Tormafalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tormafalu (Krensdorf)
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Nagymartoni járás
Rang község
Alapítás éve 1367
Polgármester Karl Izmenyi (ÖVP)
Irányítószám 7031
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 610 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 193 m
Terület 7,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tormafalu (Ausztria)
Tormafalu
Tormafalu
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 47′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 00″, k. h. 16° 25′ 00″
Krensdorf-Tormafalu-church.JPG
Emléktábla a templom falán

Tormafalu (németül Krensdorf, horvátul Kreništof) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kismartontól 17 km-re délnyugatra, a Lajta és a Rozália-hegység közözz fekszik fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 14. században bukkan fel az írásos forrásokban. 1367-ben "Poss. Hereyngh al. nom. Keresdorff", 1433-ban "Cweynsthorf. Fundus eurie wlgo Tkormaskeer", 1435-ben "Poss. Thormaskeer", másutt "Poss. Hereen al. nom. Krenesdorff" alakban szerepel a korabeli okiratokban.[2]

1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után részben horvátokkal telepítették be, akik később fokozatosan elnémetesedtek. Lakói a reformáció hatására 1580-ban evangélikusok lettek 1683-ban bécsi hadjárata során a török újra elpusztította. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.

Vályi András szerint " TORMAFALU. Krensdorf. Horvát, és német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hiermnek szomszédságában, Sopronhoz pedig 2 2/8 mértföldnyire; határja inkább térséges, mint hegyes, 2 nyomásbéli, rozsot, árpát, és zabot terem, szőleje középszerű, erdeje tsekély." [3]

Fényes Elek szerint " Tormafalu, németül Krensdorf, német falu, Sopron vmegyében, a német-ujhelyi országutban, Sopronhoz 2 1/2 mfld, 850 kath. lak., paroch. templommal. Határa termékeny; s van 1030 4/8 hold szántófölde, 139 4/8 h. rétje, 692 4/8 kapa szőlőhegye, kevés erdeje, vizimalma és vendégfogadója, s 43 2/8 urbéri telke. Gyümölcse nem sok; bora savanyu. Birja h. Eszterházy." [4]

1910-ben 889, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Selegd felé eső határában 11. – 12. századi kis méretű földvár, ún. „motte” maradványai találhatók.
  • Szent Zsigmond tiszteletére szentelt plébániatemploma.
  • Szentháromság-oszlop
  • Szent Sebestyén-oszlop
  • Szent János-oszlop

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.