Alsópéterfa
| Alsópéterfa (Unterpetersdorf) | |
 | |
| A templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Haracsony településrésze |
| Járás | Haracsony |
| Alapítás éve | 1245 |
| Polgármester | Peter Heger (SPÖ) |
| Irányítószám | 7312 |
| Körzethívószám | 02610 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Legmagasabb pont | 290 m |
| Terület | 7,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 16° 34′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 16° 34′ 55″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsópéterfa (németül: Unterpetersdorf, gradistyeiül: Dolnji Petrštof, horvátul: Donji Petrštof) Haracsony mezőváros része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőpulyától 12 km-re északra a Soproni-hegység közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
1245-ben a szomszédos Bogyoszló (ma Sopronkeresztúr) határjárásakor Usque domum Petri alakban említik először. 1376-ban Poss. Petrik, 1415-ben Terra nobilium de Petry, 1431-ben Poss. Petri néven szerepel a korabeli írott forrásokban.[1] A 17. századtól az Esterházy család birtoka. Nevének előtagját a 18. század elején a kaboldi uradalomhoz tartozó Felsőpéterfától történő megkülönböztetésül kapta.
Vályi András szerint „Alsó Péterfalva. Német falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Harkához közel, Sopronhoz is 1 3/8 mértföldnyire, síkos határja két nyomásbéli, szőlei közönségesek, erdője van, vagyonnyai középszerűek.”[2]
Fényes Elek szerint „Alsó-Péterfa, Unter-Petersdorf, német falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 1 1/2 mfd., egy dombon, 413 kath. lak. A majorsági birtok nem közöltetett; a lakosok birnak 230 h. szántóföldet, 51 h. rétet, 40 h. szőlőt, 116 h. irtást. Erdőt csak az uraság bir. Patakja 2 malmot forgat. Birja h. Eszterházy.”[3]
1910-ben 539, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1893. szeptember 1-én Reuter Ágoston festőművész, grafikus, pedagógus, főiskolai tanár, tanszékvezető, a középiskolai rajzoktatás országos felügyelője, a Képzőművészeti Főiskola rajzmódszertani tanszékének újjászervezője; a Művészetszemlélet című folyóirat megindítója, kiadója és szerkesztője, Az én múzeumom-sorozat megalapítója.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
