Nagyhöflány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyhöflány (Großhöflein)
Nagyhöflány címere
Nagyhöflány címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Kismartoni járás
Alapítás éve1153
Polgármester Oswald Kucher (SPÖ)
Irányítószám 7051
Körzethívószám 02682
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség2122 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség130 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület14,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 03″, k. h. 16° 28′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 03″, k. h. 16° 28′ 53″
Nagyhöflány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhöflány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyhöflány (németül Großhöflein, horvátul Velika Holovajna) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kismartontól 3 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a német höflein (= kis udvar) főnévből ered.

Története[szerkesztés]

1153-ban "Hauchlein" néven említik először, de már az ókor óta lakott. Területén római, 5. századi germán és 8. századi avar települések nyomait, temetőit tárták fel. 1324-ben "Hublen" alakban említik. 1526-ban már állt Keresztelő Szent János temploma. 1529-ben és 1532-ben a török elpusztította, mely után horvátokkal telepítették be. A 17. században épült itt az Eszterházyak udvarháza, melyet 1630-ban vásároltak az Unversagt családtól. Templomát 1669-ben építették újjá. 1683-ban újra feldúlta a török. 1713-ban pestisjárvány pusztított. 1775-ben mezővárosi rangot kapott.

Vályi András szerint " Nagy Höfflein. Német mező Város Soopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 2/3 mértföldnyire, határja két nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát is terem, bora jó, réttye kevés, nap nyugotra van az Uraságnak egy hegyen szép Vadász háza, posta is van itten."[2]

A városnak 1910-ben 1331, többségben német lakosa volt (1188 fő), jelentős magyar (103 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma késő gótikus eredetű, melyet 1669-ben újjáépítettek és bővítettek. 2006-ban renoválták.
  • A Szentháromság-szobor 1713-ból, a szégyenoszlop 1714-ből való.
  • A városháza, az ún. Simon Despot-ház 1675-ben épült.
  • A Radegund-kápolna 1613-ban épült, mai formáját a 18. században nyerte el. Helyén már a kora középkorban is kápolna állt.
  • Szent Antal-kápolnája 1730-ban épült.
  • A Pleininger-ház a 17. században épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt halt meg 1645. szeptember 11-én Esterházy Miklós nádor.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.