Fertőmeggyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fertőmeggyes (Mörbisch am See)
Mörbisch.jpg
Az 1792-ben épült evangélikus templom
Fertőmeggyes címere
Fertőmeggyes címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Kismartoni járás
Alapítás éve 1254
Polgármester Peter Vargyas (SPÖ)
Irányítószám 7072
Körzethívószám 02685
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség 2387 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 122 m
Terület 28,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőmeggyes  (Ausztria)
Fertőmeggyes
Fertőmeggyes
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 45′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″
Fertőmeggyes weboldala

Fertőmeggyes (németül Mörbisch am See, horvátul Merbiš) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban. Kismartontól 20 km-re keletre a Fertő nyugati partján fekszik. Nevét onnan kapta, hogy területe meggyfában gazdag volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált kőszerszámok, majd a későbbi időkből a bronzkori sírok és kelta használati eszközök. A római kor legnevezetesebb maradványa az országhatáron, de már magyar területen álló Mithrász-szentély, melyet közös magyar-osztrák együttműködéssel újítottak fel.

A mai települést 1254-ben "possessio Megyes" néven említik először. Valószínűleg határában a mai Katzendorf-hegy környékén állt egykor Macskakő vára, melyet 1244-ben említenek először. A 15. században rabló cseh lovagok központja volt és 1465-ben pusztult el. Ma nyoma sincs.

Fertőmeggyes 1300 körül a Gutkeled nemzetség birtoka volt. 1331-ben már állt Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma. 1385-ben Mária királynő Sopron városának adományozta. 1485-ben felépült a Szent Ulrich tiszteletére szentelt templom. A falakkal nem védett települést 1529-ben a török könnyedén elpusztította. A jobbágyság is megkeserítette a meggyesi parasztok életét, akik nem tudták fizetni Sopronnak a rájuk kirótt magas adókat, így 1598-ban és 1713-ban is fellázadtak a város uralma ellen. A 16. század második felében lakói evangélikusok lettek, de a 17. században egy részük visszatért a katolikus hitre. A két vallás hívei között állandó összeütközések voltak. 1683-ban bécsi hadjárata során a török újból elpusztította. 1705 és 1709 között többször a kuruc hadak dúlták fel. Az 1781-ben bevezetett türelmi rendelet konszolidálta a két vallás közötti ellentéteket a többségi evangélikus hívek és a katolikusok között. A község lakosainak háromnegyede ma is evangélikus. 1862-ben a jobbágyfelszabadítás bevezetésével megszűnt a Soprontól való több évszázados függőség és ez kedvezően hatott a falu gazdasági életére.

Vályi András szerint "MEGYGYES. Mörbis. Német falu Sopron Várm. földes Ura Sopron Városa, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rákoshoz közel, mellynek filiája, Sopronhoz 1 2/3 mértföldnyire, határja jobban hegyes, mint síkos, terem búzát, rozsot, árpát, zabot, bora nevezetes, erdeje is van, és Fertő tavában nádgya elég." [2]

1910-ben 1834, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. A település a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében 1921 november 14-én került osztrák kézre. Az osztrák birtokbavételt egy kis létszámú magyar szabadcsapat a Rusztról bejövő út elfoglalásával még megpróbálta megakadályozni, de az osztrák túlerő hatására kénytelenek voltak visszavonulni.

A második világháború idején a község sokat szenvedett az orosz csapatok túlkapásaitól, akik teljesen kifosztották lakosait. A legtöbben mindenüket elveszítették. A község újra felvirágzásában kiemelkedő szerep jutott a bornak, mint legfontosabb kereskedelmi árunak. A bortermelés ma is a lakosok nagy részének ad megélhetést. A turizmus fellendülése 1952-ben kezdődött. 1954 és 1957 között a tó feltöltésével épült meg a Fertő-tavi mesterséges strand. 1957-ben rendezték meg első ízben a Mörbischi Ünnepi Játékokat, amely a települést messze külföldön is híressé tette.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üdülőhely, kikötője, strandja van. Híres borairól is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, de az eredeti templomból már csak a torony áll. Mai formáját 1834-ben az átépítés után nyerte el. 1962-ben renoválták.
  • Evangélikus temploma 1792-ben épült, 1967-ben restaurálták.
  • 1957-óta itt a tóparti színpadon (Seebühne) rendezik a Burgenlandi Ünnepi Hetek (Seefestspiele Mörbisch) operettelőadásait. (Intendáns 1993 óta: Harald Serafin. Igazgatása alatt az évi nézőszám 67.000-ről 200.000 fölé nőtt)
  • Jellegzetes városképi elem az udvarköz (Hofgasse), amely a lakótelkek sokszoros megosztásából (ezek végeredményben általában nyolcadtelkek voltak) származik. 2001 óta az UNESCO Világörökség védelme alá tartozik.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796