffa Károlyé. A II. József által végeztetett első magyarországi népszámláláskor 61 házban, 32 jobbágy- és 12 zsellércsaládot, összesen 428 főt írtak össze. „1840-ben 62 házban 480 lakos volt. Rohonczy Ignácnak kastélya,szárazmalma,cséplőgépe volt. Az olaszkapor,édesgyökér,az igazi komló körül való szorgalma,úgy a selyemtermesztésben megkívánható szederfa nagybani nevelése nevezetesíti Pinnyét.”

Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcoltak: Páris János, Rudasics József, Wengler Ferenc és Wengler István.

Az iskoláról 1872-ben így írtak: „Tűrhető. 1 tanteremben 1 tanító 94 tanulót (I-VI.osztály) tanított.” A lakosság az 1880-tól 1914-ig tartó időszakban 630 főről 603 főre csökkent. A község vezetése a nagylózsi körjegyző és választott bíró segítségével történt 1950-ig a tanácsok megalakulásáig.

Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre 1877-ben. Megvalósítója Salamin Leó, a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt.

A második világháborúban a front 1945. március 30-án gyorsan átvonult, a település a harcok során nem károsodott. Pinnye hősi halottainak száma 18.

A világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben önálló tanács jött létre. 1959-ben alakult meg a „Szabadság” mezőgazdasági termelőszövetkezet 85 taggal és 767 hektár földdel, központja Peresztegen volt. Az intézményrendszer az 1970-es évekre kiépült. Orvosi rendelővel, könyvtárral, mozival, ifjúsági klubbal, kultúrházzal rendelkezett Pinnye. 1979-től a község Nagycenk társközsége lett, s újbóli önállósulása csak 1990-ben a helyi önkormányzat létrejöttével valósult meg.

Az óvodásokat 1962-től Nagylózsra, az iskolásokat 1971-től Peresztegre szállítják.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sarlós Boldogasszony templomát 1852-ben építették a lebontott régi helyett. Berendezése neogótikus, kivéve a régi templomból származó Mária és Erzsébet találkozása-szobrot, mely 1770 körül készült
  • A templom melletti oszlopon Mária-szobor áll 1673-as évszámmal, és egy Szentháromság-szobor, mely 1750 körül készült
  • Nepomuki Szent János szobra a XVIII. századból származik
  • A Simon-kúria 1830 körül épült, klasszicista stílusban, Valószínűleg Hild Ferdinánd tervei szerint
  • Az úgynevezett Kastélykertben gyönyörű, évszázados cédrus áll

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]