Szentmargitbánya
| Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) | |||
| A Szent Margit templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Kerület | Kismartoni járás | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Alapítás éve | 1232 | ||
| Polgármester | Eduard Scheuhammer (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7062 | ||
| Körzethívószám | 02680 | ||
| Forgalmi rendszám | EU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2742 fő (2008)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 151 m | ||
| Terület | 26,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 16° 36′ 23″ | |||
| é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 16° 36′ 23″ | |||
| Szentmargitbánya weboldala | |||
Szentmargitbánya (1899-ig Szent-Margit, németül Sankt Margarethen im Burgenland, horvátul Margareta) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kismartontól 12 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét Antiochiai Szent Margit védelmére szentelt templomáról kapta. Eredeti neve Majád volt, ez a szláv Moja személynévből alakult magyar -d helynévképzővel.
Története [szerkesztés]
A település története 7500 évre nyúlik vissza, ekkor már emberi település állt itt. A falutól keletre van híres kőbányája, melyet már a rómaiak is használtak. A XV. római légió kőbe vésett nyomai még mindig láthatók a sziklafalakon.
A települést 1232-ben "Mayad" néven említik először. Egykori vaslelőhely. Vára 1273-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. 1276-ban "Sancta Margareta" néven említik. 1277-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát 1359-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1705 és 1709 között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a 19. században a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.
Vályi András szerint " SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban." [2]
1910-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztriához csatolták. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai piknik keretében történt magyar határnyitást követőn több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A település fő látványossága a római kőbánya, mely ma már nem működik. Az itt bányászott mészkőből (lajtamészkő) épült Bécs számos híres épülete. A kőbánya területén nyáron hangversenyeket, előadásokat tartanak.
- 1959-óta az Európai Szobrász Szimpózium keretében több mint 100 szobrászművész kiállítása látható itt.
- 1926 óta öt évente passiójátékot rendeznek a városban, 1961-óta az elhordott hegy helyén, melyet mintegy 450 népi színjátszó és 200 közreműködő ad elő. 2001-ben a 20. játékot mintegy 70 ezren látták.
- A kőbánya 1996--óta nyaranta operafesztiválnak is otthont ad.
- Plébániatemploma valószínűleg az egykori vár romjaiból épült a 15. században, csontháza 14. századi. A templomot 1960-ban bővítették. Szószéke a 17. század végén készült homokkőből.
- A Burghof nevű udvarház 13. századi eredetű.
- Egy 17. századi pellengér is látható itt.
- A Rusztra vezető út mentén található az 1968-óta működő Mesepark, Ausztria egyik legnagyobb vidámparkja.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal (németül)
- Honlap Szentmargitbányáról (németül)
- Szentmargitbánya az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
- A kőbánya honlapja (németül)
- A nemzetközi szobrász szimpózium honlapja (németül)
- A szentmargitbányai passiójáték (németül)
- A szentmargitbányai operafesztivál honlapja (németül)
- A helyi borbarátok honlapja (németül)
- A helyi zenekar honlapja (németül)
- Magyar katolikus lexikon (magyarul)
- A Magyar Hírlap cikke (magyarul)
- Szentmargitbánya a Sulineten (magyarul)
|
|||||

