Somfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somfalva (Schattendorf)
Somfalva címere
Somfalva címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Nagymartoni járás
Rang mezőváros
Alapítás éve 1225
Polgármester Alfred Grafl (SPÖ)
Irányítószám 7022
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 2393 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 198 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 256 m
Terület 12,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somfalva  (Ausztria)
Somfalva
Somfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 16° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 16° 30′ 38″
Somfalva weboldala

Somfalva (németül Schattendorf, horvátul Šundrof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kismartontól 15 km-re délre a magyar határ mellett fekszik. 2011. szeptember 25-től ismét van közúti kapcsolata a 2 km-re fekvő Ágfalva és a 6 km-re lévő Sopron felé is.[2]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar som növénynévből való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a neolitikumban is lakott volt. Patakmeder szabályozás munkálatai során egy újkőkori agyagedényt találtak, mely ma a Soproni Múzeumban látható. A Hadspitzwald nevű határrészen három, hallstatt-kori halomsír található, melyet a népnyelv "sieben Bergerl" vagy "sieben Zwergerl" néven nevez. 1892-ben négy halosírt, majd 1924-ben egy újabbat tártak fel a régészek, melyekben számos étel és ital tárolására szolgáló égetett agyagedényt találtak. A Győr–Sopron–Ebenfurti vasútvonal építése során egy vaskardot és egy vas lándzsahegyet találtak, melyek a latén-korból származnak. A templom falába két római sírkő van befalazva. Több római kori alapfal, sír és egy mezőgazdasági eszközöket tároló raktár maradványai kerültek elő a Zollhausstraße környékén. A Sopronkertes felé vezető úton álló ún. „Lüßkreuz” oszlop része is egy római oszlopból van kifaragva.

A mai települést mint Agendorf (Ágfalva) szomszédos faluját 1225-ben "Suslan" néven említik először. 1346-ban "Sandorf", 1360-ban "Sadundorf", 1426-ban "Sadendorf", 1434-ben "Sandorff", 1455-ben "Schadendorff" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1243-ban IV. Béla király a tatárjárás idején tett szolgálataikért a Nagymartoni Simon és Bertrand grófoknak birtokoz adományoz itt („terram Saderndorf”). A következő időszakban a Nagymartoni grófok fokozatosan megszerezték a falu több birtokát is a helyi nemesektől. A 14. században végül az egész grófság területét a fraknói váruradalomhoz csatolták. 1494-ben a somfalvi nemesi udvarházat Fraknó várkapitánya Alexander Schiffer vásárolta meg. A 15. és 16. században a falu két részből állt. A kisebbik rész a Német- a nagyobbik rész a Magyar- jelzőt kapta. A falunak ez a középkori kettéosztottsága kétségkívül arra vezethető vissza, hogy két uradalomhoz tartozott.

1529-ben és 1532-ben a Bécs ellen vonuló török támadásait Sopron várának közelsége miatt jól átvészelte. Egykori kastélya a 16. század végéig állt. Mivel a lakosság nem pusztult ki itt elmaradt a horvátok betelepítése. A horvát többségű Sopronkertessel keletkezett határvitában végül egy bizottságnak kellett döntenie. 1571-ben Somfalva a kincstáré lett és a következő fél évszázad során gyorsan fejlődött. A virágzást 1605-ben Bocskai István és 1620-ban Bethlen Gábor hadainak dúlásai akasztották meg. 1622-ben a falu a fraknói uradalommal együtt Esterházy Miklós zálogbirtoka, majd 1626-ban tulajdona lett. Az 1675-ös urbáriumból kitűnik, hogy a település 1589-től nagy arányú fejlődésen ment át, mely a házak és a népesség számában mutatkozik meg.

1683-ban a Bécs elleni hadjárata során elpusztította a török. 1704 és 1708 között a kuruc támadások miatt szenvedett, 1713-ban pestis pusztított. Többször keletkezett tűzvész is a településen, így 1834-ben, 1839-ben és 1841-ben. A napóleoni háborúkat követően kolera pusztított. Az 1848-49-es magyar szabadságharc leverése után 1854-ig császári csapatok állomásoztak itt. 1901-ben pipagyár kezdte meg működését. Az első világháborúban 93 somfalvi lakos esett el.

1910-ben 2159, túlnyomórészt német lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig Magyarországhoz, Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1898-tól a budapesti kormány magyarosítási törekvései (Magyarisierungspolitik) miatt, a község magyar neve volt a hivatalos megnevezés.1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. A magyar szabadcsapatok azonban Somfalva és Ágfalva térségében ellenálltak a bevonuló osztrák erőknek, így azok átmenetileg kénytelenek voltak visszavonulni. Ennek a harcnak a következménye lett aztán a soproni népszavazás, mely alapján Sopron és több környező település Magyarországon maradt, Ágfalva Magyarország, Somfalva azonban 1921 után az újonnan megalapított osztrák szövetségi tartomány, Burgenland része lett (lásd még: Burgenland története).

A második világháború során 120 helyi lakos esett el, 65 pedig eltűnt. A falu Ausztria 1955-ig tartó szovjet megszállását követően gyors fejlődésnek indult, teljes csatornahálózat, 1966-ban új Általános Iskola, majd az 1990-es években sport- és szabadidőközpont épült modern uszodával.

Vályi András szerint " SATTENDORF. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok; 2 nyomásbéli határja térségesebb, mint hegyes, búzát, ’s egyebet is terem, bora savanyú, piatza Sopronban 7/8 mértföldnyire." [3]

Fényes Elek szerint " Somfalva, németül Schattendorf, német falu, Sopron vgyében, Sopronhoz 1 mfd., 1300 kath. lak., paroch. templommal. Határa inkább róna mint hegyes, s közép termékenységü. Van 798 4/8 h. szántóföldje, 189 2/8 hold rétje, 99 hold legelője, 9 2/8 hold kertje, 124 h. szőlője, és 99 hold erdeje. Bora savanyu; gyümölcse egy kis szilvánál egyéb nincs. Vizimalom a Spittel patakján. Birja h. Eszterházy." [4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1747-ben épült.

Innen indul a népszerű 28 km-es családi kerékpárút a B30-as számú Kogl-kerékpárút (Koglradweg).

Schattendorfi strand, a soproni tizenévesek legnépszerűbb ausztriai strandja, melyet leggyakrabban biciklivel közelítenek meg!

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  2. (2011. szeptember 25.) Átadták a magyar-osztrák határon átmenő utat Ágfalvánál. alon.hu. Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 29.  
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]