Szarvkő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvkő (Hornstein)
Szarvkő légifotó4.jpg
Szarvkő várának romjai.
Szarvkő címere
Szarvkő címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Kismartoni járás
Rang mezőváros
Alapítás éve 1271
Polgármester Herbert Worschitz (SPÖ)
Irányítószám 7053
Körzethívószám 02689
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség 2731 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 273 m
Terület 37,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szarvkő  (Ausztria)
Szarvkő
Szarvkő
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 52′ 57″, k. h. 16° 26′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 57″, k. h. 16° 26′ 37″
Szarvkő weboldala

Szarvkő (németül Hornstein, horvátul Voristan) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kismartontól 10 km-re a Lajta-hegység oldalában fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a régi magyar szarm (= vízmeder völgy elágazó része) főnévből ered. A név utótagja középkori várára utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település őstörténete az idő homályába vész. A honfoglalás után királyaink a nyugati gyepűk őrzésére csatlakozott népeket telepítettek. A későbbi vár helyén is feltételezhetően határőrző erősség állt. A települést 1271-ben "Zorm" néven említik először, egykori vaslelőhely volt. Várát 1328 és 1336 között Lackffy István Vas vármegye főispánja, későbbi erdélyi vajda építtette. A vár első írásos említése 1347-ben "Zorwkw" alakban történt. 1364-ben „Castrum Zarwku” néven említik. A szarvaskői uradalom nemcsak Kismartont és vidékét foglalta magába, de északi irányba is kiterjedt. Német neve 1415-ben bukkan fel "Harrenstein" alakban. 1425-ben 5 napig Zsigmond király is időzött a várban. 1426-ban egy oklevélben a település is "suburbium castri Zarkw" megjelöléssel szerepel. 1439-ben Albert király özvegye Erzsébet elzálogosította az osztrák hercegnek. III. Frigyes 1447-ben és 1463-ban is megostromolta, mely után már nem épült fel, csekély nyomai maradtak.

A falu az uradalommal együtt 1364-ben a Kanizsaiaké lett, bortermelői 1382-ben Nagy Lajostól kiváltságokat kaptak. 1401-ben egy Blaskó nevű vezér vezetésével cseh rablók dúlták fel. A 15. század második felében Kanizsai László a szarvkői uradalmat Pottendorf Györgynek adta zálogba, majd 1486-ban Hunyadi Mátyás Graffenek bárónak adta, így osztrák tulajdonba ment át. Temploma, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek 1500-ban már bizonyosan állt. 1529-ben és 1532-ben feldúlta a török, a lakosság pótlására horvátokkal telepítették be. 1590-ben az uradalom Ruprecht von Stotzingen báró birtoka lett és a család 1650-ig volt a birtokosa. A települést csak 1649-ben csatolták vissza Magyarországhoz. 1650-ben Nádasdy Ferenc, mint a Kanizsai birtokok örököse 160 ezer forintért visszaváltotta. 1671-ben Nádasdyt összeesküvés miatt lefejezték, birtokait pedig elkobozták. A császár ezután a birtokot Windischgrätz Gottlieb grófnak adta, majd Széchenyi György érsek és Althan Mihály gróf voltak az urai. 1683-ban a török dúlta fel. Katolikus plébániáját 1684-ben alapították újra, anyakönyveit is innét vezetik. 1702-ben Esterházy Pál herceg 265 ezer forintért vásárolta meg és az Esterházy család birtoka lett. 1713-ban pestisjárvány pusztított. 1752-ben mezővárosi rangot kapott. A 19. század végén postahivatala és postatakarékpénztára volt.

Vályi András szerint " SZARVKŐ. Hornstein. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Martonhoz 3 fert. mértföldnyire; határja középszerű, borai jelesek." [2]

Fényes Elek szerint " Szarvkő, németül Hornstein, horvát m. v., Sopron vmegyében, Kismartonhoz 1, Sopronhoz 3 1/2 mfd., a bécsi postautban, 1750 kath. lak., s paroch. templommal. Határa erdős, hegyes és róna; van 56 6/8 urbéri telke, 1563 h. szántófölde, 185 4/8 hold réte, 76 h. kertje, 328 kapa szőlője, 175 39/64 h. közös legelője, 172 hold uradalmi réte, és 5291 hold szinte uradalmi erdeje, melly tölgy, bikk és hársfákból áll, s tele vadakkal. Bora savanyu; gyümölcse kevés. Régi várának romjai közel a városhoz egy hegytetőn szemlélhetők. Birja h. Eszterházy." [3]

1910-ben 2549 lakosából 2163 horvát, 261 német és 112 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szarvkő várának romjai a település melletti alacsony hegy tetején találhatók.
  • Római katolikus temploma 1782-ben épült.
  • A Pieta-oszlopot 1715-ben a pestisjárvány emlékére emelték.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született:

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvkő témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]