Oka (Ausztria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oka (Oggau am Neusiedler See)
Oka címere
Oka címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Kismartoni járás
Rang mezőváros
Alapítás éve 1344
Polgármester Ernst Schmid (SPÖ)
Irányítószám 7063
Körzethívószám 02685
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség 1791 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 130 m
Terület 52,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oka (Ausztria)
Oka
Oka
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″
Oka weboldala

Oka (németül Oggau vagy Oggau am Neusiedler See, horvátul Cokula) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kismartontól 19 km-re a Fertő nyugati partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti neve Száka, ami a magyar Sac személynév kicsinyítős származéka.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén már a bronzkorban is éltek emberek. Ezt igazolja, hogy bronzkori leletek és római sírok kerültek elő a határából.

Okát 1344-ben "villa Zaka" néven említik először. 1393-ban szerepel először "Oka" néven írott forrásban. Ekkor már állt Szent Júdás és Tádé apostolok tiszteletére szentelt régi temploma. 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban a török elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi égették fel. A támadások hatására 1650 körül több környező településsel, Ruszttal, Feketevárossal, Fehéregyházával együtt védőfalakkal vették körbe, melyen a nyugati oldalon egy kapu vezetett át. A falak 60 cm szélesek és 260 cm magasak voltak. A falakon kívül csak hat ház maradt. Lakói 1580-ban áttértek az evangélikus vallásra, katolikus plébániáját 1638-ban alapították újra. Anyakönyveit 1634-től vezetik. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt. 1711-ben pestisjárvány pusztított. Mai Római katolikus temploma 1731-ben épült, a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. 1868. február 13-án egy szörnyű tűzvészben 168 épület, közte 80 lakóház égett le.

Vályi András szerint " OGGAN. vagy Okkau. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 2/8 mértföldnyire, nagyobb része a’ helységnek főfallal van körűl véve, hegyes, és lapályos határja többnyire jó termékenységű, terem búzát, rozsot, árpát, tengerit, jó bort, erdeje kevés, nádgya elég van." [2]

Fényes Elek szerint " Ogyan, német falu, Sopron vmegyében, a Fertő mellett, ut. p. Sopron. Van 1200 kath. lakosa, paroch. temploma, kevés szántóföldje, de sok és jó bora. Birja h. Eszterházy." [3]

1910-ben 1670, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-től Ausztria Burgenland tartományának része. Védőfalait 1963-ban bontották le. 1994-ben mezővárosi rangot kapott.

A bortanösvény okai állomása

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1727 és 1731 között épült barokk stílusban.
  • A plébánia épületét 1795-ben emelték.
  • Két pestisoszlopa közül az egyik 1695-ben, a másik 1713-ban épült.

A település különleges látványossága a „Hölzstein”, egy 10-szer 20 méter nagyságú mészkőtömb, mely a külterületen fekszik. Egy helyi legenda szerint boszorkányok laknak benne.

  • Okán régi szokás, hogy zenés-táncos ünnepség keretében minden augusztusban fát állítanak.
  • A Szent Kereszt kápolna 1744-ben épült a korábbi, már 1700 előtt épített kápolna helyén.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1830-ban Surányi János teológiai professzor.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]