Ágfalva
| Ágfalva | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Sopron–Fertődi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Gaál István[1] | ||
| Irányítószám | 9423 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2125 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 162,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ágfalva
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ágfalva
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| Ágfalva weboldala | |||
Ágfalva (németül Agendorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Soproni-hegység lábánál fekszik, a legközelebbi város Sopron (4 km). 2011. szeptember 25-től ismét van közúti kapcsolata az ausztriai Somfalva felé is.[3]
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1194-ből származik, Dag néven. Már az Árpád-korban jelentős részben németek lakták. A 13. században a borsmonostori apátság birtoka. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok után Sopron város kezébe került, így Agendorf 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt.
A Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben, az 1550-es években indult. 1832-ben kolerajárvány pusztított 92 halálos áldozattal, 1873-ban a járvány megismétlődött 83 áldozattal.
A 19–20. század fordulóján a község lakossága 1816 fő volt, melyből 1760 német anyanyelvű. A jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, a paraszti gazdaságok mellett sokan a brennbergbányai bányában dolgoztak.[4]
Az I. világháború utáni interregnum fontos eseményei az 1921. augusztus 28-i és szeptember 8-i ágfalvi harcok (első ágfalvi összecsapás, második ágfalvi összecsapás), amelyek során a nyugati határszélnek az 1919-es Saint-germaini békeszerződés általi Ausztriához csatolása ellen felkelő magyar szabadcsapatok (a Rongyos Gárda[5]) összecsaptak az osztrák csendőrséggel, és azt visszavonulásra késztették.
Az 1921. december 14. és 16. közötti soproni népszavazás eredményeképp Magyarországhoz csatolták, mert bár a népszavazáson Ágfalva lakosságának túlnyomó többsége, 82,21%-a[5][4] az Ausztriához való csatlakozásra szavazott, a teljes népszavazási területen a többség a Magyarországhoz tartozást támogatta.
A II. világháborút követő időszak tragikus cezúrát hozott a falu életében: hiszen akik addig itt éltek, azok kevés kivétellel eltűntek. Ágfalváról 1537 németet telepítettek ki.[6]
2002-ben az önkormányzat emlékművet állított a soproni népszavazásnak, amit a népszavazás helyi eredményeire való tekintettel a település német nemzetiségi önkormányzat ellenzett.[5][4]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (késő barokk)
- Evangélikus templom (késő barokk)
