Felsőpulya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Felsőpulya (Oberpullendorf)

Felsőpulya címere

Közigazgatás

Ország

Ausztria

Tartomány

Burgenland

Kerület

Felsőpulyai járás

Rang

város

Alapítás éve

1225

Polgármester

Rudolf Geißler (ÖVP)

Irányítószám

7350

Körzethívószám

02612

Forgalmi rendszám

OP

Népesség

Teljes népesség

3006 fő (2008)^[1] +/-

Népsűrűség

237 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

243 m

Terület

12,7 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Felsőpulya

Pozíció Ausztria térképén

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 0″, k. h. 16° 31′ 0″

é. sz. 47° 30′ 0″, k. h. 16° 31′ 0″

Felsőpulya weboldala

Felsőpulya (németül Oberpullendorf, horvátul Gornja Pulja, gradistyeiül Zgornja Pulja) város Ausztriában, Burgenland tartományban, egyben a Felsőpulyai járás székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Kőszegtől 15 km-re északra, Kismartontól 47 km-re délre fekszik, 245 m magasan a tengerszint felett. Közép-Burgenland igazgatási és kereskedelmi központja. Határában ér véget jelenleg az S31-es autóút, amely 2014-ben eléri Kőszeget.^[2] Vasútállomása a Sopron–Kőszeg-vasútvonal mentén létesült, jelenleg a teherforgalmat szolgálja. A Vasi Volán napi rendszerességgel közlekedtet autóbuszjáratokat Kőszegről és Szombathelyről is a városba.^[3]

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi "Pulo" személynévből alakult ki magyar névadással. Más vélemények szerint a "pulya = gyerek" szóból, vagy a szláv eredetû "polje = föld"-bõl származtatható. A német "Pullendorf" elnevezéssel elõször egy 1279-es soproni oklevélben találkozunk.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már 7000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az 1930-as évektől több kultúrához kapcsolható gazdag kőkorszaki és bronzkori leletanyag került itt elő. A latén kortól az i. e. 400 körüli időtől a római korig, vagyis az 1. századig területén intenzív vasércbányászat és vaskohászat folyt. Egyes feltételezések szerint a mai Alsó- és Felsőpulya között "Bulla", vagy "Pulla" nevű római település állt. A népvándorlás idején germán törzsek, majd avarok és szlávok érkeztek erre a vidékre. A rövid frank uralom alatt Nagy Károly frankokat és bajorokat telepített ide. A 907-es pozsonyi csatát követően a terület a magyar állam része lett.

A két szomszédos Pulya ("Pule maioris et minoris") 1225-ben szerepelt először írásos emlékben, II. András királynak a borsmonostori apátság részére írt adománylevelében. 1323-ban "Pula", 1390-ben "Pulya", 1410-ben "Pula", 1425-ben "Pulndorf", 1430-ban "Felpula", 1445-ben "Pwla", 1468-ban "Nemespula", 1492-ben "Pwlya" alakban szerepel a korabeli forrásokban.^[4] Felsőpulya magyar neve, "Felpula" alakban, 1378-ban jelenik meg az oklevelekben.

A honfoglalást követően határőrfalu lett, lakossága a királytól nemesi rangot kapott, ezért Felsőpulyát évszázadokig Nemespulyának nevezték. A legjelentősebb nemesi birtokosok a gróf Cseszneky és a báró Rohonczy családok voltak. Középpulya pedig a lánzséri uradalomhoz tartozott. 1425-ben mindkét Pulyát a lánzséri uradalomhoz tartozónak említik. Lakosai megmenekültek a török pusztításoktól, így magyar nyelvsziget maradt. A 16. század végén itt is tért nyert a reformáció, Középpulyán református prédikátor működött, aki azonban a településnek Bocskai hajdúi általi feldúlása után elveszítette a pozicióját. Evangélikus prédikátor 1637-ig működött itt, amikor Esterházy Miklós nádor az ellenreformáció jegyében elűzte.

Középkori eredetű, a 17. században átépített kastélyáról 1752-ből származik az első írásos említés, amikor Bácsmegyei Mátyás özvegyének Nedeczky Annának a tulajdona volt. A 19. században vásárolta meg a Rohonczy család.

Felsõpulyán 1853-ban adóhivatal nyílt, 1854-ben járásbíróság létesült, 1858-ban évente négyszeri alkalomra vásártartási jogot kapott. A város tűzoltóegyletét 1890-ben alapították. 1893-ban Ferenc József és Vilmos császár a Kórház-dombról figyelte a zajló hadgyakorlatot.

Vályi András szerint " PULYA. Alsó, Kis, és Felső Pulya, Pullendorf. Három elegyes lakosú faluk Sopron Vármegyében. Alsónak, és Kis Pulyának földes Ura Hg. Eszterházy Uraság; Fel. Pulyának pedig külömbféle Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek Sopronhoz két jó mértföldnyire; Alsó Pulya tovább; határbéli földgyeik középszerűek; Felső Pulyán híres baratzkok teremnek, ’s Bátsmegyei Úr’ kastéllya ékesíti; Felső Pulyán is nevezetes baratzk terem; Alsó Pulyának vámja is vagyon." ^[5]

A város látképe délről

Felsőpulya kétnyelvű helységnévtáblája

Fényes Elek szerint " Felső-Pulya, németül Ober-Pullendorf, magyar falu, egy hegyláncz tövében, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 3 mfd. 520 k. lak. Van 400 hold szántóföldje, 50 h. rétje, 40 hold legelője, 40 hold fenyvese. Birják: Gyurkovics, Kulcsár, Martonfalvay, Bácsmegyei, Dominkovics, stb. Közép-Pulya, németül Mitler-Pullendorf, magyar falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 3 1/2 mfd. 500 kath. lak. s anyatemplommal. Határa dombos és középszerü, van 508 hold szántóföldje, 87 h. rétje, 360 h. erdeje. Birja h. Eszterházy. " ^[6]

1908. november 5-én átadták a Sopron–Kőszeg-vasútvonalat, helyben egy emeletes vasútállomás létesült. Kőszeg és Sopron között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása Rőtfalva lett. A teherszállításban a határátmenet 1960-ig fennmaradt. 1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva - Felsőpulya szakaszon és a pályát Felsőlászlóig felszedték, majd 1988-ban Sopronkeresztúrig rövidült a személyszállítás. A Sopronnyék - Felsőpulya 23 km-es vasúti szakaszát drezinatúra keretében turisztikai célra hasznosítják, feltárva Burgenland napos vidékét.^[7]

1910-ben 868 lakosából 800 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásának székhelye volt. Amíg Felsőpulya egyre inkább városias jelleget öltött, addig Középpulya mindvégig megőrizte falusias képét. A plébániatemplom azonban Középpulyán állt, Felsőpulya temploma csak 1934-ben a redemptorista rend jóvoltából épült fel. A rend a Klemm-szálloda megvásárlásával kolostort is létesített a településen. 1949-ben a plébánia is átkerült Felsőpulyára. 1927-ben Felsőpulyán felépült a település kórháza is.

Felső és Középpulyát 1958-ban egyesítették. Az egyesített településen a magyarok száma fokozatosan csökkent, ami összefügg a várossá válással is. Az elvándorló magyar gazdák helyére osztrák üzletemberek, bankárok, kereskedők érkeztek. Felsőpulya 1975 óta város. 2001-ben 2793 lakosából 1860 német, 603 magyar, 232 horvát volt.^[8]

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus plébániatemploma 1934-ben épült.
Szent Ferenc kápolnáját 1707-ben Ujj Ádám építtette, 1727-ben bővítették. 1736-ban Madarász Imre új főoltárt készíttetett. Szűzanya szobra 1767-ben készült Schilson bárónő költségén. Tornyot 1785-ben építettek hozzá. 1804-ben bővítették és restaurálták. Assisi Szent Ferenc képét a vasvári Kenedics József adományozta. A káplnában egy 16. századi „Krisztus a kereszten” festmény és Kozina Sándor „Ecce Homo” képe is látható. A kápolnát utoljára 2004-ben restaurálták.
A Rohonczy-kastély a 17. században épült egy középkori épület felhasználásával. 1889-ben renoválták, majd 1965-ben a Burgenlandi Gazdasági Kamara vásárolta meg . Rövid ideig mezőgazdasági főiskola működött benne. Az 1980-as évek végén vásárolta meg a Kismartoni Püspökség. A középkori kastély létét ma is meglévő 150 cm vastag falai bizonyítják. A kastély alatt hatalmas pince rejtőzik. Ma a Szent István-ház ifjúsági központ működik benne.
A Fő tér mellett van a 2 medencés városi stand.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1837-ben Rohonczy György táborszernagy, Budapest városparancsnoka, itt is hunyt el 1914-ben.
Itt hunyt el 1873-ban Kozina Sándor arcképfestő.
Kullman Ernő, a város polgámestere 1990-2002, egykoron a Magyar Népcsoport Tanács elnöke, a Magyar Köztársaság Szabadság hőse kitüntetettje^[9]
Anneliese Schmucker, Felsőpulya polgármestere 2002-2007, a Magyar Köztársaság Szabadság hőse kitüntetettje^[9]

[szerkesztés] Galéria

Kilátás a kórház mellől
Lámpás kereszteződés a B50-es főúton
A város észak felé összeépült Csáva déllel
Felújított Fő tér
Fő tér északi oldala, a magasház mögött van a strand
Fő utca a Fő térnél
Fő utca déli szakasza
Bal szélen a Plébániatemplom tornya, középen a Járási Tanács, jobbra az egyházi óvoda és Szent Ferenc kápolna