Dérföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dérföld (Dörfl)
Dérföld címere
Dérföld címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Felsőpulyai járás
Rang Répcekőhalom-Dérföld településrésze
Alapítás éve 1390
Polgármester Klaudia Friedl (SPÖ)
Irányítószám 7453
Körzethívószám 02612
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 282 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dérföld  (Ausztria)
Dérföld
Dérföld
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 16° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 16° 28′ 30″

Dérföld (1899-ig Dörfel, németül Dörfl im Burgenland, horvátul Drfelj) Répcekőhalom-Dérföld északi településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőpulyától 3 km-re délnyugatra fekszik, az 50-es úton közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német dörfl (= kis falu) főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település területe egykori vaslelőhely, ahol már az i. e. 4. században folyt a barnavasérc termelése és feldolgozása. A falu közelében emelkedő „Burgstallon” egykor földvár állott, melynek sorsa nem ismert. Dérföldet 1390-ben "Derphul" néven említik először. 1397-ben "Poss. Derphel" volt a neve.[1] Léka várának tartozéka volt, 1411-től a Kanizsaiak birtoka. Egykori várkastélyát a Nádasdyak építtették 1592-ben, 1945 után a romos épületet lebontották. Dérföld egyházilag a szomszédos Répcekőhalom filiája volt, mai temploma csak a 18. században épült.

Vályi András szerint " DERFEL. Elegyes falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőhalomhoz mellynek filiája nem meszsze, határja nem igen jó, ’s némelly szükséges fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli "[2]

Fényes Elek szerint "Dörfel, német falu, Sopron vármegyében, Sopronhoz 3 3/4 mfd., 650 kath. lak., malommal a Répcze vizén. Határa dombos és közép termékenységű; van 462 h. szántóföldje, 99 h. rétje, 224 1/4 kapa szőleje, 900 h. uradalmi erdeje, melly fenyő és tölgyfákból áll. Birja h. Eszterházy." [3]

1910-ben 770, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma 18. századi.
  • Dérföldtől nyugatra az erdőben van a Mária kútja búcsújáró kápolna, amelyet 1720-ban Esterházy Gábor építtetett, de a forrás feletti Mária-szobor már 1677-óta zarándokhely. A hagyomány szerint itt nyerte vissza látását Heydl báró szakácsa. Ezért Heydl Mátyás és felesége Szunyogh Borbála előbb egy Madonna-szobrot állított, majd kápolnát építtetett ide. A Segítő Szűzanya kegyképe 1750 körül készült. A búcsújáró-kápolna mellett van a 18. században épült barokk Oswald-kápolna, benne Mária-oltárképpel és Szent Sebestyén szobrával.
  • A Dérföld melletti, a Répce által körülfolyt dombság legészakibb csúcsán a “Burgstall”-on 12. századi sáncvár maradványai látszanak.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.