Sopronújlak

Sopronújlak (Neutal)
A község modern katolikus temploma.
Sopronújlak címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Kerület	Felsőpulyai járás
Rang	község
Alapítás éve	1270
Polgármester	Erich Trummer (SPÖ)
Irányítószám	7343
Körzethívószám	02618
Forgalmi rendszám	OP
Népesség
Teljes népesség	1046 fő (2008) +/-
Népsűrűség	90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	274 m
Terület	11,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopronújlak Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 32′ 45″, k. h. 16° 26′ 50″47.5458333333, 16.4472222222
Sopronújlak weboldala

Sopronújlak (régi: Nyujtál, németül Neutal, horvátul Najtolj) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

Felsőpulyától 7 km-re északnyugatra a Csávai-patak völgyében fekszik. A falutól nyugatra halad el S31 gyorsforgalmi út, a csomópontjában kialakított gazdasági területek mellett. Vasúti megállója a Sopron–Kőszeg-vasútvonalon volt.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban éltek itt emberek. A vonaldíszes kultúra településének nyomait tárták itt fel. A vaskorban környéke a barnavasérc lelőhelye volt, így az i. e. 800 körüli időben, majd a hallstatt-korban is állt itt emberi település. A római korban a terület Pannónia tartományhoz tartozott. A német lakosság a 800 körüli időben Nagy Károly korában jelent itt meg.

A mai települést 1270-ben "Villa Geotan" néven említik először. Ez a név a későbbiekben nagy átalakuláson ment át. 1368-ban "Deutan", 1394-ben "Dewtal", 1425-ben "Deutal" alakban tűnik fel. 1482-ra a kezdőbetű már n-re változott és "Newthall" alakban szerepel. Ebben az időben a falu a lánzséri uradalom része volt. 1529-ben és 1532-ben felégette a török, ezután a lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. 1622-ben az Esterházy család lett a birtokosa. 1683-ban újabb török támadás érte, majd a Rákóczi-szabadságharc idején kuruc csapatok dúlták. A 18. század további részében a lakosság száma növekedett. 1867-ig Nyujtál neve volt. 1867-ben hivatalos neve Sopronújlak lett.

1910-ben 989, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. A két világháború között nagy volt a munkanélküliség, abban az időben munkanélküli hivatal is működött itt. A háborút követően a település gyorsan fejlődött, kiépült az infrastruktúra, új utcák létesültek. Az 1970-es években megújult a népiskola, sportlétesítmények, fürdő, szabadidőközpont épült teniszpályákkal. 1981-ben felépült a községi hivatal. 2001-ben 1027 fős lakosából 983 német, 6 szlovák, 11 horvát, 1 cseh, 26 fő egyéb nemzetiségű volt.

Gazdaság és infrastruktúra

Az 1970-es évek közepén született meg a település ipari övezete. 1975-ben rakta le az alapkövet a "Pfnierrel & Co Kft" szorosan együttműködve az önkormányzattal. Ezt követően további cégek telepedtek meg a településen, miközben a szakképzési és továbbképzési központ alakult kiszolgálva a vállalkozásokat. Az ipari vállalkozások között a fémipari, tetőfedő cégek is megerősödtek pl.: "MA-TEC". 1999-ben a „Rathmanner” tető- és homlokzatépítő cég is ide helyezte telephelyét.

A települést erősítette az S31 gyorsforgalmi út és csomópontjának megépítése. A gyorsforgalmi út Felsőpulyáig való későbbi meghosszabbítása lehetővé tette a falu főutcájának a visszaépítését, kellemessé téve a községi arculatot, csillapítva a korábbi forgalmat.

További mérföldkő volt a gyorsforgalmi út mellett 2002-ben felavatott Közép-burgenlandi Technológiai Centrum átadása. Emellett újabb kisebb vállalkozások jelentek meg a településen elsősorban az elektronika és fémipar területéről.

A község az egykori Sopron–Kőszeg-vasútvonal mellett fekszik (ÖBB), melyen már csak teherforgalom üzemel Felsőlászlóig. Egykori vasúti megállója elbontásra került.

Nevezetességei

• Modern római katolikus temploma.
• Szent Vendel kápolna.
• Drezinatúra.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Sopronújlak az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján