Fertőszéleskút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fertőszéleskút (Breitenbrunn)
Breitenbrunn-tower.JPG
A Török torony
Fertőszéleskút címere
Fertőszéleskút címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Kismartoni járás
Rang mezőváros
Alapítás éve 1257
Polgármester Josef Tröllinger (SPÖ)
Irányítószám 7091
Körzethívószám 02683
Népesség
Teljes népesség 1844 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 140 m
Terület 25,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőszéleskút  (Ausztria)
Fertőszéleskút
Fertőszéleskút
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 56′ 30″, k. h. 16° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 30″, k. h. 16° 44′ 00″
Fertőszéleskút weboldala
A Szent Kunigunda templom
Régi lakóház
A Lajta-hegység Fertőszéleskútnál

Fertőszéleskút (németül Breitenbrunn, horvátul Patipron) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Kismartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kismartontól 23 km-re a Lajta-hegység déli lejtőjén és a Fertő északnyugati partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a kőkorszakban lakott hely volt, határában a Haidenberg-dűlőben római épületek maradványai kerültek elő.

Oklevélben 1257-ben "Praittenbrunn" néven említik először. Nevét ma is meglévő ásványvízforrásáról kapta. Az eredeti falu lényegében a mai főutca a Haydengasse és a Kirchengasse között feküdt. A győri székeskáptalan 1262-es okirata szerint "Praytunprun in capite Ferhew" területe a Locsmándi grófok birtoka. Magyar neve 1332-ben tűnik fel először "Praytunbpron in vulgari hungarico Zyluskuth" alakban. Később "Szeleskut, Fertöszéleskuth" formában is szerepel a korabeli forrásokban. 1569-ben Fraknó várának tartozéka lett, mely 1622-től az Esterházy család birtoka volt. 1529-ben és 1683-ban a falut a török elpusztította, utóbbi alkalommal a török Eszterházy nádor 500 katonáját vágta le a sáncokon. Legrégibb anyakönyvi bejegyzései 1668-ból származnak. 1689-ben vásártartási jogot kapott, mely a mai napig is fennáll. Ezeket Szent János hetének csütörtökén és Szent Leonárd hetének szerdáján a mai napig is megtartják. A vásárnapokon a polgármester vezetésével törvényt is ültek. Kőbányájából messze vidékekre is szállítottak követ. A település 1597 és 1748 között négy alkalommal is teljesen leégett, ezért mivel akkoriban házait náddal, fazsindellyel fedték azokból kevés maradt.

Vályi András szerint " SZÉLESKÚT. Breitenbrunn Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Fertő, vagy Nizsider tava mellett, a’ Pozsonyi ország útban; 2 nyomásbéli határja hegyes, és térséges, leginkább búzát, gabonát, árpát, és zabot terem; borai jók, és egésségesek; réttye kevés, nádgya elég van; piatza Sopronban 4 mértföldnyire." [2]

Fényes Elek szerint " Széleskut (Breitenbrunn), német m. v. Sopron vmegyében, közel a Fertőhöz, 1300 kath. lak., paroch. templommal, tágas szőlőhegygyel, kevés szántóföldekkel. Ut. p. Sircz." [3]

1910-ben 1230, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település névadó forrása egykor bőséges vizet adott, melyet főként mosáshoz, itatáshoz használtak fel. Később elveszítette jelentőségét és az 1960-as években a Főtér rendezésekor betemették. Húsz évvel később főként idegenforgalmi és városszépítési célból újra kiásták és nyílását a nagymartoni Friedrich Opferkuh kőfaragómesterrel homokkőből újból kiépíttették.
  • A falu közepén látható a Török-torony a 17. század második felében épült. A 32 méter magas toronyból messze lehetett látni a környező síkságon és időben lehetett jelezni közeledő ellenséget. Harangja a veszélyre figyelmeztetett. 1681-ben a Szent Koronát is őrizték benne. Itt látható Burgenland legrégibb toronyórája is. Aljában börtön volt. Ma múzeum van benne. A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. A torony mellett látható a város kalodája.
  • Szent Kunigunda tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1675-ben épült a 13. századi német Kunigunda-kápolna helyén. A templom az 1683-as török hadjáratban, majd az 1737-es tűzvészben súlyosan megsérült. Orgonája 1785-ben, barokk oltárai 1802-ben épültek. Körülötte láthatók az 1786-ban lebontott védelmi rendszer maradványai.
  • A Sásony felőli határnál sáncok nyomai láthatók, melyeket "Töröksáncok"nak neveznek és annak a sáncnak a maradványai, melyeket még a 17. században a török ellen emeltek. A feljegyzések szerint 1683. július 8-án ötszáz császári katona vívott itt vesztes csatát a törökkel, mely során a falu is leégett és sok lakost megöltek, vagy fogságba hurcoltak.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]