Szentmargitbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland)
A szentmargitbányai kőbánya egy operaelőadás díszleteivel
A szentmargitbányai kőbánya egy operaelőadás díszleteivel
Szentmargitbánya címere
Szentmargitbánya címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Kismartoni járás
Alapítás éve1232
Polgármester Eduard Scheuhammer (ÖVP)
Irányítószám 7062
Körzethívószám 02680
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség2691 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület26,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 16° 36′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 16° 36′ 23″
Szentmargitbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmargitbánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentmargitbánya (1899-ig Szent-Margit, németül Sankt Margarethen im Burgenland, horvátul Margareta) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kismartontól 12 kilométerre délkeletre fekszik, az ausztriai L210-es út mentén, közvetlenül a magyar határ mellett. Magyarország felől Sopronkőhida és Fertőrákos-Piuszpuszta érintésével közelíthető meg a 8527-es, majd a határig vezető 8532-es úton.

Utóbbi út leginkább arról nevezetes, hogy határátkelőhelyének magyar oldalán került sor 1989. augusztus 19-én arra a páneurópai piknik nevű politikai rendezvényre, melynek során több száz keletnémet turista tört át az addig lezárt határon, és amely aktus a berlini fal lebontásáig vezető, illetve az európai kettéosztottság megszüntetését eredményező történéssorozat egyik kulcsfontosságú eseménye volt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét Antiochiai Szent Margit védelmére szentelt templomáról kapta. Eredeti neve Majád volt, ez a szláv Moja személynévből alakult magyar -d helynévképzővel.

Története[szerkesztés]

A település története 7500 évre nyúlik vissza, ekkor már emberi település állt itt. A falutól keletre van híres kőbányája, melyet már a rómaiak is használtak. A XV. római légió kőbe vésett nyomai még mindig láthatók a sziklafalakon.

A települést 1232-ben "Mayad" néven említik először. Egykori vaslelőhely. Vára 1273-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. 1276-ban „Sancta Margareta” néven említik. 1277-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát 1359-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1705 és 1709 között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a 19. században a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.

Vályi András szerint „SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban.”[2]

1910-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztriához csatolták. 1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik keretében történt magyar határnyitást követően több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település fő látványossága a római kőbánya, mely ma már nem működik. Az itt bányászott mészkőből (lajtamészkő) épült Bécs számos híres épülete. A kőbánya területén nyáron hangversenyeket, előadásokat tartanak.
    • 1959-óta az Európai Szobrász Szimpózium keretében több mint 100 szobrászművész kiállítása látható itt.
    • 1926 óta ötévente passiójátékot rendeznek a városban, 1961-óta az elhordott hegy helyén, melyet mintegy 450 népi színjátszó és 200 közreműködő ad elő. 2001-ben a 20. játékot mintegy 70 ezren látták.
    • A kőbánya 1996 óta nyaranta operafesztiválnak is otthont ad.
  • Plébániatemploma valószínűleg az egykori vár romjaiból épült a 15. században, csontháza 14. századi. A templomot 1960-ban bővítették. Szószéke a 17. század végén készült homokkőből.
  • A Burghof nevű udvarház 13. századi eredetű.
  • Egy 17. századi pellengér is látható itt.
  • A Rusztra vezető út mentén található az 1968-óta működő Mesepark, Ausztria egyik legnagyobb vidámparkja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]