Röjtökmuzsaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Muzsaj szócikkből átirányítva)
Röjtökmuzsaj
A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély
A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély
Röjtökmuzsaj címere
Röjtökmuzsaj címere		 Röjtökmuzsaj zászlaja
Röjtökmuzsaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterKiss József (független)[1]
Irányítószám9451
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség465 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″
Röjtökmuzsaj (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Röjtökmuzsaj
Röjtökmuzsaj
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Röjtökmuzsaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Röjtökmuzsaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Röjtökmuzsaj község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Soprontól mintegy 30 kilométerre délkeletre fekszik.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Hegykő, északkelet felől Fertőszentmiklós, dél felől Pusztacsalád, délnyugat felől Sopronkövesd, nyugat felől Ebergőc, északnyugat felől pedig Nagylózs.

Éghajlata mérsékelt égövi, kedvező, csapadékos, jó adottságú a mezőgazdasági termeléshez. Állatok élőhelyéül kiválóan alkalmas erdőterülete miatt gazdag a vadállománya. Levegője tisztaságának gyógyítóerőt tulajdonítanak.

Megközelítése[szerkesztés]

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala – átadása óta – az M85-ös autóút, ennek fertőszentmiklósi csomópontjától a község minden lakott része legfeljebb 4-5 kilométeres úttal elérhető. Az autóúttal, illetve Fertőszentmiklós városával az északkelet-délnyugati irányban húzódó 8627-es út kapcsolja össze; ez az út szeli ketté a röjtöki községrész gerincének tekinthető, hosszú, egyenes Röjtöki utcát. A 8627-es útra merőlegesen, délkelet-északnyugati irányban fut a 8612-es út, amelyen a különálló másik községrész, Muzsaj érhető el.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Sopron-vasútvonal fertőszentmiklósi és petőházi állomásai kínálják, körülbelül egyformán 7-7 kilométerre.

Története és mai élete[szerkesztés]

Röjtök és Muzsaj egyesítéséből keletkezett 1928-ban.

Az új községháza

Muzsajt 1232-ben, Röjtököt 1265-ben említi az első ismert középkori írásos forrás, akkori birtokosaik a Muzsay és Vághy családok.
Muzsajt valószínűleg a török 1529. évi (Bécs ostroma (1529)) átvonulásakor teljesen elpusztította. Új birtokosa, Dóczy Simon 1549-ben négy jobbágykaput kitevő néppel újjátelepítette. A 16. század közepén a Dóczy család az egyetlen birtokos, mellette 1564-ben megjelennek a Chernelek, a század végére pedig a környékbeli birtokos családok legtöbbje megveti a lábát egy-két vásárolt vagy házassági kapcsolat útján szerzett muzsaji jobbágytelken. A birtokok széttördelése olyan gyors ütemben haladt, hogy 1600-ban már hat család volt jobbágytalan egytelkes nemes. 1635-ben a Muzsajon lakó nemesség és jobbágyok közös megegyezéssel írásban fektették le a község igazgatására, az igazság kiszolgáltatására vonatkozó rendszabásukat.

A kastélyszálló
A Szidónia kastélyszálló
Szidónia kastélyszálló

A községbe menetrendszerű autóbuszjárat közlekedik. A faluban a vezetékes ivóvíz, elektromos hálózat, gázvezeték, szennyvízcsatorna, telefonhálózat kiépült. A szociális alapellátások biztosítottak. Könyvtárral rendelkezik, óvoda is működik a faluban.

A község lakossága szinte teljes egészében római katolikus vallású, hagyományai is ehhez kötődnek. A röljtökmuzsaji Mária-kegyhely ismert katolikus búcsújáróhely. A Mária-kegyszobor búcsúnapja – Kisboldogasszony – előestéjén énekkel és imádsággal a község és környéke lakói késő éjszakába nyúló körmenetet rendeznek. Ezt a hagyományt Röjtökmuzsajon „Mária-keresésnek” nevezik.

A község a Fertőmenti Térségi Régió tagja. Partnerközségeikkel évente közös rendezvényeiken találkoznak. A fő megélhetési forrást a mezőgazdaság, erdőgazdaság ill. az állattartás jelenti. A termelőszövetkezet megalakulása előtt a kisparaszti gazdálkodás volt a jellemző. Az utóbbi években megnőtt a vállalkozások száma. Az erdőgazdaság részvénytársaság formájában működik, jelentős exporttevékenységet folytat. A Fajtakísérleti Állomás az országos fajtaminősítési programban jelentős helyet foglal el. A helyi munkalehetőségek az átlagosnál jobbak. Az Szidónia, négycsillagos kastélyszálloda egyben munkahelyteremtő vállalkozás is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Horváth Rezső (párt-hovatartozása nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Bak Gyuláné (független)[4]
  • 1998–2002: Bak Gyuláné (független)[5]
  • 2002–2006: Bak Gyuláné (független)[6]
  • 2006–2008: Bak Gyuláné (független)[7]
  • 2008–2010: Kiss József (független)[8][9]
  • 2010–2014: Kiss József (független)[10]
  • 2014–2019: Kiss József (független)[11]
  • 2019-től: Kiss József (független)[1]

A településen 2008. június 1-jén időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert az előző polgármester februárban lemondott posztjáról.[12] A választást négy jelölt közül, aránylag nagy fölénnyel az addigi alpolgármester nyerte.[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
429
440
437
469
429
465
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,4% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 0,5%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 9% (6,2% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (búcsújáróhely) – Kívül-belül romantikus épület. 1524-ben említik először. 1651-ben a püspöki látogatás jegyzőkönyve szerint jó karban van, de 1683-ban a Bécs újabb ostromára vonuló török csapatok felgyújtják. 1760-ban a templomot újjáépítik, 1879-ben lebontják és a soproni Handler Nándor építész tervei alapján, neoromán stílusban mostani formájára építik. A templom fából faragott Mária-szobra a hagyomány szerint a burgenlandi Vimpác minorita templomából került ide. A ma is nagy tisztelettel körülvett kegyszobor története 1496-ban kezdődött. Vimpác (Wimpassing) község hívei templomot építettek, s amikor elkészült, és már csak az oltárkép hiányzott, a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária-szobrot találtak, azt tették az oltárra. A szépen faragott szobor kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly, egy egyszerű kondás azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot, és akkor meggyógyul. A pasa az intésre hallgatva megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Szűzanya szobrát. Amint a szobor elkerült tőle, a tiszt azonnal meggyógyult. Vimpácon a szobor csodálatos visszatérése nagy örömet szerzett. Mind több és több zarándokcsoport jött ide. Ezzel egyidejűleg a templom alatt forrás fakadt, annak vizétől sokan meggyógyultak. 1587-ben kolostor épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-tól a minoriták vették át. Amikor a kalapos király feloszlatta a szerzetesrendeket, és a minoritáknak is el kellett hagyniuk Vimpácot, a kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondjára bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a vimpáci Szűzanyát. Szely Imre plébános a szobrot Földessy Gyula (szobrász)művésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy az valami ritka, nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. A gyakori imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön, nyilvános tiszteletre. A kegytemplom főbúcsúja a Kisboldogaszony ünnepét követő vasárnapon van.
  • A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély (ma Szidónia kastélyszálló) – Eredetileg a Széchényiek egyszerű udvarháza volt, 1770 körül a felsőbüki Nagy család kastéllyá alakította. 1910-ben Hans Mayer bécsújhelyi építész átformálta. Versegi Nagy Elek 1925 táján az egész kastélyt korszerűsíttette és a parkot is újjáalakíttatta, annak dísze a kastély főbejárata előtt álló hatalmas feketedió-fa, amelynek átmérője egy méteresnél nagyobb.
  • Muzsaj határában egy Szent István korabeli templom maradványai találhatók.
  • Az Ikva holtágán vízimalom (jelenleg nem látogatható)
  • Kiskocsma (vendéglátóhely)

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ a b Röjtökmuzsaj települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. június 1. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  9. ↑ a b P. Horváth László: Alpolgármesterből polgármester. Kisalfold.hu. 2008. június 2.
  10. ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  13. ↑ Röjtökmuzsaj Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Röjtökmuzsaj&oldid=26112329”