Sopronújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sopronújlak (Neutal)
Neutal Kirche.jpg
A község modern katolikus temploma.
Sopronújlak címere
Sopronújlak címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Felsőpulyai járás
Rang község
Alapítás éve 1270
Polgármester Erich Trummer (SPÖ)
Irányítószám 7343
Körzethívószám 02618
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség 1046 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 274 m
Terület 11,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopronújlak (Ausztria)
Sopronújlak
Sopronújlak
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 32′ 45″, k. h. 16° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 45″, k. h. 16° 26′ 50″
Sopronújlak weboldala

Sopronújlak (régi: Nyujtál, németül Neutal, horvátul Najtolj) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőpulyától 7 km-re északnyugatra a Csávai-patak völgyében fekszik. A falutól nyugatra halad el S31 gyorsforgalmi út, a csomópontjában kialakított gazdasági területek mellett. Vasúti megállója a Sopron–Kőszeg-vasútvonalon volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban éltek itt emberek. A vonaldíszes kultúra településének nyomait tárták itt fel. A vaskorban környéke a barnavasérc lelőhelye volt, így az i. e. 800 körüli időben, majd a hallstatt-korban is állt itt emberi település. A római korban a terület Pannónia tartományhoz tartozott. A német lakosság a 800 körüli időben Nagy Károly korában jelent itt meg.

A mai települést 1270-ben "Villa Geotan" néven említik először. Ez a név a későbbiekben nagy átalakuláson ment át. 1368-ban "Deutan", 1394-ben "Dewtal", 1425-ben "Deutal" alakban tűnik fel. 1482-ra a kezdőbetű már n-re változott és "Newthall" alakban szerepel. Ebben az időben a falu a lánzséri uradalom része volt. 1529-ben és 1532-ben felégette a török, ezután a lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. 1622-ben az Esterházy család lett a birtokosa. 1683-ban újabb török támadás érte, majd a Rákóczi-szabadságharc idején kuruc csapatok dúlták. A 18. század további részében a lakosság száma növekedett. 1867-ig Nyujtál neve volt. 1867-ben hivatalos neve Sopronújlak lett.

1910-ben 989, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. A két világháború között nagy volt a munkanélküliség, abban az időben munkanélküli hivatal is működött itt. A háborút követően a település gyorsan fejlődött, kiépült az infrastruktúra, új utcák létesültek. Az 1970-es években megújult a népiskola, sportlétesítmények, fürdő, szabadidőközpont épült teniszpályákkal. 1981-ben felépült a községi hivatal. 2001-ben 1027 fős lakosából 983 német, 6 szlovák, 11 horvát, 1 cseh, 26 fő egyéb nemzetiségű volt.[2]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-es évek közepén született meg a település ipari övezete. 1975-ben rakta le az alapkövet a "Pfnierrel & Co Kft" szorosan együttműködve az önkormányzattal. Ezt követően további cégek telepedtek meg a településen, miközben a szakképzési és továbbképzési központ alakult kiszolgálva a vállalkozásokat. Az ipari vállalkozások között a fémipari, tetőfedő cégek is megerősödtek pl.: "MA-TEC". 1999-ben a „Rathmanner” tető- és homlokzatépítő cég is ide helyezte telephelyét.

A települést erősítette az S31 gyorsforgalmi út és csomópontjának megépítése. A gyorsforgalmi út Felsőpulyáig való későbbi meghosszabbítása lehetővé tette a falu főutcájának a visszaépítését, kellemessé téve a községi arculatot, csillapítva a korábbi forgalmat.

További mérföldkő volt a gyorsforgalmi út mellett 2002-ben felavatott Közép-burgenlandi Technológiai Centrum átadása. Emellett újabb kisebb vállalkozások jelentek meg a településen elsősorban az elektronika és fémipar területéről.

A község az egykori Sopron–Kőszeg-vasútvonal mellett fekszik (ÖBB), melyen már csak teherforgalom üzemel Felsőlászlóig. Egykori vasúti megállója elbontásra került.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Modern római katolikus temploma.
  • Szent Vendel kápolna.
  • Drezinatúra.[3]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]