Lajta-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lajta-hegység
A Lajta-hegység Fertőszéleskút és Feketeváros közt
A Lajta-hegység Fertőszéleskút és Feketeváros közt

Magasság484 m
Hely Ausztria, Burgenland és Alsó-Ausztria határa
HegységAlpok
Legmagasabb pontNaphegy (Sonnenberg), 484 méter
TípusTengeri (gneisz, csillámpala)
Elhelyezkedése
Lajta-hegység (Ausztria)
Lajta-hegység
Lajta-hegység
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 52′ 32″, k. h. 16° 28′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 32″, k. h. 16° 28′ 33″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta-hegység témájú médiaállományokat.

A Lajta-hegység (németül Leithagebirge) Burgenland egyik hegysége és kistája Soprontól északra; az Alpokalja legészakibb tagja. Jelenleg teljes területe Ausztriához tartozik. Legmagasabb pontja 480 méter magas.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

Régebben a Magyar Királyság (Sopron és Moson vármegye) és Alsó-Ausztria határvidéke volt. A Saint Germain-i békeszerződés eredményeként az egész tájegység Ausztriához került. A Fertő tó és Lajta folyó között, utóbbival párhuzamosan DNy–ÉK-i csapással húzódik: hossza 34, szélessége 5–7 km. Az Alpok fő tömegétől a Bécsi-medence választja el. Déli lábánál fekszik Kismarton (Eisenstadt).

Földtani felépítése[szerkesztés]

A „Baxa” kőfejtő Mannersdorf am Leithagebirge mellett

A vonulat gerincén átalakult, egykori üledékes kőzetek (gneiszek) bukkannak felszínre, ezekre a lejtőkön fiatal (miocén korú) mészkő települ. Az innen fejtett mészkövet használták tömegesen Bécs nagyobb épületeihez, amiért a hasonló jellegű, miocén mészköveket szerte Ausztriában és Magyarországon lajtamészkőnek nevezik.

Domborzata[szerkesztés]

A legtöbb csúcsa 400–450 m magas. Főbb csúcsai:

  • Naphegy (Sonnenberg), 484 m
  • Bükktető, 438 m
  • Stocingi-hegy, 409 m
  • Steinerweg (vagy Kaiserreiche), 441 m
  • Berg im Grünen Stand, 409 m
  • Zeilerberg, 300 m

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlata viszonylag száraz, pannon jellegű; a dealpin hatás alig vehető észre.

Növényzete[szerkesztés]

Főleg a délnek néző lejtőkön pannon jellegű, melegkedvelő növények telepedtek meg; ezért ez a Nyugat-Dunántúlt felölelő Praenoricum flóravidék északi csücske, amit a Balfi-dombsággal a Lajtaicum flórajárásba vonnak össze.

A dombok lejtőin sárgabarackot, őszibarackot, és mandulát és főleg szőlőt termesztenek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Leithagebirge
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta-hegység témájú médiaállományokat.