Vulkapordány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vulkapordány (Wulkaprodersdorf)
Vasútállomás
Vasútállomás
Vulkapordány címere
Vulkapordány címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Kismartoni járás
Alapítás éve1292
Polgármester Hans Rudolf Haller (SPÖ)
Irányítószám 7041
Körzethívószám 02687
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség1944 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség152 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság171 m
Legmagasabb pont243 m
Terület12,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 38″, k. h. 16° 29′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 38″, k. h. 16° 29′ 45″
Vulkapordány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vulkapordány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vulkapordány (németül Wulkaprodersdorf, horvátul Vulkaprodrštof) mezőváros Burgenlandban, Ausztriában, a trianoni békeszerződésig Sopron vármegye része.

Fekvése[szerkesztés]

A Vulka patak partján, a Soproni-hegység nyugati oldalán fekszik, nem messze a Fertőtől. A falut érinti a GYSEV Sopron–Ebenfurt-vasútvonala, az ÖBB kezelésében lévő Pándorfalu–Vulkapordány-vasútvonal pedig Pándorfaluval köti össze.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 5. évezredben is éltek emberek. A 4. században területét fontos római út szelte át, így számos római emlék maradt fenn, ám az 1879/80-as vasútépítés során a helyi római temető megsemmisült.

A mai település első írásos említése 1292-ből való. 1307-ben "Kuhidparadan" néven említik. Az 1529-es és 1532-es török hadjáratokban a település olyannyira elpusztult, hogy szükségesnek mutatkozott az újratelepítése, ekkor települtek be horvát lakosai. Római katolikus temploma 1630 és 1642 között épült, helyén már korábban is állt egy erődített gótikus templom. A törökök 1683-ban elpusztították a templomerődöt védőfalaival együtt, de 1713-ban helyreállították.

Vályi András szerint " Vulka Pordány, Vulka Prodersdorf. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stoczinyhoz nem meszsze, Soprontól 1 6/8 mértföldnyire, határja síkos, és termő, két nyomásbéli, leginkább rozsot, árpát, és zabot terem, szőleje közönséges, erdeje nints, kertyei alatt Vulka-vize foly, és innen veszi Vulka Pordány nevezetét, melly víz Fraknó Váránál veszi eredetét, és Fertő Tavába ömlik; itten főzettetik salétrom, és hamuzsír is."[2]

Fényes Elek szerint " Vulka-Pordány, horvát f., Sopron vmegyében, a Vulka mellett: 1142 kath. lak., paroch. templommal. Vizimalom. Róna, termékeny határ. F. u. hg. Eszterházy. Ut. post. Nagy-Höflein."[3]

Az első világháború után a helyi lakosság titkos népszavazással Német-nyugatmagyarország autonómiáját követelte.

1992. június 21-én mezővárosi rangot kapott.

Népessége[szerkesztés]

2005-ben 1870, nagyrészt horvát lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A „Kereszt megtalálása” plébániatemplom, a korábbi gótikus erődtemplom helyén 1630-1642 között épült barokk stílusban. 1683-ban elpusztította a török, 1713-ban újjáépítették. A szószék, a keresztelőmedence és a „Madonna a gyermekkel” szobor 1700 körül keletkezett. Tornya 1801-ben épült.
  • A Mária-kápolna 1779-ben épült.
  • A Kolera-kápolnát az 1831-es nagy kolerajárvány emlékére építették.
  • A Szentháromság-oszlop 1725-ben készült.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források[szerkesztés]

  • Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999)
  • Németh Adél: Burgenland (2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Wulkaprodersdorf
A Wikimédia Commons tartalmaz Vulkapordány témájú médiaállományokat.